Mit csinál egy tokaji borszakértő 2020-ban?

Tokaji Aszúk címkéi

A bormúzeum tokaji aszú gyűjteményében lévő borok palackjainak, címkéjüknek, és a kapszulájuknak nézegetése során felmerül az emberben, hogy milyen célok vezérelhették a borászokat a címkék és kapszulák kiválasztásában, azok megtervezésében. Gondoltak-e rá, hogy az utóbbi időben palackozott boraik eredetvédelmét 15-20 év múlva kizárólag ezek biztosítják?

Elmondhatjuk, hogy Magyarországon kb. 1992-1994-ig a stencilgépes másolás volt a csúcstechnológia. A nyomdai úton előállított boros címkéket egyszerűen nem tudták lemásolni. Közel 10 év alatt megvalósult technikai forradalom miatt, a számítástechnika sohasem látott fejlődése, egyszerűen lenullázta a több mint 100 évig tartott biztonságot. Védtelenné váltak a kalitkás és az eredeti címkés muzeális aszúk.

Az 1945 előtti aszúk másolását nehezíti, a hamisítások felismerését könnyíti, hogy a borok egyedi palackokban kerültek forgalomba, ezek beszerzése már nehézséget okoz. A borkombinátos, karamellizálódott aszúk, a gyenge borminőség miatt felismerhetők. Elég sok maradt meg belőlük, jelentős drágulásuk nem várható, így hamisításuk nagyarányú növekedésére sem kell számítani. De mi lesz a többi aszúval?

A kalitkás, bormúzeumos aszúk forgalmazását azonnal meg kellene tiltani. Tönkre- és eladhatatlanná tették a nagy értékű muzeális tokaji aszút. Gyakorlatilag, az eredeti és a hamisított kalitkás aszú, sok esetben biztonságosan nem különböztethető meg. Kíváncsiak lennénk, hogy izotópos vizsgálat nélkül a Tolcsvai Bormúzeum újra kiadná-e a certificate-t a kint lévő palackokra? Egy izotópos vizsgálat pedig többe kerül mint maga a bor, így a kör bezárult.

Nem szándékunk bántani a bormúzeumot, így el kell azt is mondani, hogy van a piacon a tokajihoz méltó kiszerelésű aszú, pl. 1956/4 vagy a 1936/5 puttonyos aszú, stb. Problémát ezen boroknál a végtelenül primitív eredetigazolás adja. Ezek eredetigazolása olyan, mint a kalitkásé, tehát nem ér semmit.

Az 1994-ig palackozott aszúk, elég sok esetben egyszerű címkével kerültek forgalomba.. Ezek másolását már nem lehet megakadályozni. A bővebben aranyozott címkék már bizonyos fokú másolási védelmet jelentettek. Ezeknél már könnyebben felismerhető a másolás. A nagyobb pincészetek aranyozott, domború nyomású címkéi 1994-1995-től jelentek meg. Ezeket a jól megtervezett, domború nyomású, aranyozott címkéket jelenleg nem lehet egyszerű technológiával lemásolni. Az új pincészetek jó része már élt ennek lehetőségével, gondolva a jövőre. Sajnos sok pincészet, döntően a kicsik, még a mai napig nem tartották fontosnak, vagy drágának találták, így nem éltek az eredetvédelem ezen módjával. Nem célunk a személyeskedés, de a Sajgóék 1972-es nektárja – talán az évszázad egyik legjobb bora – egyedi, formatervezett, de igen jól másolható címkével került forgalomba.

Borgyűjtő szemlélettel nézve a tokaji aszúk eredetvédelmének kérdése “a 24. órában” van. Egyre jobb minőségű aszúk kerülnek ki a pincészetekből. Úgy látszik, hogy a piac is elfogadja a magasabb árakat. Ebből adódóan ezek a borok jóval többet érnek muzeális korukban, feltéve, ha nem a kalitkás aszúk sorsára jutnak. A kalitkás aszúkat veszteségként valószínű le kell írnunk, de nem szeretnénk ugyanezt megcsinálni közel 15 éves aszúterméssel 2020-ban. A borok eredetvédelmének, a palackok másolhatóságának megakadályozása a borászok, borivók és a borgyűjtők közös érdeke.

Véleményünk szerint az állami ellenőrzőjegy és a címke nem fontos a másolhatóság megakadályozásában. Fontos a palack felbontását jelző kapszula és fontos az eredetigazolás. Lehet, hogy a vállalkozás szabadságát bizonyos mértékben korlátozza, de mi Hegyalja területére egységesen előírnánk, minden pincészet számára kötelezően, azonos és jogilag is levédett minőségi, formatervezett kapszula használatát. Külön kapszulája lenne a száraz, édes szamorodninak. Ugyanígy másfajta kapszulája lenne az összes tokaji aszúnak. Összesen 10 fajta kapszulára van szükség. Ez a megoldás egyszerűen megakadályozza borok átcímkézését. Nem lehet 900 Ft-os szamorodniból 16.000 Ft-os aszút készíteni.

Az állami ellenőrzőjegy és az eredetigazolás helyett bevezetnénk egy sorszámozott, hologramos bélyeget a palackra ragasztva. Csak bélyeggel, hologrammal ellátott palack kerülhetne kereskedelmi forgalomba. A pincészetek központi nyilvántartású adatbázisban az interneten keresztül megadnák, hogy milyen sorszámú bélyegeket milyen típusú borhoz használtak fel. A vázolt megoldás nem foglalkozik a címkékkel, azok másolhatóságával. Tökéletesen megoldja az eredetigazolást. A világon bárhonnan lekérhető a palackon lévő sorszám alapján az aszú termelője, puttonyszáma, évjárata, forgalomba hozás ideje.

Az egységes kapszula és azonosító bélyeg bevezetésével a borászok felelőssége is megnő. Egyszerűen megállapítható a nem megfelelő minőségű bor palackozója, mivel a vázolt megoldás kizárja a tokaji aszúk hamisítását. Megfelelő számítógépes program esetén a borászatok adminisztrációját évi néhány órával növeli és csak jelentéktelen többlet költséget okoz.

Ha a javasolt rendszert 2005-ben elindulna, mit csinálna 2020-ban egy tokaji borszakértő?
Foglalkozna a kalitkás aszúival, a kávé színű kombinátos aszúkkal és azon gondolkozna, hogy ősei miért nem vezették be korábban a tokaji aszúk központi nyilvántartását.

Mit csinál 2020-ban egy borszakértő, ha nem változik a tokaji aszúk eredetvédelme?
Visszaadja a diplomáját!

vigbor.hu

Vélemény, hozzászólás?