Miért fontos az állami ellenőrzőjegy?

Állami ellenőrzőjegyek használata 1957-től napjainkig

Nagyon sokan még most sem tudják, hogy az eredetvédett borokon ott kell lennie az állami ellenőrzőjegynek. Ezt a megkülönböztető szalagot nem csak a tokaji aszúkon látjuk. Megtalálható egyéb borokon is. A tokaji aszúkon elég régóta használják. A bortörténészek biztosan tudják, hogy mikor vezették be. Az Internetes Bormúzeum legkorábbi ellenőrzőjegye az 1909-es évjáratú tokajis palackon található. Az 1933-ban kiadott állami ellenőrzőjegyet a legelsőnek véljük.

Az 1953-as évjáratú tokajira 1958. évben  kerülhetett a szalag. A bort az 1958-as brüsszeli világkiállításra palackozták. Ez a szalag végtelenül egyszerű: MÁRKA felíratott tartalmaz, angolul és oroszul olvasható, hogy különleges  minőségű. Nagyon lényeges, hogy rajta van a sorozat és a sorszám. (A sorszámot egészen 1986-ig utólag pecsételték az ellenőrzőjegyekre. Csak 1986-tól került rá nyomdailag.)

A Magyar Állami Gazdaság által palackozott aszúkra még az elődöktől átvett “korongos” szalagot ragasztották. A szalag felső részén lévő korongon van a felirat, állami ellenőrzőjegy. A spirál alakban felragasztott szalag végére bélyegezték a sorszámot.  A múzeumban az 1964, 1966-os aszúkon található. Ez a szalag kezdetben a borkombinátos aszúkon is megtalálható. 1966-67-es évjáratoktól kezdték használni a népköztársaság címeres állami ellenőrzőjegyet, egészen 1989-ig. A népköztársasági ellenőrzőszalag különböző méretekben készült. Az idők folyamán címeren kisebb módosításokat is végeztek.. A méret és a címer módosítása következtében az adott időszak aszúi jól beazonosíthatók. 1990-től napjainkig a köztársaság címeres ellenőrzőjegy van forgalomban.

Miért fontos az állami ellenőrzőjegy?

Az ellenőrzőjegy hiányában értékét veszti a borunk. Már leírtuk, hogy az állami ellenőrzőjegyre nem nekünk, ha nem az utókornak van szüksége. 20-30 év múlva, ennek hiányában bizonytalan eredetűvé válhat a borunk.

Nagyon sokan nem tudják, hogy az eredeti kalitkás aszúkon is van állami ellenőrzőjegy. Általában a doboz tetejére átlósan ragasztják. Erre kerül a celofán. Ha ez hiányzik, már kétes eredetű a kalitkás aszú. Biztosan tudjuk, hogy 1966 óta minden hivatalosan forgalomba került tokaji aszún van állami ellenőrzőjegy. Kivételt képezhet ha közvetlenül a borásztól, a  pincében vásároltuk, de ennek beszerzésének időpontját jegyezzük fel, ragasszuk egy öntapadós címkével a palack aljára.

Az állami ellenőrzőjegyen rajta van az évszám. Ebből mindig következtetni lehet a forgalomba kerülés időszakára. Ezt egy borgyűjtő jól használhatja.

Sajnos az utóbbi években megjelent a piacon a “zár és ellenőrzőjeggyel” felcímkézett tokaji aszú, kocsis borrá minősítve a tokaji aszút. Gratulálunk.

A sokat szidott átkosban is büszkék voltak a címeres állami ellenőrzőjegyre. Nem fordulhatott elő, hogy címer nélkül kikerüljön forgalomba tokaji aszú. Most a kapitalizmusban, pedig rátesszük a palackra az adó zárjegyet, melyen az alábbi
szöveg szerepel. Az ezüst csíkon az ADÓ, a szalagon ZÁR-ÉS ELLENÖRZŐJEGY QB 1891206A3 0,5 liter. Nem tudjuk, hogy ez hogyan illeszthető be a tokaji rangjának visszaszerzésébe, de úgy gondoljuk, hogy egy japán vagy amerikai borivó nem igen kíváncsi a magyar adójegyre. Valószínű, hogy a megszokott palackját keresi ,melyen franciául olvashatta hogy a palack tartalma a Magyar Köztársaság által garantált minőséget tartalmazza.

vigbor.hu

Vélemény, hozzászólás?