Érdekességek az 1936-os bortörvényből

Bortörvény 1936. évi V. törvénycikk

Az 1936. évi V. törvénycikk felhasználásával a bortörvényből egy-két érdekességet kigyűjtöttünk és most ezeket közre adjuk.

Tudják, hogy mi a misztella? A törvényben a borok megnevezésénél egy külön csoportot alkotnak.
“A misztella (fojtott must) oly ital, amelyben a must erjedését, illetve a tovább erjedését legalább 92 térfogatszázalék szesztartalmú hibátlan borpárlat hozzáadása által megakadályozták.”
Mi ezt úgy értelmezzük, hogy a mustból hiányzó cukrot alkohollal pótolták, így már lehetet jó kis édes bort is készíteni. Ezek szerint, 1945 után a misztellát még nagyon sokáig készítették, csak más néven. Lehet, hogy aszú volt a neve?

A bor színének javításánál a törvény engedélyezte a cukor (karamel) vagy szaflor használatát. Ez is ismerős az aszú készítésénél.

Mit gondolnak, hogy mire használták a viza- és harcsahólyagot?
A bor derítésére engedélyezték a következő derítőszereket: “viza- és harcsahólyag, zselatin, csersav, tojásfehérje, lefölözött friss tej, tiszta kezeinkészítmények, spanyolföld, kaolin, továbbá ferrocyankalium, ez az utóbbi azonban csak hatósági ellenőrzés mellett, végül fehértörés esetén citromsav.”

Gyógybor, a gyógyítás célját szolgáló bor
“A hivatalos Magyar Gyógyszerkönyvbe felvett gyógyborok (gyógyszeres borok) készítésére és forgalombahozatalára a Magyar Gyógyszerkönyv a mérvadó. A gyógyszert tartalmazó gyógyborokat (gyógyborkülönlegességeket) csakis gyógyszertárakban  és gyógyárukereskedésekben  (drogéria) szabad árusítani.”
Ez egy nagy ötlet. Most is be kellene vezetni. Valószínű, hogy kevés lenne rá a magyar borkészlet.

Borseprő
“A sajáttermésű bornak romlatlan seprőjéből (folyékony borseprőjéből) a benne lévő bort kisajtolni és forgalomba hozni szabad. A borseprőből víz hozzáadásával borhoz hasonló italt előállítani tilos.”

Törkölybor (csiger, lőre)
“A borhoz hasonló olyan ital, amely szőlőnek vízzel felöntött friss törkölyéből erjesztés útján származik. Törkölybort készíteni kizárólag csak saját termésű szőlőtörkölyből, kizárólag házi fogyasztás céljára és csakis oly szőlőbirtokosnak szabad, akinek szőlőterülete a 2 kat. holdat nem haladja meg. A házi fogyasztás céljaira évenként készíthető törkölybor mennyisége meg nem haladhatja a termelő ebbeli egy évi szükségletét és egy évben 5 hl-nél több nem lehet.”

A bortörvény engedélyezte a must és a bor javítását. Így használtak egy borfajtát:
Típusbor
“Olyan bor, amelynek valamely borvidékről, termőhelyről, szőlőfajtából eredő sajátos tulajdonságait vagy sajátos minőségét  megfelelő eljárással (házasítással) és megfelelő kezeléssel állandó jellegűvé teszik. Ezeknek az előállítására a földművelésügyi minisztériumtól csak azok kaphatnak engedélyt, akiknek erre megfelelő berendezéssel ellátott pincészetük van.”
Besűrített musttal, szárított (fonnyasztott) szőlővel és alkohol hozzáadásával a gyenge évjáratokat feljavíthatták.

Az 1936. évi bortörvény  most érvényes bortörvényhez hasonlítva lényeges engedményeket tartalmazott. Kivéve tokajhegyalját.

Forrás: A bortörvény fontosabb rendelkezéseinek kivonata. 1936. évi V. törvénycikk.
Vigbor.hu

Vélemény, hozzászólás?