A hegyi tokaji az 1936. évi bortörvényben

Sokáig foglalkoztatott bennünket, hogyan lehetséges az, hogy a jelenlegi mennyiséghez viszonyítva  II. világháború előtt, kb. egytizednyi mennyiségű aszú bort készítettek hegyalján.  Nem találtunk rá logikus magyarázatot, amíg az 1936-os bortörvényt el nem olvastuk.

Az 1936-os bortörvény, mint elődei illetve az utódai is, pontosan megnevezi a borvidékhez tartozó településeket. Meglepetéssel olvastuk, hogy következetesen használja a “hegyi szőlő” kifejezést.

“A tokajhegyaljai borvidéken  hegyi szőlőben termett mustot vagy bort csak tokajhegyaljai szőlőben termett musttal, vagy borral szabad házasítani.”

“Tokajhegyaljai borvidékre odatartozó helységekre vagy bortermőhelyre utaló elnevezéssel csakis olyan mustot vagy bort szabad forgalomba hozni, amely a tokajhegyaljai borvidék területén fekvő hegyi szőlőben termett.”

“Nem szabad  -tokajhegyaljai-,  -tokaji-, -hegyaljai- néven forgalomba hozni:
– Síkfekvésű, kerti szőlőben termett, vagy másodtermésből származó mustot vagy bort.
– Tokajhegyalján termett, bár hegyi szőlőben termett olyan mustot vagy bort , amelyet más  vidékről  származó musttal vagy borral házasítottak.”

Ha e fenti rendelkezést jól értelmezzük, akkor tokaji, hegyaljai, tokajhegyaljai megnevezéssel csak a hegyi szőlőből készült borokat lehet forgalmazni. Ugyanez vonatkozik az alábbi településekre:

Bekecs, Bodroghalász, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Bodrogzsadány, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Károlyfalva, Legyesbénye, Mád, Makkoshotyka, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Ond, Rátka, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tállya, Tarcal, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu, Végardó és Abaújszántó.

A bortörvény szerint kizárólag az előbbi települések hegyi szőlőiből lehetet tokaji, tokajhegyaljai, hegyaljai bor.

Így már érthető, hogy miért volt az aszúk mennyisége olyan kevés, de lehet, hogy nagyon jó minőségű.

vigbor.hu

Forrás: 1936. évi V. törvénycikk. Bortörvény.

Vélemény, hozzászólás?