Hegyaljai szőlőterületek alakulása

Már 1641-ben egységesítették hegyalján a szőlőművelést és a bor készítését. 1737-ben III. Károly királyi rendeletben zárt borvidéké nyilvánította Hegyalját. Ez egy nagyon fontos dátum. A világ első zárt borvidéke lett Hegyalja. Ez az időpont a portugál portói boroknál 1756.

Az 1737-ben kiadott rendelet lényege, hogy felsorolja azokat a településeket, melyeknek a HEGYEIN termesztett szőlőből készített aszúborokat megilleti a tokaji jelző, tokaji aszúként forgalmazhatók. Az alábbi települések tartoztak a zárt borvidékhez.

Tállya, Golop, Rátka, Mád, Zombor, Ond, Tarcal, Keresztur, Kisfalud, Szegi, Bénye, Vámosújfalu, Tolcsva Liszka, Zsadány, Olaszi, Patak, Újhely, Kistoronya, Szántó, és Horvátihegyein szüretelt borok azok, melyek a tokaji borok becsével és értékével bírnak. (Természtesen Tokaj is ide tartozik) 

 

Idézek a Tokaj-Hegyaljai Albumból.


„Hegyalja népe erőteljes, szorgalmas, s a jobb idők elmulván kemény munkával keresi a kenyerét. Kiváló erőszeretettel míveli a szőlőt, a mely tekintetben azonban még sem mondhatni, hogy az ország minden vidékét felülmúlja. A szőlőn kívül a földmíveléssel is bőven foglalkozik. Számos parlagon heverő szőlő ujabb időben szántófölddé változik át, mi addig míg a kül kereskedés virágzásban volt, mint szőlő hajtott nagyobb hasznot.”

 
Olvashatjuk, hogy a kiegyezés időpontjában még az értékesítési nehézségek miatt szántófölddé változnak a szőlők. Szinten tanulságos, hogy Hegyalja első tudományos albumában azt írják, hogy kiváló erőszeretettel míveli a szőlőt, még sem mondhatni, hogy az ország minden vidékét felülmulja. Tehát hegyalján kívül volt olyan borvidékünk ahol jobb minőségű szőlőt termeltek. Ez valószínű ma is igaz!

 

A Tokaj – Hegyaljai albumban megtaláljuk a Hegyaljához tartozó településeket és az aktuális szőlő területeket. 1867-ben az alábbi települések hegyei tartoztak Hegyaljához. “Szántó, Golop, Tálya, Rátka, Mád, Zombor, Tarczal,  Tokaj, Bodrog-Keresztur, Kisfalud, Szeghy, Longh, Erdő-Bénye, Olasz-Liszka, Vámos-Ujfalu, Tolcsva, Erdő-Horváti, Zsadány, Bodrog-Olaszi, Sáros-Patak, Ardó, Károlyfalva,  Sátoralja –Ujhely, Kis-toronya.(Falu, lakosa 387 fő. Határa 1665 hold ebből szőlő 160 hold. Ez a legéjszakiabban fekvő pont Hegyalján, s azon hegységtől, melynek az alföld felé néző alján a többi hely fekszik, külön van válva, attól É-keletre esvén. A térképen ezen kis hegycsoport már nincs meg. Ujhelytől É-keletre esik.”

Korábban már említettem, hogy Kistoronya a Trianoni Békeszerződés következtében került szlovák területre. Kistoronya hegyein termesztett szőlőkből készült bor használhatta a tokaji jelzőt. Ez a terület 1867-ben 160 hold. Nem érdekes a megadott terület, a szőlőtermesztésre alkalmas hegyi terület nagysága a fontos. Trianonról nem tehet a Hegyaljai Borvidék, így ma szlovák területen csak az említett hegyen termett szőlőből készíthetnének aszút!

Ha összehasonlítjuk a III. Károly rendeletében és az 1867-ben kiadott Hegyaljai Albumban szereplő területekkel akkor láthatjuk, hogy lényegében 1737- 1867 között a Hegyaljai borvidékhez nem csatoltak területeket, a borvidék nem növekedett.

Érdemes egy kicsit többet időzni az 1867-ben kiadott albumnál. A Tokaj-Hegyaljai Album az első tudományos dolgozat hegyaljáról. Létre jöttét valószínű a franciáknak köszönhetjük. Azt állították, hogy többé nem készül tokaji aszú hegyalján: (Mellesleg ők forgalmaztak saját tokaji aszút.) Ezzel vérig sértették a Hegyaljai szőlőbirtokosokat, cáfolatként elkészítették a Hegyalja első részletes tanulmányát.

Ez az album sok mindent elárul hegyaljáról. „A parlagon heverő szőlők időben szántófölddé változik át”, olvashatjuk.  Több tényező együttes hatása kellett ahhoz, hogy évtizedekig eladhatatlanná váljon az aszú. Talán a legfontosabb tényező az osztrák gyarmatosítás, ezt követi a zsidók „kitiltása” hegyaljáról, Lengyelország felosztása és az orosz borvásárló bizottság távozása. Ebben az időszakban évekre – évtizedekre a hegyaljai pincékbe marad az aszú, így kényszerből születik meg a Tokaji aszúnk második változata, a „bródíg” aszú.

Az Osztrák-Magyar Monarchia hozta meg a régen várt fellendülést Hegyaljára is. Kelendő az aszú és ezzel párhuzamosan növekszik a borvidék területe. Az első bortörvényünk 1893. időpontjában az alábbi települések tartoztak a Tokaj-Hegyaljai Borvidékhez:

Bekecs, Erdő-Bénye, Erdő-Horváti, Golop, József-falva, Károly-falva, B.-keresztur, Kis-falud, Legyes-Bénye, Mád, Monok, B.-Olaszi, O.-Liszka, Ond, Petraho, Rátka, Sárospatak, S,-A,-Ujhely, Szegi-Long, Szerencs, Szőllőske, Tállya, Tarczal, Tokaj, Tolcsva, Kis-Toronya, Vámos-Újfalu, Vég-Ardó, Zombor, B,-Zsádény, Abauj-Szántó.

Ha összehasonlítjuk a korábbi településekkel akkor láthatjuk, hogy a borvidékhez csatolták Bekecs, Legyes-bénye, Monok, Szerencs és Szöllőske hegyeit. Kb. 350 évig ezeken a területeken termeszetett szőlőből nem készíthettek Tokaji Aszút. Nem tartoznak a Tokaj-Hegyaljai Borvidékhez..

vigbor.hu

Vélemény, hozzászólás?