Az igazi “bio” bor, avagy létezik-e vegyszermentes bor?

Egyre többen keresik és vásárolják a vegyszermentes termékeket. Létezik-e ilyen bor? Van egy jó hírünk, igen létezik. A bormúzeumban is van egy palack. A rossz hírünk, hogy ennek az évjárata 1880.

A világon több ezer szőlőfajta található, földrészenként változó fajtákkal. Az Európában honos szőlőket az 1800-as évek közepéig gombabetegség ellen egyáltalán nem permetezték. El tudják képzelni, hogy csak metszeni, kapálni és kötni kellett. Magyarország területén az ősi szőlőket mindenhol megtalálhatták. Voltak borszőlők, étkezési szőlők és elég sok olyan, amit nem volt érdemes borkészítésre felhasználni. Ezekből a  szőlőfajtákból most  csoportosítás nélkül párat felsorolunk.

Cigány szőlő, romolya, veres muskotal, zöld kecskecsecsű, török góhér sógora, szlanka, vadfekete, bátai édes, fehér góhér, fehér kadarka, bakafánt, csóka, kolontár, nagyfügér, tökszőlő, tejfeles virágú, veres kecskecsecsű, rákszemű rózsaszőlő, rossz fajtájú frankos, polyhos, fehér tökszőlő, Szent Jakab szőlője, lúdtalp, szerémi zöld, szemendriai fehér, sárfehér, bakator, bakszőlő, bánáti rizling, beregi rózsás, budai zöld, bogdányi dinka, sötét levelű gordoványos, sima fekete, pankota rózsaszőlő, nagy szemű maruzsa, kisszemű muskatal, fehér kecskecsücsű, fehér bakator, kerek levelű szőlő, ingaly, hárslevelű, fekete török szőlő, fekete muskatal, fekete kadarka, fekete juhfark, budai nagy fürtű, sárga duka, rak szőlő, purcsin, piros szlanka, piros duka, mustos, kéknyelű, lisztes fehér, kövér szőlő, kék szőlő, járdován, hosszúnyelű, erdei, csomorika, égő-nyellő, kupakos savanyú, kocsos, bajor, tuli piros, rózsa szőlő, vékonyhéjú, betyárszőlő, fügér, mézes, bakafánt, berkenyelevelű, szagos bajnár, szilváni, leányka, stb.

A szőlőfajták ismertetésére lehet, hogy ez az oldal is kevés lenne. Az a lényeg, hogy ezeknek a fajtáknak a többségét kipusztítottuk. Egy részük talán a génbankokban még megtalálható.
Miért írtuk, hogy kipusztítottuk? Egyszerűen azért, mert az eltűnésük szorosan kapcsolódik az emberi tevékenységhez. Az európai szőlők más földrészen honos szőlő kártevőkkel és gombabetegségekkel szemben nem voltak ellenállók.

1868-69-ben került Franciaországba az amerikai New Jersy állam Nort Hoboken telepéről szállított szőlővesszőkkel a filoxéra,  magyarul gyökértetű. A tetűvel szemben az európai szőlők védtelenek voltak. Nagyon gyorsan, már 1875-ben elérte Magyarországot és 20 év alatt a védekezés ellenére kipusztította az ősi szőlőfajták nagy részét.  A cikkben felsorolt és általunk ismeretlen szőlőfajták akkor tűntek el. A katasztrófát még növelte, hogy 1880-ban nálunk is megjelent , szintén amerikából származó peronoszpóra. Ez a gombabetegség már a homoki szőlőket is megtámadta. A kettő együttes hatása 1,5 millió magyar állampolgár USA-ba történő kivándorlását okozta.
Az 1800-as évek közepén már  Európában gondot jelentett  a szőlő lisztharmat. Ez ellen kénporozással tudtak védekezni.

Az előzőkből adódik, hogy igazi vegyszermentes, “bio” bor a gombabetegségek elleni védekezés megkezdéséig készült. Ennek időpontja borvidékenként változik, az 1800-as évek vége, 1900-as évek eleje. A bormúzeum egyetlen “bio” borát Tokajhegyalján 1880-ban szüretelték.

Amennyiben igazi vegyszermentes magyar borra vágynak, minimálisan 100 éves borokat keressenek!

Magyarországon működik ökológiai gazdaság és borai megvásárolhatók. Sajnos Ők is kénytelenek a természethez közel álló réz és elemi kén készítményeket használni a peronoszpóra és a lisztharmat ellen.

vigbor.hu

Vélemény, hozzászólás?