Az avinálás tette magyarrá az aszúnkat?

"hogy az aszutermelésnél legalább húsz évet kell várakozni, amíg a bor tulajdonosa pénzhez juthat, illetve a borát mint tokaji aszút értékesítheti." olvashatjuk. Ez a cikk 1946-ban készült. Bilicki Flórián, a bor pápa nyilatkozata a 20 éves érlelésről sokak számára ma hihetetlenül hangzik, pedig nem tévedés, nem elírás, ezt a Váci Curia Bormúzeumban lévő palackok is megerősítik. Gondolkozzanak el azon, hogy 1944-ben…

Tovább

Tokaji aszú érlelése

Tudtam, de eddig nem volt bizonyítékom arra, hogy az őseink nem csak néhány évet érlelték az aszúikat, hanem évtizedeket. A múzeumban csak egy palack 1909-es évjáratú bor van, melyen feltüntették a palackozás időpontját: ez 1934. Ez a bor 25 éves korában került palackba. A Bilicki utódoktól kapott dokumentumok már tartalmaznak pontos adatokat a borok hordós érleléséről, tárolásáról. "Nagy baj a pénzhiánya, mely…

Tovább

1929. Zimmermann Lipót és Fiai pincészet megszűnése

Zimmermann Lipót és Fiai Pincészet alapítva: 1856 Zimmermann Lipót és Fiai pincészet megszünése: 1929. február 22. A lenti adás-vételi szerződéssel megszűnt Magyarország egyik legnagyobb tokaji pincészete, a Zimmermann Lipót és Fiai. Az 1929-es dátum viszont nem jelenti azt, hogy az ezt követő években ne jelentek volna meg aszúk Zimmermann címkékkel.   Itt szeretném megköszönni a Bilicki Flórián ma is élő utódainak, hogy a Zimmermann…

Tovább

A Bilicki tokaji aszú története

A borárveréseken ritkán eladásra kínálnak egy-egy palack Bilicki Flórián által készített Tokaji aszút. Az eladók és a vevők sem tudják, hogy egy-egy "kincset" tartanak a kezükben.   Nem tévedtem, Bilicki Flórián Tokaji aszújához Zimmermannon keresztül jutunk el. Ismerjük, hogy a Zimmermann pincészetet 1856-ban alapították. Erre nem nehéz rátalálni, mivel az évszám sok Zimmermann palackon rajta van. Mai napig nem tudjuk pontosan, hogy mikor…

Tovább

Budafoki Pincegazdaság háború előtti árjegyzéke

A II. világháború felbecsülhetetlen károkat okozott a muzeális tokaji aszúknál. Az aszú készlet Budafokon is, a pincegazdaságban  teljesen megsemmisült. Hegyalján valamivel jobb a helyzet, de lényegében innen is hiányzik az 1800-1850-es évek aszúja. Kíváncsiak voltunk, hogy a háború előtt milyen Tokaji aszúkat forgalmaztak és ezeknek ennyi lenne most az ára.  A Budafoki Pincegazdaság 1938-ban kiadott árjegyzékén szerepelnek különböző évjáratú muzeális…

Tovább

Áldott borok a Kárpátmedencében

Milyenek lesznek a 2004. év áldott borai a Kárpátmedencében? Az esztergomi főszékesegyházban Szent János napján (december 27.) megáldották több száz kárpát-medencei szőlő-bortermelő egy-egy palack újborát. A bazilikában elhelyezett bortároló pultokon a történelmi Magyarország borrégióinak, többségében ideiglenesen palackozott és címkézett borait, Kis-Rigó László püspök által celebrált szentmise keretében áldották meg. A megáldott borokat a termelők a szentmise végén magukhoz vették, majd…

Tovább

Vörösbor, mint orvosszer

1893: XXIII. T.CZ. törvény melyben elvan mondva, hogy - a törvény szerint - a must és a bor kezelésénél mit szabad és mit nem szabad cselekednie a szőlősgazdáknak meg a borkereskedőknek, vendéglősöknek  és korcsmárosoknak. Az 1800-as évek végén a filoxéra, magyarul gyökértetű az ország szőlőinek döntő többségét kipusztította. Magyarországon borhiány keletkezett. Ennek a hiánynak következtében elszaporodott a borhamisítás. A borhamisítás visszaszorítására…

Tovább

Tudja-e, hogy a nótában hány liter bort kértek az asztalra?

Száz icce bort ide az asztalra! A középkorban királyi rendeletekkel próbálták szabályozni a bor összemérhetőségére szolgáló mértékegységeket. Egészen  a XIX. század végéig kellett várni az egységes liter űrmértékrendszer bevezetésére. Sokan nem ismerik az elődeink által használt meszely, icce, pint, köböl, cseber, akó mértékegységeket, így nem tudják,- mi sem tudtuk - hogy mennyivel egyszerűbb három deci bort kérni, mint kb. fél…

Tovább

A hegyi tokaji az 1936. évi bortörvényben

Sokáig foglalkoztatott bennünket, hogyan lehetséges az, hogy a jelenlegi mennyiséghez viszonyítva  II. világháború előtt, kb. egytizednyi mennyiségű aszú bort készítettek hegyalján.  Nem találtunk rá logikus magyarázatot, amíg az 1936-os bortörvényt el nem olvastuk. Az 1936-os bortörvény, mint elődei illetve az utódai is, pontosan megnevezi a borvidékhez tartozó településeket. Meglepetéssel olvastuk, hogy következetesen használja a "hegyi szőlő" kifejezést. "A tokajhegyaljai borvidéken  hegyi…

Tovább

Érdekességek az 1936-os bortörvényből

Bortörvény 1936. évi V. törvénycikk Az 1936. évi V. törvénycikk felhasználásával a bortörvényből egy-két érdekességet kigyűjtöttünk és most ezeket közre adjuk. Tudják, hogy mi a misztella? A törvényben a borok megnevezésénél egy külön csoportot alkotnak. "A misztella (fojtott must) oly ital, amelyben a must erjedését, illetve a tovább erjedését legalább 92 térfogatszázalék szesztartalmú hibátlan borpárlat hozzáadása által megakadályozták." Mi ezt…

Tovább