Miért nincs szemük a férgeknek
Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!
Egysejtűek[ szerkesztés ] Az egysejtűek csak a fény irányát és intenzitását érzékelik Az egysejtűek a sejthártyájukkal érzékelik a fény intenzitását, és ennek változására valamilyen mozgással válaszolnak. Ilyenek például az ostorosmoszatok mozgásai, ezek a pozitív foto taxis miatt a jobban megvilágított vízrétegek felé haladnak, majd fényes helyre érve negatív fotokinézissel lelassítják mozgásukat, hogy tovább maradhassanak megfelelő fényviszonyok között.
Ostoruk alapi részén kék fényt érzékelő fotoreceptor található, mellette pedig egyoldalas helyzetben kék fényt elnyelő szemfolt sztigma. Csalánozók[ szerkesztés ] A csalánozóknál nem fejlődött ki külön szerv a fény érzékelésére, a különböző kívülről jövő ingereket egész testfelületükön át veszik fel, néhány medúzafajnál viszont megjelennek a kezdetleges fényreceptorok is.
Laposférgek[ szerkesztés ] A laposférgeknél a különböző fényérzékeny sejtek összetömörülnek és ezek a hám alá süllyednek.
Account Options
Így kezdetleges csésze- és gödörszemek alakulhatnak ki. Gyűrűsférgek[ szerkesztés ] A gyűrűsférgeknél az miért nincs szemük a férgeknek feji részénél találjuk meg ezeket a sejttömörüléseket. Egyes fajoknál már találkozhatunk bonyolult felépítésű látószervvel pl.
- A Király ráadásul, - noha nincs már köztünk, - számtalan formában, és alakban él tovább, Budapesten egy tér is viseli a nevét, mostantól pedig mélytengeri férgek is profitálhatnak ebből a felülmúlhatatlan hírnévből.
- Hogyan lehet kezelni a borjút a férgektől
- Он снова говорил с этим американцем, и если все прошло, как было задумано, то Танкадо сейчас уже нет в живых, а ключ, который он носил с собой, изъят.
Puhatestűek[ szerkesztés ] Éti csigánál a hosszabb tapogatók végén találhatóak a gödörszemek A puhatestűek közül a csigákra és a fejlábúakra jellemző a fényérzékelés. A fejlábúaknak már kép- és színlátásra alkalmas hólyagszemük van, mely a hám betüremkedéséből alakult ki.
Ízeltlábúak[ szerkesztés ] A látószervek fejlődésében külön irányt képvisel az ízeltlábúak szeme, ami pontszem vagy az összetett facetta- szemamely több száz egyszerű szemből áll. A rákoknál a facettaszem egyszerű szemekből összetevődő mozaikszem mellett találunk fényérzékeny dúcidegsejteket is.
A rákok és a rovarok összetett szeme hasonlóan bontja fel a képet, mint a puhatestüek hólyagszeme. A fény kitinlencsén keresztül jut a sejtekhez.
Hírlevél feliratkozás
Itt a fényérzékelő sejtek nem süllyednek a testbe hanem kiemelkednek belőle, hogy több fény juthasson a szembe. Minél több szem alkotja az összetett szemet, annál jobb lehet a kép minősége.
A legtöbb rovar csak néhány milliméter, néhány centiméter vagy legjobb esetben néhány méter távolságra lát élesen. Tüskésbőrűek[ szerkesztés ] A tüskésbőrűek törzsénél nem találunk látószervet, de valamilyen formában ők is érzékelik a fényt.
Navigációs menü
Ez a fényérzékenység feltehetően a kültakaróban jelen levő pigmentált sejtekhez köthető. Az összetett szem is alaklátó szem, de a legtöbb szempontból tökéletlenebb működésű, mint a gerincesek hólyagszeme.
Két vonatkozásban viszont az ízeltlábúak mozaikszeme a fejlettebb. Egyrészt nagyobb az összetett szem látótere, másrészt az ízeltlábúak szeme gyorsan mozgó képek felbontását nagyobb sebességgel képes elvégezni, mint a gerincesek szeme.
Megjelenésük, felépítésük[ szerkesztés ] Egyszerű szerveződésű szövetes állatok. A legkisebbek mikroszkopikusak, a legnagyobbak 40 n-nél hosszabbak is lehetnek. Amint erre nevük is utal, a szélesen oválistól a megnyúlt szalagszerűig változatos alakú testük rendszerint — de messze nem mindig — lapított. Kültakarójuk epidermisz elsődlegesen csillós, de az élősködő fajoké másodlagosan csillótlan, szinciciális szerkezetűúgynevezett neodermisszé egyszerűsödött Bevezetés. Testfalizomzatuk rendszerint három: külső körkörös cirkulárisbelső hosszanti longitudinális izomrétegből áll Állatrendszertan.
Míg az ember, ha 1 másodperc alatt 24 képkockát lát, azt már folyamatos mozgásként érzékeli, addig a rovarok akár képkockát is képesek másodpercenként megkülönböztetni. Halak[ szerkesztés ] A halak hólyagszeme, a fejlábúak szemével ellentétben, nem a hám betüremkedése, hanem az agy kitüremkedése.
Tartalomjegyzék
A halak rövidlátók, így látásuk nem tökéletes, de szemük szín- és képlátásra alkalmas. A kétéltűek látószerve igen fejlett, de csak a mozgást érzékelik.
A kígyók két szemhéja átlátszó és összenőtt, ezért nem pislognak. Egyes madarakban a hipotalamusz bizonyos idegsejtjei érzékelik a koponyatetőn átszűrődő gyenge fényt. Így érzékelik a kakasok is a hajnal közeledését.
