Gyógytokaji, a mediziner tokajer

" a tokaji bornak kiváló gyógyhatása van, tehát a tokaji bort a legrosszabb esetben, mint gyógybort tudjuk exportálni." Nem szeretnék a múlttal sokat foglalkozni, de ahhoz, hogy a jövöt megértsük van egy pár dolog amit jó ha tudnunk.  Elöször is, az elözö idézet Görgey Tokaj-hegyalja országgyülési képviselöjétöl származik, Ö még 1934-ben elmondhatta,hogy a tokaji bornak kiváló gyógyhatása van.  Mondhatta, mert…

Tovább

Hamis az aszúm!

Kétséget nem szenved, hogy az ország egy pár városában sok hamis tokaji gyártatik, a jegylapjaikra a valódinak a neve hazudtatik fel. ámde remélni lehet, hogy e visszaélés hatósági úton gátoltatni fog." (1867) Ez az idézet 1867-böl származik, de még ma is aktuális. Elég kellemetlen érzés amikor egy muzeális bor tulajdonosa kezdi sejteni, hogy valami nincs rendben az igen tisztelt borával, ennél…

Tovább

Tokaji aszú “aljas szőlőből”

A napokban olvasom, hogy Szepsy István tokaji borász zsörtölődik, hogy Hegyalján a hegyoldalak felső részeire – a legjobb adottságú területekre –  nem lehet szőlőt telepíteni. Védik a rajta lévő ligetes erdőt és közben "aljas szőlőből" készült Tokaji aszúkkal itatnak bennünket.   Aljas szőlőből aljas aszú készül Az előző állítás megértéséhez ismernünk kell a 1861 - 1872 közötti időszakban készült aszúk árait.…

Tovább

Állítva vagy fektetve tároljuk a borospalackokat?

Nálam a bormúzeumban eléggé feltűnő módon "lógnak" a palackok. Gyakran elhangzik a kérdés a látogatóktól, hogy nem félek-e attól, hogy kiszárad a dugó és tönkre megy a bor. A kíváncsiság nagy úr, így elhatároztam, hogy a végére járok a dugókérdésnek. Van elég sok borom, melyek nem képeznek muzeális értéket, így ha kiveszem belőlük a dugókat akkor meg tudom nézni, hogy milyen mértékű az…

Tovább

A kedvenc Tokaji aszú palackom

Gyakran megkérdezik tőlem a borgyűjtemény látogatói, hogy melyik a kedvenc palackom. Általában meglepődnek a válaszomon, mert nem az 1880-as eszenciát vagy az 1906-os Windischgraetz-et kapják meg válaszul. Most elárulom a titkom. A képen látható palack a kedvenc. Ez a gyűjtemény egyik legértékesebb palackja számomra. Ha végig olvassák ezt a cikket valószínű megértik, hogy miért. A bor egy 1953-as évjáratú 3…

Tovább

Hegyaljai aranyszőlő

Tudva levő dolog, hogy a hegyaljai borok arany színe régóta izgatja az emberek fantáziáját. Mitől lesz "aranyos" a tokaji bor, találgatták. Az okosabbak gyorsan rájöttek, hogy az arany csakis a talajból a vesszőn áthaladva kerülhet a szőlőbe. Ebből az adódik, hogy hegyalján arany szőlőszemek is teremnek. Paterson Hain János porosz származású eperjesi orvos is felfigyelt erre az aranyszőlőre. 1670-ben arról…

Tovább

Kapszulabélyeg fontossága

Már többször írtunk a boraink eredetvédelméről, alkalmazott márkavédjegyekről. A borász illtve a pincészet a bor palackozásakor – lehetséges, hogy nem tudatosan – de eldönti borának eredetvédelmét. Lehetőségük van jól védett címkék, kapszulák és kapszulabélyegek alkalmazására. Manapság a címkék másolása egyszerű feladat, a technikai lehetőségek korlátlanok. A borainkat kizárólag egyedi címkével nem védhetjük meg.  Őseink kb 100 éve kezdték használni, színtén a boraik védelmére,…

Tovább

Hegyaljai szőlőterületek alakulása

Már 1641-ben egységesítették hegyalján a szőlőművelést és a bor készítését. 1737-ben III. Károly királyi rendeletben zárt borvidéké nyilvánította Hegyalját. Ez egy nagyon fontos dátum. A világ első zárt borvidéke lett Hegyalja. Ez az időpont a portugál portói boroknál 1756. Az 1737-ben kiadott rendelet lényege, hogy felsorolja azokat a településeket, melyeknek a HEGYEIN termesztett szőlőből készített aszúborokat megilleti a tokaji jelző, tokaji aszúként forgalmazhatók.…

Tovább

Mi tette királyok borává a tokjai aszút?

Neves főborászunk szerint nem a cukortartalma a fontos az aszúnak, hanem az illatok, aromák, ízek összhangja. Még igazi is lehetne az állítása, ha nem oxidálnánk kötelezően az aszúnkat. Az előző állításnak ellentmond a bor történelme. A mi aszúnkat az édessége, maradék cukortartalma, szállíthatósága tette híressé, és csak a hab a tortán a különlegessége, gyógyhatása. Az előbbi jellemzők közül talán a legfontosabb…

Tovább

Magyar borok márkázása

Tokaji Aszúknál az 1936-os bortörvény életbelépésétől tették kötelezővé az ellenőrzőjegy használatát. Érdemes elgondolkozni azon, hogy az őseink milyen megfontolásból hozták ezt az intézkedést. Az állami ellenőrzőjegyről az állam által meghatározott és ellenőrzött minőség jut az eszünkbe, de van ennél egy fontosabb feladata is, nem is gondoltunk rá. 1943-ban az ellenőrzőjegy lényegét egy Magyar Királyi Szőlészeti és Borászati Felügyelő írta le. Bilicki Flóriánt…

Tovább