Itt olvasható a régi weboldal fórum témájának az archívuma. A régi fórumot nem akartuk áthozni az új Vigbor oldalra, de egy mentést készítettünk azok számára, akik a régebbi hozzászólásokat is szeretnék átolvasni.

 

Szűcs László | 2016.04.08. 8:03:42

http://hvg.hu/gazdasag/20121003_Tokaj_Hetszolo_interju

Nem mai cikk, de most akadtam rá. Tanulságos, és néhány dolog már meg is valósult a benne foglalt felvetésekből mára.

Vigbor | 2015.11.05. 0:44:28
kremerzoltan | 2015.11.01. 4:12:30

Könyvtárközi kölcsönzés szolgáltatás és gyors komoly embereknek MAGYAR

E-mail: kremerzoltan22@gmail.com, könyvtárközi kölcsönzés szolgáltatás és gyors komoly embereknek Franciaországban, Belgiumban, Spanyolországban, Svájcban, Észtországban, Kanada, Portugália, Írország, Olaszország, van egy fővárosa, amelyeket használni fognak nyújtani különleges kölcsönök rövid és hosszú távú from € 2,000 € 1.800.000 bármilyen komoly ember akarja, hogy e kölcsön. 3% -os kamatot évente szerint kölcsönadott összeget, mert, hogy különösen nem akarom megsérteni a törvényt uzsora. Ön tudja visszafizetni több mint 3-45 évvel maximális szerint a kölcsönzött összeg. forduljon hozzám több információ: e-mail: kremerzoltan22@gmail.com

Vigbor | 2013.10.17. 22:24:00
A tokajker több fajta borminőséget készít és forgalmaz. Ez a kuldusok aszujától a királyok boráig terjed. Jön a polgárok bora polgárság nélkül!
Komolyra fordítva a szót, Nem hiszem,hogy a meglévő mennyiségű bor egy – két minőségi kategóriával magasabb minőségben készül és ennek megfelelő áron kerül a piacra, akkor lesz rá fizetőképes kereslet. Most inkább úgy néz ki, a meglévő ár / érték / minőség arány valakiknak útban van. Vannak igen jó borai a tokajkernek elfogadható, talán úgy is írhatnám olcsó áron. Ez fog megszünni. A Szepsy féle árkategória várható. Nem lesz probléma az eladatlan készlet. Finanszírozzuk az adónkból, Jön a fényűzési adó. A tokaji korábban is fényűző termék volt!
Szűcs László | 2013.10.16. 16:15:18
/ Asszem Ronald Reagen mondta. /
Szűcs László | 2013.10.16. 16:14:42

http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=196750

– Mi a világ legfélelmetesebb mondata?

– Jó napot kívánok! Az államtól jöttem segíteni.

Vigbor | 2013.10.15. 16:44:15
Itt nem alkohol probléma van!
Tudatlanság,
Profit éhség.
Magyarság tudat????
Stb.
Vigbor | 2013.04.27. 23:40:32
Ott voltam a Terjék kóstolón.
Én teljesen más borokat kóstoltattam volna, de a lényegen ez nem változtat. Az évszázados borkultúránk fel nem vállalása – tagadása az bűn. Ilyen alapon minden zenei és művészeti alkotást betílthatnánk.Visszatérve a borkóstolóra, általában ezekre jellemző, hogy ott kellene elkezdeni őket ahol befejeződnek. Az, hogy ez nem így működik egyszerűen anyagi okai vannak, drágák lennének a kóstolók.

Vigbor | 2012.09.25. 19:33:40

Tiszelt borgyújtő kollégák.

A cikket rovatba elég régen került új anyag. Ennek egyetlen egy az oka, hogy kb tíz éves kutakodás után ráakadtam, hogyan lett a mi ászkolt aszúnkból egy francia jellegű, gyors érlelésű bor. Az anyagot most készítem publikálni fogom a vigboron, de mielőtt feltenném szeretném ismertetni a társasággal. A Váci Curia Borházban egy közösen kiválasztott időpontban szívesen látlak benneteket. Van egy javaslatom. A beszélgetés közben hasonlítsuk össze az őseink borát az átmeneti korszak aszúival.Itt a 1993-as évjáratra gondolok. A részleteket majd emailen egyeztessük.

Üdv: Víg Gyula

Üdv: Víg Gyula

Vigbor | 2012.02.12. 23:13:52

Ahhoz, hogy valakit kezdjen érdekelni, meddig tartható el az aszúja szükséges birtokolnia egy már jelentősnek mondható gyűjteményt. A kezdeti idószakban csak a palackok száma a fontos. Ettől lesz motiváció a további évekre. Ahhoz, hogy sokat tudj az aszúról kellenek a kezdeti palackok. Van amit még érdemes tudni. Lehet értékes palackokat is gyűjteni, de ha kezdő vagy akkor általában csak a gagyi borokat fogod először megvenni, jó drágán. Ezeknek a drága palackoknak a beszerzése már jelentős tudást igényel.

Hogy megértsétek mit akarok mondani nézzetek utánna, hogy az állami tulajdonban lévő muzeális készletben milyen évjáratok vannak. Gyakorlatilag elég sok hiányzik, pedig volt aszú készítés. Ez azért van, mert csak olyan bort tudtak készíteni aminek a beltartalmi értéke gyenge. Ezeket a borokat is lehet avinálni, kénezni, de soha sem lesznek igazán jók és időállóak, ezért nem tették el őket a múzeumba. Arra valók, hogy valamikor szülinapi borként értékesítse az ember. Itt nem a palackban lévő minőség, hanem az évjárat a fontos.

Értékes az a bor lesz aminek nagyon jó a minősége vagy pedig kevés van belőle. Van még egy nagy probléma amiről nem szoktunk beszélni. Ma legálisan cégszerűen nem lehet kereskedni az aszúkkal, de még a többi borral sem. Ez azért probléma, mert nem tud kialakulnia reális piaci ár. Ezért van az, hogy nincs reális értéke egy 1972, 1975 vagy egy 1988-as jó minőségű és magas puttonyszámú eredeti palackozásnak. Az eredeti az fontos, mivel a privatizációkor a vevőknek bagóért, a rossz nyelvek szerint 80 Ft/liter áron eladták a pincében lévő aszúkat. Lásd az OREMUST. Ezeket a borokat hordóban tartották és az új tulajdonosok nem ismerték vagy szándékosan nem használták az okszerű pincekezelést. Az OREMUS például képes volt 9%-os alkoholtartalommal palackozni a 72-es bort. Ez így nem fog elálni,még akkor sem ha eredetileg avinált volt vagy utólag telenyomták szulfiddal.

Egy legalább 20 éves boron már tökéletesen látható, hogyan fog viselkedni 30 – 50 éves korában. Ehhez kell a tapasztalat. Ezt pedig könyvből nem lehet megtanulni, nincs ilyen. Egy tokajit a magas sav, és az alkoholtatalom tette időt állóva, illetve a nagyon magas cukor. Kell bele valami ami az oxidációt és az újraerjedést gátolja. Már most lehet látni, hogy a hosszú évtizedes tárolásnál erre a kéndioxid a tokajinál alkalmatlan. Ahogy csökken a borban és korosodnak az aszúk egyre gyorsabban oxidálódnak és kezdik felvenni az ászkolt jelleget. Akkor miért mérgeztük meg?.
Egy bornál nagyon fontos jellemző a szín. Ha kiöntünk egy pohár bort rögtön a szinét nézzük. Ez jellemző a tokaji minőségére is. Egy 40-50 éves aszúnál eléggé pontosan a színe alapján megtudjuk állapítani a minőséget is. Az új stílusú aszúknál ez jelenti a problémát. Másképpen korosodnak és nem tudjuk mi lesz velük 30-50 éves korukban. Az első francua stílusú aszú most lesz 20 éves és már pocsékul néz ki. Ha ezt a jelneséget progrosztizáljuk akkor ezeknél az aszúknál idősebb korban semmi jóra nem számíthatunk.
V. Gy.

Christopher | 2012.02.12. 17:45:21
Üdvözlöm!
Én nemrég kezdtem a gyűjtést,úgy egy éve mint TPeter,így a gyűjteményem(ha szabad ezt a szót már használnom) még csupán 50 darabból áll.
De már most is kincsként kezelem őket,amikért természetesen aggódom.
Nekem rengeteget segít ez az oldal amit Ön létrehozott,ezt ezúton is köszönöm.
Mint azt már Ön is írta,inkább a magas puttony számú aszúkat,vagy eszenciát érdemes félretenni gyűjtés céljából.
De ez a kérdés engem is foglalkoztat amit TPeter felvetett.
Érdemes e megvásárolnunk a “mai” módszerrel készített aszúkat?
Mi lesz ezekkel a borokkal 20-30 vagy 50 év múlva,amellett ,hogy rendes körülmények közt tároljuk,óvjuk őket.
Persze tudom,hogy ha most vásárolok például egy Szepsy 6 Puttonyos 2005-ös aszút,azt valaki nem fogyasztás céljából fogja megvenni,mondjuk 30 év múlva.
De mi lesz,ha ezt megöröklik a gyerekeink és nem lesz értékesítve?
A hamisításról meg már nem is beszélek,mert az talán még ennél is nagyobb probléma.De az egy más téma.
Elnézést a laikus kérdésekért,nekem még nincs nagy tapasztalatom,ezért kérdezem én is Önt/Önöket.
Mikor elkezdtem olvasni az oldalt bevallom őszintén nem értettem,hogy mi baj lehet abból ha korszerűbb technológiát alkalmaznak a borászok…..
Hát sajnos most már kezdem érteni….más.-Elküldtem a kért címet az Evinor 88-as 5 puttonyos aszúval kapcsolatban.Kérem jelezzen vissza ha megkapta.Előre is köszönöm.
Üdv: Christopher

Vigbor | 2012.02.12. 1:10:35

Szia Péter

Nem ilyen egyszerű a helyzet.

Egy bor eltarthatóságát több tényező is befolyásolja.

Az aszúink azért érdekesek mert ezek a borok az átlagnál jóval tovább fejlődnek és megtartják az élvezeti értéküket.

Nagyon fontos egy bor összetétele, beltartalmi értéke. A tokajinál ezt megpróbálták a termőhely védelmével biztosítani. Itt jön a hegyi szőlő fogalma, ige késői szüret, stb.
Ma becsapnak bennünket. Sok gyenge minőségű aszú kerül forgalomba, ráadásul közel 2 puttonynak megfelelő minőséggel higabbak az aszúink mint az őseink borai. Régen kevés aszú lerült palackba, (hordós bor volt a tokaji) és ezek is általában a nagy évjáratokból. Tudták, hogy ezek a borok időtállóak. Régen a bor beltartalmi minősége garantálta az időállóságot és mivel nem használtak szulfidot a cukortartalmának megvégését, az újra erjedését úgy tudták megakadályozni, hogy 13%V/V felett tartották a bor alkoholtartalmát.
A most alkalmazott reduktív borkészítési eljárás lényege, hogy teljesen mindegy, hogy a leendő bornak milyen a beltartalma, nem ez biztosítja az eltarthatóságát, hanem az utólag hozzáadott szulfid.
Az őseink aszúinak kialakult a hordóban a jellemző szine. Ezt a színt bort meg is tartotta. Például fantasztikus színe van még az 1936-os Waldbott aszzúnak.

Az új stilusú, általam franciának becézett aszúk nem oxidatív borok, még akkor sem, hogy egy ideig hordóban kell legyen. Az oxidációt a hozzáadott szulfiddal gátolják.

Itt jön a kérdésedre a válasz.

Amennyiben szulfiddal érték el az aszú palack állóságát, ez általában alacsony alkoholtartalommal párosul, akkor addig nincs a boroddal semmi probléma amíg található benne szabad lekötetlen kéndioxid. Én azt tapasztalom, hogy ezek a borok jó pár évig változatlanok és egy idő után rohamosan sötétednek. Nem az őseink aszújának rubin színét veszik fel, hanem kávészerűen. Úgy látom, hogy a nagy évjáratok azok még kivételek.

Nem véletlen lovagolok az alkohol kérdésen. A tudósaink egy időben 13,5 %-nál határozták meg az alsó értéket. Ez a gyakorlatban is bejön. A palckban már nem változik az alkoholtartalom ezért lettek ezek a borok igen hosszú élettartalmúak. A lényeg, a szinkérdés ne befolyásoljon. 1997 óta gyakorlatilag avinált aszút nem hozhatnak forgalomba. Tény, hogy a bortörvény életbelépése óta készült aszúk friss fogyasztásra és nem a jövőnek készülnek, az is tény, hogy ezek jelentős része gyorsan öregszik, de még ezek az aszúk is túl fognak élni. Szóval nem kell idegeskedni miattuk. Elvesztik a szabad szulfidjukat, öregszenek veled együtt. Ha majd eladsz egy 30 éves bort akkor azt nem azért veszik meg, hogy megigyák.
Szerintem most jutottál oda, hogy tudatosan fogod a gyűjteményt bővíteni és ez innen már nehéz ügy, mert a ma forgalomba kerülő borok jó része aszújellegű aszú és ezt igen csak kevesen tudják.

V. Gyula

TPeter | 2012.02.11. 22:52:50

Sziasztok!

Egy korábbi, gyakran felvetődött kérdést feszegetnék. Illetve kettőt.
Az egyik, az alkoholtartalom problémája, a másik az ászkolt/reduktív módszer. Gyula véleményét jól ismerem korábbi cikkekből, hozzászólásokból, kiváncsi lennék a többiek véleményére is.

A két fő kérdés, ami foglalkoztat:
1. Szerintetek is valós probléma az alacsonyabb alkoholtartalmú aszúk gyorsabb öregedése? Ezeket az aszúkat valóban nem biztos, hogy érdemes eltenni?
2. A reduktív aszúk nem a jövő borai? Valóban túl gyorsan öregednek és emiatt megint csak nem biztos, hogy érdemes eltenni belőlük?

Kb egy éve kezdtem az aszúk gyűjtését, és ez a két kérdés alapjaiban kérdőjelezheti meg az egész értelmét. Vagytok itt páran, akiknek már jelentős gyűjteményük és legfőképpen tapasztalatuk van. Kiváncsi vagyok, mit gondoltok erről a két kérsésről?

Péter

Vigbor | 2009.09.22. 18:36:55

Szia Bernadett!

Ezért nem láttunk a borfeszten?

Hívd fel a A Tabán Vendégházat. Hivatkozhatsz rám is. Ha nem őket választod akkor is valószínű, hogy segítenek. Telefonszámuk: 06-27-316-860.

Üdv: Víg Gyula

Tóthné Szőke Bernadett | 2009.09.22. 13:12:13
Szia Gyuszi!Tóthné Szőke Bernadett vagyok ,Kisjakabfalváról,illetve lassan 1 éve már csak Polgáron élek.Istvánnak másik élettársa akadt.Gondolom azért még emlékszel rám.Remélem jól vagytok.Ahogy nézem egészen szépen fejlődtetek.Csak gratulálni tudok hozzá! A kemény munka meghozza a gyümölcsét!Egy kérdés,ha Vácra akarok menni egyik ismerősöm ott dolgozik és szeretnék egy pár napot ott tölteni.Tudtok nekem valamilyen szállást ajánlani modjuk kedvezményesen és az ismerősöm is velem lehetne. Puszillak benneteket Bernadett
Darvas András | 2009.06.05. 8:39:03

Kedves Vayol.

Amig nem rak fel ide fényképeket, semmilyen választ ne várjon.

vayol | 2009.06.04. 23:44:48
A bor adatai: 1935 6 puttonyos muzeális Tolcsva,Tokay-Hegyalja
Ha van olyan személy ki érdeklődne e bor iránt,itt megteheti.
vayol | 2009.06.04. 23:33:17
valaki hozzászolna 1 tokaji aszuhoz ami 1935 évjárat s 6 puttonyos
vayol | 2009.06.04. 23:29:13
vayol vagyok belépnék
Vigbor | 2009.02.25. 17:37:30
Kedves Johanna.
Az itt látható palackot már igen régen vásároltam.
http://www.vigbor.hu/keres.do?method=mutat&id=723
Ez is 1982-es évjáratú. Hasonlítsa össze a palackokat.Üdvözlettel: Víg Gyula

Kurucz Johanna | 2009.02.25. 17:03:40

Kedves Fórumozók!

Egy birtokomban lévő aszúról szeretnék kicsit többet megtudni, ha valaki tudna segíteni megköszönöm!

A bor adatai:

1982-es, 5 puttonyos, muzeális, aranyérmes, id. Hollókői István őstermelő Tállya.

Próbáltam megkeresni az oldal segítségével, de nem sokra mentem vele.
Kiváncsi lennék rá, hogy eredeti-e?!

Az információkat előre is köszönöm: Kurucz Johanna

amaro | 2009.02.09. 21:24:25

József Attila: Nem, nem, soha!

Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége,
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!……………………………………………

Szirmainé Tésy Mária | 2009.02.09. 21:00:17

Igen.

De bocs az nem erdő volt, hanem egy füves, bokros rész.

Azt nem tudja Édesanyám, hogy nyírták-e, vagy kövekből rakták ki.

Vigbor | 2009.02.09. 20:44:32
Nem nem soha.
Felette a Nagy Magyarország, benne a csonka Magyarország, felette a címer?
Szirmainé Tésy Mária | 2009.02.09. 20:04:14

Kedves Gyula!

A feltett kép Abaújszántó, Bilicki szőlészet (Sátorhegy). Az évszámot nem tudom, de megpróbálom kitalálni, a személyek korából. A képen Bilicki Flórián, és Bilicki Mariánné van elől.

Jó a megfigyelő képessége. Én is láttam az erdőben lévő szöveget..

Üdv: T.M

Vigbor | 2009.02.09. 19:31:24
Kedves Mária!
A feltett képen egy trianion elleni szöveg olvasható. Ez mit tartalmazott pontosan.
Üdv: VGy.
Szirmainé Tésy Mária | 2009.02.09. 0:04:41

Még egy gondolat, két személyes élmény:

Kb. 28 évvel ezelőtt, a bátyám esküvőjén vörös borból, egy kicsit többet fogyasztottam. mint a megszokott. Nem rugtam be, viszont másnap olyan rosszul voltam, hogy nem tudtam este visszamenni az egyetemre, képtelen voltam felkelni. (Azóta a vörös borra ránézni sem tudok)

Az unokatestvérem is Bilicki leszármazott (szereti a Tokaji aszut), ezért Ő is minden évben vesz egy-pár üveg bort termelőtől. Az egyik szilveszterkor természetesen tokaji aszuval ünnepeltünk, amiből pár pohárral ittam (jópárral). Egy idő után furcsán éreztem magam, kezdett émelyegni a gyomrom. Akkor nem értettem miért, ilyen velem Tokaji aszu esetén még soha nem fordult elő. Most már értem.

Üdv: T.M

Szirmainé Tésy Mária | 2009.02.08. 23:37:52
Módosítok: Acéltartályban.
Szirmainé Tésy Mária | 2009.02.08. 23:34:59

Kedves Gyula!

Teljesen egyetértek Önnel, meggyőződésen, hogy az őseinknek eszük ágában sem volt az avinálást arra használni, hogy a gyenge szőlőből, jó bort készítsenek.

(Egyébként meg valószínűleg kikaparnám a szemét annak, aki a Bilicki borról azt állítáná, hogy hamis, ill. hogy az avinálást csalás és hamisítás céljából használta.)

Ahogy a cikkben is írták,

“A felülről meghatározott irányelvek, tervszámok egyre inkább a mennyiségi szempontokat állították előtérbe, miközben az igénytelen felvevőpiacok (már ha lehet piacokról beszélni) gyengítették az aszúkészítési módszerek ellenőrzését. Mindennek az eredményeként a gyakorlat nem fordult vissza a hagyományok, a természetes borkészítés felé, hanem éppen az ellenkező irányba mozdult el.”

Ugyan ki nézte, hogy az alkohol erjedés után, közben vagy előtte került a borba, s hogy az fél, kettő vagy éppen tíz alkoholfoknyi volt? Főleg akkor, amikor a több száz mázsás terhelésre beállított ültetvényeken csak nem akart a kívánt szintre beérni a szőlő. A szakmai felügyelet gyenge és kijátszható volt, miközben a politika által meghatározott tervszámok kőkemény regulaként jelentkeztek.

Szerintem ez tette tönkre az egészet, a háború előtt, egy magára valamit is adó borásznak még a gondolatában sem voltak ilyenek.

“Ha korrekt borokat készít, mindig anyagi gondjai lesznek. Ha meg akar élni, mondjon le a hivatásról, a hitről és a tisztességről. Ez volna ma a tokaji perspektíva?”

(És ezt Bilicki 1946-ban előre látta, ahogy a cikkben is olvasható volt, a pénzhiány!!!)

Azért én ebből a cikkből azt olvsatam ki, hogy szerzőnek nem igazán tetszik a mai aszu készítési módszer.

És még egy: Szerintem a Tokaji Aszu attól Tokaji Aszu, hogy tokaji pincében, hordóban, a pince klímájának segítségével készül, nem egy vastartályban. Lehet, hogy előbb-utóbb erre többen is rájönnek, csak éppen ahogy a cikkben is írták:

“tisztességes termelőről meg döntsön a piac. Éppen csak azt nem tesszük hozzá, hogy pusztuljon el. Nem akarjuk kimondani, hogy aszú és aszú között fényévnyi különbségek lehetnek.”

Említettem, hogy tavaly előtt voltam Abaújszántón, és erre utaltam egy másik hozzászólásomban, csak nem akartam én leírni, mert nem akartam megbántani senkit

“Lehet, hogy soha nem lesz botrány, ha hallgatunk a csak avinálni és sűrítményezni tudó, neve sincs pincészetekről, de az is biztos, hogy a tisztességes munka így mindig vereségre lesz ítélve Tokajban. Túlságosan sok forog kockán. Térjen be valaki Erdőbényére vagy Sárazsadányra, nézzen be Tállyára vagy Abaújszántóra. Egyre több helyen találja meg az árulkodó nyomait annak, hogy a helyi lakosság kötődése a szőlőhöz rohamosan gyengül. De mitől is erősödne? Ha korrekt borokat készít, mindig anyagi gondjai lesznek.”

Muszáj feltennem három képet. Erről is gondoljon mindenki amit akar.
(Az utolsó egy kicsit sötét lett, de remélem azért látható, hogy mi van rajta.)

Üdv: T.M

Vigbor | 2009.02.08. 22:39:53

Kedves Mária! Mit szólna hozzá, ha azt olvasná, hogy az Ön rokona, Bilicki csak hamis aszút készített!

Tudom, hogy mi erre az Ön válasza, de ezt nem ismerik a honfitársaink.

Nagyon ügyesen és elég jelentős erők mozgósításával sikerült az őseink stílusában készített aszút hamisnak minősíteni, pedig nem mindegy, hogy “idd ki a bilit vagy vidd ki a bilit. Szomorú de a bilit velünk kiitatták és nem volt hazánkban egy olyan szaktekintély aki felhívta volna rá a figyelmet, hogy a bilit inkább vigyük ki. Ilyen az avinálás kérdése is.

Az avinálás az a borok szesztartalmának a növelését jelenti. Nagyon lényeges, hogy a borokét! Nem mindegy, hogy az erjedés leállítására, így a maradékcukor mennyiségének növelésére vagy pedig a hosszú fahordós érlelésnél az elpárolgott alkohol pótlására az utóerjedés megakadályozásara használják az alkoholt.

Kb.1800 -1990 közötti időszakról beszélünk amikor avinálták kisebb nagyobb mértékben a tokajit.

Miért választották az őseink ezt az eljárást. Erre nagyon egyszerű a válasz. 1908-ig nem használhattak ként, kénessavat a borok tartósítására, így a kényszerből kialakult hosszú fahordós érlelésnél megakadályozhatták az aszúk újra erjedéséét.

Ma mit csinálunk helyette? A kérdés megválaszolása előtt ismerkedjünk meg egy-pár bor alkoholtartalmával. Például Andrássy György gróf aszúi.

évjárat 1857 1 puttonyos aszú 14,47%vol vizsgálva 1862, február, azaz 4 éves korában,
évjárat 1857 2 puttonyos aszú 15,34%vol vizsgálva 1862. február, azaz 4 éves korában,
évjárat 1857 4 puttonyos aszú 14,92%vol vizsgálva 1862, február, azaz 4 éves korában,
évjárat 1858 2 puttonyos aszú 15,28%vol vizsgálva 1862. február, azaz 3 éves korában,
évjárat 1858 2 puttonyos aszú 15,11%vol vizsgálva 1862 február, azaz 3 éves korában,

Mint látható 15%vol körüli alkoholtartalommal bírtak ezek az aszúk. Van még egy igen fontos jellemzőjük, tartósítószer mentesek, nem tartalmaztak ként, kénessavat. 1908-ig ezt nem használhatták a borászok.

Hasonlítsuk össze az adatokat a Szőlészeti Kutató Intézet által készített aszúkkal.

évjárat 1957 4 puttonyos aszú, alk. 13,82%vol, szabad kéns 0, összes kénessav 8 mg/l
évjárat 1957 5 puttonyos aszú, alk. 14,20%vol, szabad kéns.2, összes kénessav 18mg/l
évjárat 1956 3 puttonyos aszú, alk. 14,01%vol, szabad kéns. 4, összes kénessav 52mg/l

A borok vizsgálata 1958-ban történt. 14%vol körüli alkoholtartalommal rendelkeztek ezek a borok és jól látható, hogy a magyar tudósok is lényegében írtóztak a kénessavtól.

Az internetes bormúzeumban látható borok alkoholtartalmát minden esetben nyilvántartjuk. Az összehasonlítás céljából pár darab új stílusú aszú alkoholtartalmát megadom.

Árvai 1999/6 puttonyos 10,1%vol
Tokajicum 1998/6 p. 10,9%vol
Hétszőlő 1994/6 p. 10,0 %vol.
Degenfeld 1996/5 p 10 %vol. stb.

A ma készülő aszúk igen alacsony alkoholtartalmúak. Általában 10-12% vol. Látható hogy eltünk egy jelentős alkoholtartalom.

Nem titok, hogy az alkoholtartalom és a sav tartósítja a borokat. Láthattuk, hogy az őseink aszúját magas alkoholtartalommal erjesztették. Tartósítószert nem vagy csak igen kis mennyiségben használtak.

Ma viszont igen alacsony az aszúk alkoholtartalma. Ezt a hiányzó alkohol mennyiséget pótolják a kénessavval, mérgezzük vele az aszúnkat.

Az avinálás megtíltásánal a hamisítás lehetőségére hivatkoztak, az alkohol hozzáadásával leállítható az erjesztés. A kénessavval nem? Ugyanúgy visszaélhetnek vele mint az alkohollal 17 g. cukor szükséges 1% vol alkohol előállításához. 3% vol alkoholtartalom csökkentéssel 3×17=51g, már egy majd nem három puttonyos aszú maradékcukorját kapják.

Ezt nem azért ítam le, hogy azt állítom, hogy ez a gyakorlat. Azért próbáltam részletesen kifejteni, hogy az avnálás tíltásának semmi köze az aszúk hamisításhoz. Ezzel a tíltással a hamisítás nem szüntethető meg, mivel az engedélyezett kénessavval ugyanez elérhető. (Mit keres a must sűrítmény hegyalján?)

Az avinálás megtíltása egy kettő évszázados hagyományt szüntetett meg. Ma a világörökség része hegyalja. Védik a pincék lejáratát és ezzel párhuzamosan megtíltották a pincében lévő boroknál a hosszú fahordós érlelést és kötelező tették a kálium-metabilszulfid, gyenge méreg használatát.

Érdemes elgondolkozni azon, hogy mi különbözteteti meg a világ többi botrytiszes borától az aszúnkat. Ma a hegyaljai pincék mikro klimája teljesen felesleges az aszúnk elkészítésénél.

Szerintem több mint hiba volt az alkohol pótlás betiltása. Helyette a kén, kénessav felhasználását kellett volna betiltani, illetve korlátozni. Avinálni egy rendesen kierjesztett aszúnál csak kb. 4-5 év elteltével szükséges. A magyar tudósok szerint 13,5-16,5 százalék alkoholtartalom mellett már az újraerjedés meggátolható.

A mi örökségünk a hordóban erjedt és érlelődött Tokaji Aszú. Palackba már csak kényszerből, illetve közvetlenül az értékesítése előtt került. Nekünk kultúrális örökségünk a 450 évig készített különböző stílusú tokaji, mindegy, hogy érlelés nélküli vagy hosszú fahordó érlelésű, szintén mindegy az alkoholtartalma, de nem mindegy hogy mennyi mérget, kénessavat tartalmaz.

Ön melyiket választaná?

Van az asztalon két palack aszú. Az egyik mellett talál egy aszpirin tabletta nagyságú kénessavat, kálium-metabilszulfidot. A másik palack mellett van egy konyakos pohár, benne egy újnyi konyakkal.

Választhat: bekapja a gyenge mérget és leöbliti azt egy palack aszúval. A másik lehetőség megissza a konyakot és utánna a tokajit. Az új stílusú aszú és az őseink bora között ez a legfontosabb különbség. Mérget vagy konyakot iszunk, de ma nem választhatnak, kötelező a mérget meginni.

Szirmainé Tésy Mária | 2009.02.08. 13:56:30

Kedves Fórumtagok!

Más témában való kutakodásom közben a következő oldalra találtam.

http://www.borbarat.com/showarticle.ind?isFlashCompliant=true&session_id=NcERGEzfQlecTEEPjJmfeDNf&flashVersion=0
Érdemes elolvasni, de egy pár sort az érdeklődés felkeltése érdekében kimásoltam belőle:

“Hegyalja csak úgy tudja méltó árral elismertetni aszúját, ha hiteles, megkérdőjelezhetetlen formában mutatja be a fogyasztónak. Miközben ugyanis elterjedt vélemény szerint, az igazán nagy vörösborokat a legolcsóbban szőlőből, korrekt módon lehet előállítani, az édesboroknál könnyen előfordulhat, hogy egy rendkívül drága módszerekkel elkészített borcsodát lesöpör egy ügyes hamisítvány. ”

“Mind a palackozás, mind pedig az alkoholozás technikája késve érkezett Tokaj-Hegyaljára. Ez utóbbira utal Széchenyi István kifakadása a múlt században: “a magyar paraszt azt hiszi, hogy vége a nemzeti becsületnek, ha égetett bor kerül a borába”. A maradiságot korholó Széchenyi persze nem sejthette, hogy a bort stabilizáló alkohol (borpárlat) a következő száz év fejlődése alatt annyira kommercializálódik, hogy használata visszaüt az aszúra is. Ezért az avinálást elutasító magyar paraszt konzervativizmusa a XX. század végén erénynek tűnik majd.”

“A legnagyobb magyar” több kortársa is arra panaszkodott, hogy a palackozás elmaradottságából rengeteg kellemetlenség adódott. Ambrózy Ágoston Tokaj-Hegyalja és néhány szellemtörténeti vonatkozása című könyvében olvashatjuk Szemere Bertalan esetét, akinek 150 palack aszújából mindössze 28 nem romlott meg a célállomásra érve, amikor Angliában és Franciaországban kísérletet tett a tokaji népszerűsítésére. A könyv ugyanezen oldalán Széchenyi-idézetet is találhatunk egy Dessewffy Józsefhez írt levélből: “Ha tőled valaki Philadelphiából 10 üveg tokajit kér, magadra mered vállalni e kis mennyiség küldését is? Az Istenért ne tedd, mert korán könnyekkel kellene megsiratnod a kárt, melyet a dologhoz nem értvén, hazádra hozhatnál.”

“Bárhogy is volt, bármilyen okokra is találunk, tény, hogy az avinálás (annak is az erjedést követő formája) késéssel vált elfogadottá nálunk mint borstabilizálási módszer.”

“A második világháborút követően a borkezelés technológiájának ugrásszerű fejlődésével felértékelődtek a természetes édes borok. A technológiát már nem arra használták, hogy az egyre olcsóbban megtermelhető ipari anyagokkal pótolják a kellő mennyiségben nem megtermett cukrot. Sokkal inkább arra, hogy minél természetesebb és stabil bort készítsenek.
Erre a természeti adottságok kedvezőek voltak Tokaj-Hegyalján, a gazdasági környezet azonban lehetetlenné tette a váltást. A felülről meghatározott irányelvek, tervszámok egyre inkább a mennyiségi szempontokat állították előtérbe, miközben az igénytelen felvevőpiacok (már ha lehet piacokról beszélni) gyengítették az aszúkészítési módszerek ellenőrzését. Mindennek az eredményeként a gyakorlat nem fordult vissza a hagyományok, a természetes borkészítés felé, hanem éppen az ellenkező irányba mozdult el. A törvényi előírások egészen 1991-ig lehetővé tették, hogy az erjedés után, az érlelés alatt elpárolgó alkoholt a bor stabilitásának megőrzése érdekében pótolják. Az avinálásnak ez a legenyhébb, harmadik típusa azonban eldurvult, és első típusú, vagyis erjedés előtti avinálásba ment át. Ugyan ki nézte, hogy az alkohol erjedés után, közben vagy előtte került a borba, s hogy az fél, kettő vagy éppen tíz alkoholfoknyi volt? Főleg akkor, amikor a több száz mázsás terhelésre beállított ültetvényeken csak nem akart a kívánt szintre beérni a szőlő. A szakmai felügyelet gyenge és kijátszható volt, miközben a politika által meghatározott tervszámok kőkemény regulaként jelentkeztek. A mennyiségi hajszában tett kompromisszumok a legdurvább módszerekig (cukrozás, sűrítményezés) vezetettek. A legnagyobb pusztítást azonban a termelők gondolkodásában végezte az akkor egyedül üdvözítőnek mondható borgyártási gyakorlat. Az önkritika, a reális értékelés képessége minimálisra csökkent, a verseny gerjesztette nyitottság és rugalmasság teljesen eltűnt. A legszomorúbb az, hogy a Széchenyi által kárhoztatott maradiság már nem az alkoholázástól való elzárkózásban nyilvánult meg, hanem abban, hogy a termelők döntő többsége mint gazdasági nonszenszt elutasította a természetes, az alkoholt, a borpárlatot mellőző borkészítést.”

“Az 1991-es bortörvény az aszúkészítés kereteit példaértékűen szabta meg. Visszakanyarodva a hagyományokhoz, radikális szemléletváltást jelzett: teljesen megtiltotta a borpárlat használatát az aszúkészítésben, miként a must cukrozását is kizárta a tokaji borkülönlegességek esetében.

ÉS ITT VAN AZ AMI A LÉNYEG

Az 1991-es törvény szigorúságával azt fejezi ki, hogy Tokaj-Hegyalja a lehető legtermészetesebb módon olyan koncentrált és ízgazdag bort képes teremni, amivel a legnagyobb vetélytársak is csak kiskapuk kinyitásával képesek versenyre kelni. Ennél hathatósabb és erősebb reklámja nem is lehetne a tokajinak. De akkor miért nem visszhangzik ettől az ország vagy a nemzetközi borpiac? Miért nem ez a tokaji eladásánál a legnagyobb ütőkártya, a kiváló minőség mellett? Azért, mert a borszakma egy része skizofrén állapotba került. Miközben a pincészetek egy része komolyan veszi a törvényt, a tervgazdaságban kialakult gyakorlat tovább virágzik. Az ellenőrzési rendszer gyenge, és nem a fontos kérdéseket helyezi reflektorfénybe. A hangsúly a végtermék paramétereire irányul, miközben az alapanyag minősítése háttérbe szorul. Mindezek ellenére növekszik az érdeklődés a tokaji aszú iránt a világban, hála azoknak a következetes borászoknak, akik az etikus borkészítés mellett tették le a voksukat. Nem biztos azonban, hogy elég Tokaj-Hegyalja megváltásához három-négy családi vállalkozás és négy-öt nagyobb pince. ”

“Kell az olcsó aszú is – hangzik a válasz egyes termelői körökből, amikor az avinálás elleni határozott fellépést sürgetjük. Ez a vélemény sajnos ma is tartja magát. De árulhat-e valaki rezet aranyként, azért, hogy legyen olcsóarany? Vajon tisztességes-e, ha valaki egy festmény fotokópiáját mint eredeti képet árulja ötven százalékos kedvezménnyel, mondván, hogy kell az olcsó festmény is a vevőnek? A válasz természetesen nem. De akkor miért kellene belenyugodnunk abba, hogy cukros, alkoholos italok természetes borokként eladva tönkretegyék az aszú piacát?

EZ A MÁSIK ÉRDEKES GONDOLAT

Az avinálás – mint minden rossznak a megtestesítője – szinte tabu téma Tokaj-Hegyalján. De el kell jönnie az időnek, amikor néven nevezzük a dolgokat. Vannak jelenségek, amelyek kimondva nagyobb visszhangot keltenek, elhallgatva azonban helyrehozhatatlan károkat okoznak. Lehet, hogy soha nem lesz botrány, ha hallgatunk a csak avinálni és sűrítményezni tudó, neve sincs pincészetekről, de az is biztos, hogy a tisztességes munka így mindig vereségre lesz ítélve Tokajban. Túlságosan sok forog kockán. Térjen be valaki Erdőbényére vagy Sárazsadányra, nézzen be Tállyára vagy Abaújszántóra. Egyre több helyen találja meg az árulkodó nyomait annak, hogy a helyi lakosság kötődése a szőlőhöz rohamosan gyengül. De mitől is erősödne? Ha korrekt borokat készít, mindig anyagi gondjai lesznek. Ha meg akar élni, mondjon le a hivatásról, a hitről és a tisztességről. Ez volna ma a tokaji perspektíva? Miközben a hatóságok sarkalatos kérdést csinálnak abból, hogy hány évig kell a tokajit hordóban érlelni, a szakma nem akar tudomást venni a lényeges problémákról. A mai napig nem jutottunk el odáig önmagunk értékelésében (lásd az 1998-as Vinagorát), hogy legalább a borversenyeken külön kategóriákba sorolják az 1991 előtt hivatalosan is avináltnak számító és az azt követő évek legalábbis hivatalosan természetesnek készült aszúit. A világon nincs arra példa, hogy ezt a két kategóriát összekeverjék. Mi pedig ahelyett, hogy a törvényben rögzített elveket a gyakorlattal hitelesítenénk, minden eszközt – ellenőrzési rendszer, borversenyek, címkefeliratozás – megragadva demonstráljuk, mindig készen állunk a kompromisszumokra. Tömören megfogalmazva: a hamisítónak is meg kell élnie (szükség van az olcsó aszúra), a tisztességes termelőről meg döntsön a piac. Éppen csak azt nem tesszük hozzá, hogy pusztuljon el. Nem akarjuk kimondani, hogy aszú és aszú között fényévnyi különbségek lehetnek.”

“Gyakran hallani, hogy a világ más táján is avinálnak, cukroznak, meg sűrítményeznek. Csakhogy a világ más tájai a világ más tájain vannak. Máshol nincsenek ilyen különleges adottságok, de nincsenek elfeledett sarkában Európának. Mi nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne bizonyítsuk be minden létező eszközzel, hogy Tokaj-Hegyalja a világ első számú édes boros vidéke. Nálunk nincs annyi pénz, hogy a sok ügyeskedő mellett az igazán kiválóak is életben maradjanak. Tokaj-Hegyalja több mint egy borvidék: vagy arra lesz bizonyság, hogy Magyarország élni tud a lehetőséggel, mikor egy ritka értéket kell naggyá tenni, vagy pedig arra, hogy itt a rövidtávú gondolkodás és a kishitű szemlélet óhatatlanul mindent középszerűvé alacsonyít.”

A részemről NO COMMENT. De azért elgondolkodtató.

Üdv: T.M

Vigbor | 2009.01.19. 0:24:22
A problémát az alábbi jelentette.
1959-ig használták az ősi puttonyszám meghatározást. Egy gönzi hordóba ahány puttonnyi aszút tettek annyi puttonyos lett az aszú. Ezzel az volt a probléma, hogy a különböző évjáratokban az azonos puttonyszámú aszú más-más minőségűlett. Nehéz volt elmagyarázni a vevőknek, hogy az egyik évben jobb, a másik évben rosszabb minőségű szőlőből és aszúszemből készítették. Ezért van ez a jelentős minőségi különbség. Már 1850 körül foglalkoztak vele, hogyan lehet állandó minőséget biztosítani. Úgy, hogy egy adott puttony számnak mindenkor azonos legyen a maradék cukorja.A mai puttonyszám meghatározásnak van egy nagyon nagy hiányossága. 1959-ben amikor áttértek erre, még meghatározták egy adott puttony számhoz tartozó sűrűséget. A maradékcukor, extrak és a sűrűségnek kellett megfeleni. A sűrűséget elfelejtették, így lettek hígak, értéktelenek az aszúk. Van egy másik fontos szempont is. Az ősök nem használtak tartósítószert, kénessavat. Ma ezzel tartósítják az aszúkat, így nem fontos a beltartalom.

gabo29 | 2009.01.18. 23:10:58
Sajnos ma már elcsépelt lett a puttony kifejezés. Régen valóban magasabb árat feltételezett a magasabb puttonyszám, mert a cukor mellett a összes beltartalmi érték több volt benne. Több aszúszem került bele, így annál esszenciálisabb volt. MA már csak a cukor tényleges tartlama a lényeg. Régen egy ötputtonyos aszú akár szárazabb is lehetett, mint egy másik évjárat 4 puttonyosa, de attól a koncentráltság megvolt benne. Ergo az összes aszús jellemző is. Sőt régen száraz aszú is volt. Hiába a nagyipari termelés csodákra képes…
Szirmainé Tésy Mária | 2009.01.18. 21:36:29

Nem értek hozzá, de érdekes olvasmány.

Kis aszúkalauz

Utazáskor gyakran viszünk tokaji aszút ajándékba, és fizetőképességünk mellett általában a magas puttonyszámot részesítjük előnyben. Ám – mint múlt héten is jeleztük – az érték és a puttonyszám nem mindig van arányban.

A puttonyszám – amely a tokaji aszú egykori készítési módjára utal – napjainkban nem jelöl mást, mint a bor cukortartalmát. A háromputtonyos aszúk cukortartalma literenként 30-60 gramm között mozog, s a határértékek puttonyonként 30 grammal emelkednek. A hatputtonyosoké így 150 és 180 gramm közti literenként. Az aszúeszencia mindazon aszúkat jelöli, amelyek cukortartalma meghaladja a literenkénti 180 grammot. A vásárlók többsége – mivel még az árak is ezt sugallják – a puttonyszám emelkedésével feltételezi a bor értékének növekedését is. Ám a puttonyszámnál sokkal többet mond a termelő neve. Egy kiváló borász száraz furmintja például sokkal értékesebb, mint egy petpalackban árult, kétséges eredetű hatputtonyos aszú. Egyre több termelő ismeri fel, hogy az aszú valódi értéke nincs egyenes arányban cukortartalmával. Emiatt is alakult ki az a szokás, hogy számos borász az igazán értékes, szívéhez legközelebb álló nedűt nem aszúként, hanem egyszerű kései szüretelésű borként hozza forgalomba. Így nemcsak az értelmetlen szabályoktól, hanem a cukor-elvárástól is távolabb kerülhet.

Alkonyi László, HetiVálasz
8. évfolyam 33. szám, 2008.08.14.

Vigbor | 2008.12.02. 23:03:07

A Művelt Alkoholistban olvashatjátok.

Az új stílus erdeménye?

“Tokajnak a száraz borokra kell koncentrálnia. Az édesekkel nem tud életben maradni. Én a furmint és a hárslevelű helyett valami mást keresek. A pinot noir, a chardonnay és a sauvignon blanc nagyszerű lesz Tokajban. A talaj nagyon változatos. De Magyarország óriási kihívást jelent, mivel a technológia és az alapvető borászati ismeretek jelentősen visszaestek a kommunista időszakban. Ritka a jó laboráns.”

Vigbor | 2008.06.02. 22:30:26

Szia András!

A látogatásunk célja a curiában forgalmazandó borok kiválasztása. A Laposa pincénél elég jó borokat lehet kapni, de egy kicsit drágák. Ez a pince talán hazánk legjobb helyén található. Még annak is erdemes felmenni a pincéhez aki nem szereti a bort. Szenzációs kilátás van onnan a Balatonra.
Németh Gábor borász az “én emberem”, de most tőle nem választottunk bort. Ezt elnapoltuk, mivel nagyon sok érdekes palackja van. Muzeális, eredeti címkés palackot is megtaláljuk nála. Most csak egy 1999-es évjáratú kéknyelűt vettem. Ez a bor olyan mint ha most készítették volna. Hihetetlen potenciálja van még. Félédes, édes bor, aszú, jégbor ügyben is érdemes megkeresni. Az aszúit egy-az egyben készíti, igen finom természetes édes borok.

Az Istvándy Pince volt a látogatásunk fő célja. Innen hoztunk haza jelentősebb mennyiségű bort. Lehet választani. Kétszer érdemes őket meglátogatni. Az egyik alkalommal a száraz borokat, a másik alkalommal pedig a félédes, édes borokat megkóstolni. Mindenki megtalálja a maga ízlésenek megfelelő bort és szerintem jó áron. Az aszújuk egy különlegesség. Elég régen foglalkozom és nézegetem a palackokban lévő tokajikat, de valószínű, hogy nincs hasonló sűrűségű tokajim. Az íze az oxidáció nélküli Tokaji Aszúhoz hasonlít, de olaszrizlingből készül. Ettől egy különleges, általunk nem nagyon ismert ízvilágot kap. Úgy gondolom, hogy a természetes édes borok csúcsa. Tudomásom szerint kereskedelmi forgalomba nem kerül. A pincészetnél lehet csak megkóstolni.

Üdv: Víg Gyula

Darvas András | 2008.06.02. 14:24:23
Badacsonyban hol jártatok,hol érdemes inni?
Szűcs László | 2008.06.02. 13:21:15
Kicsit jobban utánagondolva jól jönne Tokajnak egy kis belső konkurrencia. Szerintem meg kellene engedni az ASZÚ szó használatát Móron és Badacsonyban, meg ahol ez indokolt. Attól még a tokaji tokaji marad. Viszont a móri és a badacsonyi aszú legalább annyira Hungarikum, mint a tokaji, és ez miért lenne baj??
Szűcs László | 2008.06.02. 11:12:48
Nagyszerű! Szívesen megkóstolnám a magasabb minőséget is, mert én mindíg csak a túrista badacsonyikat tudtam kóstolni. Amúgy ha már itt tartunk, ott van még Mór is az ezerjó “aszújával”…. 😉
Vigbor | 2008.06.02. 0:55:29

A hétvégén három napot Badacsonyban borozgattunk. Megtartottam a jó szokásásomat és a társaságból egyedül kóstolgattam az ott készülő édes borokból. A bortörvény ma nem teszi lehetőve hogy a palackra rá írják, hogy az aszút tartalmaz, pedig igen jó minőségben megtalálható ez a bor.

Véleményem: az általam megismert badacsonyi aszúk nagyságrenddel jobbak, mint a manapság hegyalján készülő, aszúnak nevezett borok nagy része. Ezek igazi borkülönlegességek, nem megélhetésből készülnek. A sűrűségük a hegyaljai eszenciához hasonlítható. Szerintem ezek a borok ma hazánk talán legfinomabb természetes édes borai. A Váci Curia Borházban forgalmazni fogjuk őket.

VGy.

Szűcs László | 2008.04.01. 13:54:33
Nem kellene ezeket a fórumokat elolvasnia egy-két törvényalkotónak, vagy boregyesületi vezetőnek?? Talán még tanulnának is belőle. Már nem a jómagam hozzászólásaira gondolok, hanem a Gyuláéra. :)
Vigbor | 2008.03.31. 22:20:05
Én a franciáknak a XIV Lajos aszúját az oroszoknak meg a Nagy Péter valamint a Katalin cárnő aszúját árulnám. Kóstolják meg, hogy mit ittak az őseik!Ma ettől nagyon messze vagyunk. Ilyen alacsony beltartalmú és alkoholtartalmú borokból képtelenség az őseink aszúját előállítani. 1900-1945 közötti időszakról biztosan tudom, hogy a jó évjáratoknál kb. 20 év volt az érlelési idő. Azt le sem írom, hogy természtesen hordóban, mert a palackozásra a Földmívelésügyi minisztertől kellett engedélyt kérni. A tokaji a rendszerváltásig egy hordós bor volt. Ez egy nagyon fontos tény. Ettől is lett magyar. Csak akkor látot palackot amikor kereskedelmi forgalomba került.

Az ősi ülepítéses módszert évekig tervezik. Ez véleményem szerint hordós érlelést jelent. És most jön az a probléma amelyhez nem mernek hozzányúlni. Ez a borok alkoholtartalma. A múzeumban lévő palackok azt mutatják, hogy 1945 előtt kb. 15% vol-lal kerültek az aszúk piacra.
Ismert, hogy a hordóban a bor kb. 0,5%-ot évente elveszít az alkoholtartalmából. Részben ezt látjuk a mai aszúknál, a borzasztóan alacsony alkoholtartalomnál. Elég sok Kutató Intézeti palackom van. Rajta van a palackok egy részén az alkoholtartalom.

Ez 13- 16,5 %. Fontos számok.

Volt lehetőségük a tudósoknak 1898-tól meghatározni az aszúk optimális alkoholját, 13%-ot adtak meg minimun értékként. Nézzétek meg a gyűjteményben, hogy hány palack kortárs aszút találtok, 13% vagy e fölötti alkohollal.
Véleményem szerint 13% alkoholtartalom alatt nem érdemes kísérletezgetni a nagy aszúk elkészítésel, ehhez pedig 16% körüli friss aszú szükséges. Újra felvetődik az avinálás kérdése, az elvesztett alkohol pótlása. E nélkül nem fog menni az őseink aszújának az elkészítése. Én bátran kijelentem, hogy igazi magyar aszút, amely évtizedekig vagy évszázadokig is eltartható avinálás nélkül nem lehet elkészíteni. Nem véletlen avináltak 120 évig. Csak azért ennyi évet, mert erről tudunk.

Ma nem lehet avinálni ,de azt lehet, hogy 20-szor annyi kénessavat tegyenek a borba, mint 1957-ben. Ma a kénessav tartósít és nem az alkohol. Tudomásul kellene egyszer venni, hogy a tokaji aszúk évszázadokig nem tartalmaztak tartósítószert.

Szerintem elég nagy fába vágták a fejszét. A Laci álláspontját kellen követnünk. Végre történik valami.

Szűcs László | 2008.03.30. 15:35:05
Lehet hogy a választott módszer rossz, de legalább történik valami elmozdulás a holt (halott)pontról.
Darvas András | 2008.03.30. 10:58:01
Én elképesztőnek tartom,hogy miközben a mai napig arról szól a háború,hogy
minőségi vagy mennyiségi bortermelés legyen Hegyalján,az egyik oldalon a csúcs-
borászatok és kistermelők,a másikon a kerház,eközben létrehoznak egy bormúzeumot,
ahol nem lehet tudni,hogy melyik palackot ki termelte, mikor, melyik dűlőben.
Lehet hogy még össze is keverik őket.
Soha nem fogják megérteni,hogy ez zsákutca.
Képzelj el egy múzeumot,ahol nem lehet tudni,hogy melyik szobrot vagy festményt ki festette,és nincs is szignálva.
Vagy egy verseskötetet cím és szerző nélkül.
A tokaji aszú az egy alkotás,legalább annyira,mint egy festmény.Vagy lötty,jó sok cukorral.

A dugó is elképesztő.2008-ban ott tartunk,hogy lassan kiderül,tulajdonképpen
söröskupakkal is lehetne zárni az aszút,az is hermetikusan zár.

Franciaországban vannak kis pincészetek,ahol most kell lefoglalni azt a palackot,
amibe a bort az idei szüretből fogják készíteni.Kis pincészetek,2-3000 palackot
készítenek összesen,de az olyan.Egy palack ára 1000 euro.

Hát itt tartunk a minőségi bortermelésünkkel.

Vigbor | 2008.03.30. 4:06:08

Nem kellene újra feltalálni a spanyol viaszt!

1945 előtt azért semmisült meg lényedében a hegyaljai muzeális borkészlet, mert minden aszút hordóban tároltak. Ez a tárolási idő a 100 évet is meghaladta. Ismerjük, hogy a régi aszúk hogyan fejlődnek és korosodnak.

Több mint egy évtizede mondogatom, hogy hegyalján nem készítenek a jövőnek aszút. Ez most úgy látszik vevőre talált. Megbukott az igaz aszúnk? Ez egy újabb háború, csak másképpen nevezzük.

“A kiválasztott borokat, az ősi ülepítéses módszerrel, éveken át készítik elő a palackozásra.”

Be kellene vallani, hogy a tokajinál elherdáltunk 15 évet. A reduktív technológia csodát tett a magyar fehér és vörös borokkal, de megbukott az aszúknál. Megfosztottuk az aszúnkat a magyarságától és csodálkozunk, hogy a konkurens borok jobban fogynak! Lehet, hogy a konkurencia csinálja az aszúinkat?

Jó ötletnek tartom a kezdeményezést, de nagyon nagy hibának, hogy nem nevesítik meg a borászokat. Nem értek egyet azzal sem, hogy üvegdudós palackokba fogják ezeket az aszúkat érlelni. Megfulladnak az aszúk. Nézzétek meg a gyógyszertári palackokban lévő aszúkat és hasonlítsátok össze a dugós palackok színével.

Szűcs László | 2008.03.29. 10:26:16

http://nol.hu/cikk/486686/

!!!!!!!!!!!!!!!! Na ezek se reduktív aszúk lesznek, amiket eltesznek, gondolom. Végre történik valami ebben a csatában.

Vigbor | 2007.07.12. 1:43:14

Aki a “borból” él annak sem lenne szabad összetéveszteni az aszú készítésekor történő avinálást az okszerű pincekezeléssel, az aszúk természetes cukortartalmának megörzésével. Senki nem vitatja azt, hogy alkohol hozzáadásával egyszerűen lehet édes bort készíteni, így aszút is, de sajnos összetévesztik a szezont a fazonnal.

A sokak által istenített 1991-es bortörvényünk semmit nem oldott meg hegyalján, de egyet elért, hogy ne lehessen hosszú fahordós érlelésű aszút készíteni. Az alkoholt a pincékből ugyan kitiltotta, de beengedte a mustsűrítményt hegyalja területére!

Ez egy nagyon lényeges szempont és nem beszél róla senki. A Tokajhegyaljáról minden bortörvényünk részletesen rendelkezett. Nézzetek utánna, hogy mikor volt olyan időszak 1893-1971 között mikor mustsűrítményt bevihettek hegyaljára. Ilyet nem fogtok találni. Mustsűrítmény az lehet, de az okszerű pincekezelésnél, a természetes cukortartalom megőrzésé érdekében az avinálás títltott. Innen már csak magyarázzuk a mechanizmust.

Az 1959-es törvényerejű rendeletet érdemes lenne sokaknak tanulmányozni. Ebben szakítottak az évszázados hagyománnyal. Nem a puttonyszám, hanem a cukor és az extrak (szárazanyag) alapján határozták meg a puttonyszámot. Ettől az időponttól lett fontos kérdés a cukor és az alkohol, mivel a mind a kettő felhasználásával jelentősen lehet növelni a puttonyszámot.
Nem lenne téma hegyalján az alkohol, ha kötelező lenne az eredeti aszúkészítés, ami ma lényegében hamisítás! Ameddig a maradék cukor és az extrak alapján kapják meg az aszúk a puttonyszámot mindíg lesznek olyanok, akik élnek a lehetőséggel, az alkohollal vagy a sűrítménnyel.
Jelenleg úgy gondolom, hogy az ősök által okszerű pincekezelésnek nevezett, a természetes cukortartalom megőrzésére alkalmazott avinálás bevezetése hegyalján senkinek sem az érdeke. Ez a folyamat minden időben engedélyhez kötött tevékénység volt és ezt ellenőrizték is. Pontosan tudták, hogy kinek mennyi és milyen évjáratú és puttonyszámú bora van!

Sokszor olvasom, hogy régen az aszúk alacsony alkoholtartalommal készültek. Ez így nem igaz. Az exportra, az USA-ba szállított aszúknál kötelező volt az alkoholtartalom feltüntetése. Ez az érték a múzeumban lévő, 1945 előtt készült palackokon 14-15,5 % között változik. Az 1909-es évjáratú aszún 14%, de 25 éves korában 1934-benpalackozták. 1908-tól 1924-ig volt érvényben a legszigorúbb bortörvényünk. Ez mindent tiltott hegyalján, a cukrot és az alkoholt is, de az okszerű pincekezelést ez is engedélyezte. Ezért van az, hogy 25 éves fahordós tárolás után az aszú 14%vollal került palackba.

Közkedvelt az avináláson elverni a port, de senki nem beszél arról, hogy 1971-ig csak hegyi szőlőből készíthettek aszút, nem beszélünk az alkohol és a kén összefüggéséről, nem beszélünk arról, hogy miért hígak az aszúink, nem téma a lassan katasztrófálisan alacsony 9-10%-os alkoholtartalom és még sorolhatnám.

A legfontosabbról szintén nem beszélünk, hogy a Tokaji Aszúnk egyre gyorsabban elveszti el magyarságát!

Víg Gyula

Szűcs László | 2007.07.11. 21:10:05

Ezt a cikket ismeritek a témában? Azért ebben is van valami…

www.borbarat.com/showarticle.ind?aid=1117534746

Szűcs László | 2007.07.04. 9:38:29
Vigbor | 2007.06.28. 2:25:18

Minden olyan bor Tokaji aszú, amely Tokajhegyalján aszútészta felhasználásával garantált minőségben készül! Fontos a garantált!

Régen a bortörvények nem rögzítették a Tokaji Aszú érlelési idejét. Az 1893, 1908,1924,1929, 1939-os bortörvény valamint az 1959-es törvényerejű rendelet sem tartalmazta az érlelési időt. Vihar a biliben ami az érlelési idő miatt történik.

Könnyű megérteni, hogy ezt miért állítom. Régen pár arisztokrata család tulajdonában volt egész hegyalja. Ők rendelkeztek az aszúkészlettel és ők kizárólag fahordókat használtak. A palackban való érlelést nem régen találtuk fel! Ezt az ősök nem használták. Innen adódik a most közkedvelten hangoztatott “agyanászkolás”.

A hagyomános aszúk ízvilágának kialakulásához sok időre volt szükség, 10-20-30 évet is hordóban tölthettek a borok. Csak a különleges évjáratok aszúiból kerülhetet palackba. Ezekből vásároltak a Fukierék is.

Valamikor az 1960-as évek elején rögzítették először az érlelési idő időtartalmát puttonyszám + 2 évre. Ennek valószínű, hogy a borhiány, az aszú hiánya az oka. Ez a rendelet is már csökkenthette az aszúk érlelési idelyét, az biztos, hogy nem növelte.

Mint látható az őseink természetesnek tartották az aszúk érlelését, ezért nem foglalkozik vele a bortörvény.. Érdemes elgondollkozni azon, hogy miért engedték az Ősök a 18,5%-os maximális alkoholtartalmat. Milyen az alkoholtartalom és az érlelési idő összefüggése?

gabo29 | 2007.06.27. 10:30:02
Ja, és az unióban is tiszta hülyének fognak minket nézni. Eddig azért harcoltunk, hogy a Tokaji nevet csak nálunk használhassák. Nemsokára országon belül fogunk arról vitázni, hogy melyik bor a TOKAJI ASZÚ!! Eldönteni a legegyszerűbb: kell hozzá 3 palack bor. Egy 20-30 éves, egy mai “reduktív”, és egy mai “oxidatív”. Meg lehet kostolni, és el lehet dönteni melyik kettő hasonlít a legjobban egymásra.
gabo29 | 2007.06.27. 10:22:27
Hát igen, és bizonyosan sokan el is pártolnak az aszútól, azok a külföldiek akik mondjuk 10 évvel ezelőtt itt jártukban megkóstoltak egy jófajta aszút, és most az első Tesco aszút megvéve el kezdenek gondolkodni:-Te úristen! Ennyire rosszul emlékeztem??? Ez akkor is ilyen rossz volt?
Magyarok vagyunk, és ma ez a fogalom sajnos azt jelenti, hogy tudatosan leromboljuk magunk körül az egész eddig elért dolgokat. Ami van azt gyorsan eladjuk, hogy pár éve múlva mi lesz, azzal már nem foglalkozunk.
Szánalmas hogy a Royal Tokaji egyik feje, nevezetes Hugh Johnson, aki egy brit ürge, jobban szívén viseli a hagyományokat, mint mi… Kevés alkohol van a boraikban, ez tény..Törvényt Ő sem szeghet.
Persze tisztelet a kivételnek, mert hál’ Istennek azért ebből is van még bőven.
Egyet tehetünk, ülünk, és reménykedünk.. Addig meg szerezzük be a ma még kapható jó minőségű aszúkat, és tegyük el, ha más nem, majd mi néhányan leszünk hivatottak bemutatni az aszút 30-40 év múlva. Addigra a tokajker úgyis hazavágja a múzeális készletet, a mai borok nagy része kiszenved. Legrosszabb esetben 100-200 év múlva a hegyaljai történetírok csak annyit fognak lejegyezni: 1990-2030: A tokaji aszú rejtélyes módon 40 évig eltűnt ehyaljáról:-) De nálunk meglesznek a régi nagy borok, és az a néhány mai, ami túléli ezt a kort..
Egy másiktopicban leírtam, szerintem melyek a mai legjobb borok. Itt utána lehet nézni az összes ilyen pincészetnek, nem csak az általam felsorolt néhánynak, és lehet rohanni hegyaljára menteni ami még menthető!!!
Vigbor | 2007.06.27. 0:44:04
Jeleg úgy gondolom, hogy a Tokaji Aszú megnevezéssel becsapják és megtévesztik a fogyasztókat. Ezzel a névvel kerül forgalomaba a 900 Ft-os TESCO aszú, a Szepsy bora, a Royal tokajija, sok víztiszta reduktív erjesztésű aszú, sorolhatnám. Mindegyik más bor, és ezt nagyon lényegesnek tartom. Egy cabernet sauvignon mindegy, hogy villányi, egri, soproni, szekszárdi a jellemzőiben megegyezik. Kóstolgassátok végig a tokaji aszúkat és valószínű Ti is megállapítjátok, hogy igen sok teljesen különböző borral találkoztok. Legszembetűnőbb a szín, utánna jön az aroma és az illat. A beltartalmi értékekről nem is beszélek.Azért jutottunk ide, mert elfelejtették, hogy évszázadokig a Tokaji Aszú az egy tipusbor volt. Azonos technológiával készült és a hosszú ászkolása alatt azonos jellemzőket vett fel. A most alkalmazott rövid érlelési idő valamint az a tendencia, hogy lehetőleg minimálisan oxidálódjék a bor oda vezetett, hogy egy teljesen új szinű, illatú, ízű és alkoholtartalmú aszú született.

A gyorsított erjesztésű aszukkal is sikerült újra egy tipusbort elkészíteni. Pont ez a hátrányuk. Egy kaptafára készültek. a technológia megegyezik, így a különbség csak a termőhelyből adódik. Akinek jobb minőségű helyen van a szőlője az jobb bort tud készíteni.

Hasonlítsátok össze a Royal Tokajit bármelyik gyorsított erjesztésű borral, teljesen más, csak a nevük egyezik meg. A Royal az egyedüli nagy, aki még az őseink receptjét alkalmazza és nem a cukortartalom szerint írja rá a palackra, hogy hány puttonyos, hanem a ténylegesen felhasznált aszúszem mennyiségét veszi figyelembe.

A Royal a világ minden részén megkapható, Japánban, Ausztáliában, USA-ban és még sorolhatnám. A többi pincészet is szeretné ugyan ott a saját borát forgalmani. Képzeljétek el mint mond egy japán, ha mind a két változatot megkóstolja. Azt gondolja, hogy nem normálisak ezek a magyarok, kétfajta bort azonos címkével árulnak.

Nem találok más megoldást a borok megkülönböztetésére mint amit tegnap leírtam.

Van még egy ok amiért érdemes küzdeni. Erről sajnos az elmult 15 évben elfelejtkeztünk.

Nem készül magyar aszú Magyarországon!

Jaci!

Szerimtem a borantikvitással lenne érdemes kezdeni, már egy boltot úgy is feltudnál tölteni áruval. A módosítást el is fogod tudni intézni!

Víg Gyula

Bede Mario | 2007.06.26. 18:50:12

Sziasztok

Sokmindenben egyet értek én is Tisztelt Gyulánkkal.
Egyben viszont nem osztom véleményét. Mégpedíg a második bekezdés ami engem elgondolkodtat.

Azt hiszem egy márkavédjegynek nem mondhatom a Tokaji Aszút. A név Tokaji Aszú igen is legyen egy adott bor. Legyen az 3-4-5-6 Puttonyos Aszú, Aszúesszencia, Esszencia.
Ha azt mondom Szegedi gulyásleves mindenki tudja miröl beszélek mindenki tudja milyen az íze.Bizony legyen ez az Aszúval is.

A többi pontban azt hiszem igenis ilyen megszorító intészkedésekre lenne szükség.
Ezeket már csak el kellene valahogy érni.

Szűcs László | 2007.06.26. 14:09:15

Gyula! Ittam minden szavad, ahogy olvastam. A helyzet az, hogy minden egyes betűvel egyetértek.

Lassan komolyan kezdek gondolkodni azon, hogy kit környékezzek meg a témával, egy első puhatolózás erejéig.

gabo29 | 2007.06.26. 11:04:20
Marionak!
Tökéletesen értem mire gondolsz, és egyet is értek veled..én is amatőr vagyok, én is csak az ízén keresztül tudok véleményt mondani, ittam már disznókői 93-as bort, ami elvileg már reduktív, és isteni finom volt, de azért egy monyóknak a közelébe sem ért..Egyszerűen tényleg nem kell 900 forintos tömegbort csinálni az aszúból.mindíg azt mondtam, legyen jó minőségű, és ha kell akkor drága is..legfeljebb nem iszik minden héten az ember, de nem is arra van kitalálva…
Viganyónak!
Neked meg tökéletesen igazad van, egy baj van ezzel, hogy nem TE hozod a döntéseket, és általában nem olyan emberek, akik a szívükön viselik ezt a kérdést. Valószínű, hogyha az a pár ember alkotná a bortörvényeket, akik itt a forumon beszélgetnek, akkor már megoldott lenne a Tokaji Aszú kérdés…De sajnos továbbra is csak álmodozhatunk, mert ha az unio redukív alkoholmentes aszút akar, akkor azt is fogja kapni..Lesz*rják már bocsánat, a mi nemzeti öntudatunkat, hagyománytiszteletünket, és azt is, hogy mi mit akarunk a palackban látni, és hogy nekünk mi ízlik…. Radikális lépések kellenének, de ezt csak a hegyaljai borászok tudnák elérni, ott meg sajnos egyre kevesebben vannak akik még őrzik a több évszázados hagyományt..
Vigbor | 2007.06.26. 1:34:24

Nem valószínű, hogy segít az általunk folytatott csevegés a Tokaji Aszún. Mindegy, hogy ászkolt, gyorsított, magas vagy alacsony alkoholtartalmú. Túl sok készül belőle és ebből nagyon kevés az igazán jó minőségű. Újra kellene gondolni az egész aszúkérdést.

Véleményem szerint szakitani kellene azzal a felfogással, hogy a Tokaji Aszú az egy adott bor.
A Tokaji Aszú kifejezés legyen egy márkavédjegy, Tokajhegyalján aszútészta felhasználásával készített garantált minőségű bort jelentsen.

Lehet, hogy sok pincészetet kellemetlenül érintene, fóleg a Tokajkert, mert Ő sziálpolitikai aszút is készít, de csak dűlőszelektált aszút lehessen készíteni. Kötelező legyen feltüntetni, hogy 1,2, vagy 3-dik osztályú dűlöben termett szőlőből és aszúszemből készült. Újra bevezethető lenne a Hegyi szőlő fogalma.

Én megszüntetném az aszúk kötelező érlelési idelyét, de egyben lehetővé tenném a hosszú fahordós érlelést is. Ezzel a két legjobb tokaji a piacra kerülhetne.

Kötelezővé tenném a hordóban történt érlelési évek pontos feltüntetését, a konyakhoz hasonlóan.

Az ászkolt aszúknál a metabil-szulfid felhasználását az 1893-as bortörvényhez hasonlóan szigorúan megtíltanám, hamisításként kezelném, de helyette engedném az avinálást 18,5%-ig de azzal a kikötéssel, hogy 16,5 %-nál magasabb alkoholtartalommal nem hozható forgalomba és vissza sem hígítható. Az avinálást csak az OBI jelenlétében lehetne elvégezni, az ősökhöz hasonlóan pontos mennyiségi nyílvántartással. Az avinált borokhoz rendszeresítenék egy hologramos szalagot (állami ellenőrzőjegy helyett) amit csak az OBI adhat ki eredet igazolásként, mivel nála van a muzeális készlet nyílvántartása.

Minden aszúnál kötelező lenne feltüntetni az érlelési módot. (reduktív vagy ászkolt).

Talán nem tenne jót az ügynek, ha a palackban lévő kénessav teljes mennyiséget rá kellen írni a címkére, így csak a szabad ként kellene feltüntetni.

Mint már említettem, közvetlenül a reduktív erjesztés befejeztével piacra lehetne vinni a bort. Feltüntetve, hogy érlelés nélküli aszú. Ez a bor eltüntetné a felesleget Hegyaljáról. Szerinten a 2-3 éves érlelésű aszúk drasztikusan vissza szorulnának. A pincészetre lenne bízva, hogy meddig érlelik az aszút, de reduktív erjesztésű aszú később sem lenne avinálható és nem hazhatnák forgalomba mint muzeális tételt. Ezzel elérnénk, hogy mindegyik pincészet készítsem hagyományos technológiával aszút, ha muzeális bort szeretne pár év mulva forgalmazni.

Általában 4% volt az a határ amennyivel növelhették régen az alkoholtartalmat. Az avinált boroknál célszerű lenne rátérni a minimális puttonyszám +2 év érlelésre. 14% vol fölött hozhatnák csak forgalomba a tradicionális aszúkat így mindenképpen egyszer avinálni kell őket és be kerülnek az OBI nyílvántartásába. Ez azt jelentené, hogy azoknak a boroknak ismernénk a pontos mennyiségét melyek később mint muzeálisok megjelehetnek. Ezeknél a sorszámott és a letöltött mennyiséget kötelező lenne feltüntetni.

Az 1991 előtt készült és ma már muzeális aszúk szintén csak OBI szalaggal kerülhetnének forgalomba.

Nagyon fontos az “utánnyomás”megszüntetése.
A pincepenészes palackok, kalitkások forgalmazását azonnali hatállyal betíltanám. A pincészeteknél és az bormúzeumban lévő palackok forgalmazását igeiglenesen leállítanám a pontos mennyiség és eredet tisztázásáig.

Nagyon fontos a hamisított palackok elleni fellépés. A kalikás aszúkat veszteségként valószínű le fogjuk írni, de az egyébb palack kiszúrhető a piacról. Lehetősőget kell teremteni a legális muzeális borok kereskedésére, borantikvitások megnyitására, ezért a muzeális borok másokkereskedését a jövedéki törvény módosításával lehetővé kellene tenni.

Most idáig jutottam, de nagyon kiváncsi vagyok a véleménytekre.

Üdv: Víg Gyula

Bede Mario | 2007.06.25. 21:49:05

gabo29 nek

Én egyet értek veletek és én sem vagyok egy rozsdamentes saválló tartályban készített Aszú párti.
Amire én utalni próbáltam hogy azok a pincék akik már befektették a pénzüket egy saválló tartályba nem fognak átálni a tölgyfahordós érlelésre, mert se idejük se teszem fel Pénzük nincs annyi hogy egy Aszúra 10 évet tudnának várni.
Én azt is belátom hogy minden adott lett volna egy pincészetnek amire szüksége lett volna az Aszú készítéséhez. De ha Egy Aszút Pl 6 Puttonyosat 3 év alatt piacra tudok dobni, miért várjak 8-10 évig!?
Remélem érted mit szeretnék mondani.
Sok Aszút kedvelö ember borbarát lenne szerintem boldogabb ha ezekröl a problémákról nem is kellene beszélni mert nem lennének.
Ha mindenki a tracicionális módon készítené Aszúját.
De ez nem hiszem hogy még egy elérhetö cél lehet.
Természetesen az érmének két oldala van.
Ott vannak pl a Horti dinnýések. Ha tudnának még a gumilabdából is dinnyét csinálnának az nem gond hogy ehetetlen…
Valahogy igy lehet ez az Aszúval is.
Én egy hozzá nem nagyon értö ember vagyok. Nem hiszem hogy tudnék külömbséget tenni egy ászkolt vagy egy reduktív erjesztésü Aszú közt.
Nem is nagyon van lehetöségem több üveggel felbontanom mert meg sajnálom is felbontani.
Azt viszont tudom hogy egy 1988-as Pajzos 5 Puttonyos egy megtisztelö és mennyeien finom bor.
Igaz fiatalabb bor de egy 1994-es Sajgó pince 6 puttonyosa bizony bizony elbújhat mellette.
Ezeket az embereket könnyü becsapni egy “rossz” borral. Megveszik a bort amire rá van írva Tokaji Aszú és örülnek hogy olcsón megvették hmmmm de finom.Holott nem is.
Becspják az embereket tudatosan, rontva Tokaj hírnevét.
Én is jobban örülnék neki ha egy 2000 Tokajit nem kellene a csapba önzeni mert ihatatlan…. Teszkós Aszú 5 Puttonyos 995.- Ft Azt hiszem mindenki tudja mire gondolok.Édes lötty? nem egy száraz borra emkékeztetö izü valami ami még fröcsnek a kocsmába sem szolgálnak fel.
Ezt a bort Franciából vettem.Mit gondolhat az a Francia aki ezt megissza????????

Vigbor | 2007.06.25. 15:00:06
Egyszerűen megérthető, hogy miért írtam hogy az “alkoholmentes” Tokaji Aszú a rendszerváltás, a mi kapitalizmusunk terméke.
Már az 1893-as bortörvény végrehajtási utasítása is említi az alkohol hozzáádasát, de igazán fontos az 1908. évi XLVII. Tc. Ez a bortörvényünk a megalkotottak között talán a legszigorúbb. Tíltja a borok alkohollal történő javítását, de ebben olvashatjuk először az okszerű pincekezelés fogalmát. Még nem találtam meg a végrehajtási rendeletét így ennek pontos részleteit nem ismerem.
Ellenben már az 1924. évi IX. Tc. rögzíti, hogy a Tokaji Aszú természetes cukortartalmának megörzése érdekében avinálható max. 18 %-os volra. Ennek értékét az 1936.évi V. Tc. 18,5 %-ra növeli. 1936-1959 között a 18, 5 % a maximális alkoholtartalom. Az 1959. évi 23-as számú törvényerejű rendelet a forgalomba kerülés időpontjára rögzíti a maximális alkohol értékét. 16,5 %-nál magasabb alkohol tartalommal nem kerülhetett piacra aszú. A rendszerváltásik ez volt a mértékadó érték.Senki nem mondja és nem állítja, így én sem, hogy 18% alkoholtartalmú aszút forgalmazzanak.
Kialakult egy olyan érték, ez pedig a 15 % amely még jól tartősítja a borkat és a borból nem lóg ki. A bormúzeumban lévő 1945 előtti palackok egy részénél és a kutatóintézet által 1945 után készített aszúknál feltüntették az alkoholt. 14-16,5 között változott!

A régi alkoholtartalom kérdése tény. A bortörvényeink rögzítik, megtalálhatók a palackokon. Az alkalmazott15 % körüli érték mára 10-11%-ra csökkent! Erre mondom én, hogy a tokaji Aszú 5 % alkoholtartalom csökkenést nem bír ki. Ezek a borok friss fogyasztásra készülnek, 50-100 éves tárolásra alkalmatlanok, így befektetés céljára vásárlásukat nem javaslom.

gabo29 | 2007.06.25. 10:55:14
Marionak!
Szerintem nem lenne iszonyú pénzbeli befektetés, ha átállnának a “hagyományos” évszádados aszúkészítésre…Az őseink, nem tehetős divatborászok voltak, hanem megélhetési borászok, akik valószínűleg minimális pénzből és annyi szőlőből készítettek bort, ami épp volt. A maguk örömére, és eladásra, ami akkor elég jövedelmező volt. De nem aggattak plecsniket a borokra, ami miatt egy 5 éves aszú horribilis összegekért megy el, nem azért küzdüttek, hogy a francia borversenyeken jobb eredményt érjenek el, és hogy igazodjanak az európai desszertbor trendhez. Pusztán azért borászkodtak, mert évszázadok óta ott éltek hegyalján, ehhez értettek, és ezt szerették csinálni..Biztos akkor is voltak “befektetők”, de szerintem akkor a nemesi családok akik pénzt adtak hozzá, azért tették, hogy minél jobb, és finomabb bort ihassanak, és nem azért, hogy rövid idő alatt vagyonokat keressenek rajta.. Őszintén mi kell az aszúkészítéshez??? Pince? 6-700 éve ott vannak, nem kell hozzájuk nyúlni, nem kell újat építeni. Szőlő? Megterem helyben. Ezenkívűl pár tölgyfahordó, szakértelem, türelem, és persze rengeteg idő…. Nem hiszem, hogy a rozsdamentes saválló tartály olcsóbb, mint a tölgyfahordó, és nem hiszem, hogy kénnel olcsóbb, vagy egyszerűbb “tartósítani” a bort, mint alkohollal… Ami most nem adott, az a türelem, és az idő.. A szakértelemről nem tudok nyilatkozni, de egy két helyen ez is kétségbe vonható….
Én viszonylag modern embernek tartom magam, de igenis vannak olyan dolgok amiket nem szabad felrúgni..Persze nem tudhatjuk biztosra, hogy 400 évvel ezelőtt hogy készült az aszú, mert pontos és részletes leírás tudtommal nincs róla, de bizonyosan nem saválló tartályban…Az alkoholmentes aszú, amit Gyula és Laci említettek, és amit volt szerencsém látni, az egyszerűen röhej!!!!! Én nem feltétlenül vagyok a magas alkohol mellet, ha egy aszú finom, és vérbeli aszú jellegei vannak, én nem akadok fenn azon, ha csak 10%-os..De azért kivonni az alkoholt egy borból???? Hová tart a világ…Csinálják, de akkor ne hívják aszúnak…Sokan azt hiszik azért aszú az aszú, mert aszúsodott szőlőből készül… Ez igaz is, de az aszú BOR!!! A bor pedig szőlőből, erjedés utján készült ALKOHOLTARTALMÚ!! italt jelent. Ebből egyik sem maradhat ki!!Sem a szőlő, sem az erjedés, sem az alkohol!!!
Egyszóval jóval több pénzt visz el az, hogy reduktívan készítsenek aszút, ami miatt jóval több profitot kell termelni, és ez megint a bor kárára megy!! Miért nem lehet valamit a maga egyszerű mivoltában megcsinálni. Szüret, préselés, áztatás, hordóba bele, pincébe le, és 10 év múlva mehet a kedves vendég poharába…Mit kell ezt agyonbonyolítani????
cseki janos | 2007.06.24. 21:46:32
Kedves Janos
Sajnos ebben a vitaban nem ertek veled eggyet.
Valoban az alkohol a mai vörösboroknal 13-14,5%-ot is eleri.De ez nem hagyomany ,es nem volt mindi igy.A Medoc-i nagyszerü vörösek ritkan leptek at a 10,5% alk.
EGy 1945-ös Mouton Rotschild meg ma is fogalom egyike a legkeresettebb boroknak es csa 12-es alk-ja van.
A mai magas alkoholtartalom oka a vilagszerte kibontakozo divattrend ,konkurencia az ujvilagi (kalifornia)gyorsan fogyaszthato erötöl duzzado gyümölcsbonbakra valaszolva.
Es erre valaszoltak bordoban is es bevezettek a Chaptalizaciot-alkohol zukorral törtenö feljavitasat.
De mas borvideken is hagyomany a keves alk.
Mosel-Saar-Ruwer-ahol ritkan eri el a 10%-ot
Ettöl függetlenül pincembe levö 1971 es Ürziger Würzgarten Auslese eggyike a z altalam ismer legjobb boroknak,meg mindig friss jol fogyaszthato rendkivüli Riesling.
Es hogy a Szepsy-k es hasonlo borok mit mutatnak ,hogy öregednek ez majd annak idejen elvalik.
Valamikor en is azt hittem hogy a magas alk. nagyobb bort takar sajnos ez nem igaz minden esetben .
Talan at kellene ertekelni mindazt amit tudunk ,es idöt hagyni a mai boroknak is.
Üdv Janos
Vigbor | 2007.06.24. 4:12:13
Lacinak igaza van. Lobbizni lehet.
Gabo!
Én nem az avinálást akarom visszahozni. Nagyon sok mindennel tartozunk az őseinknek. Ennek egy kis töredéke, ha elérjük, hogy az évszázadok alatt kialakult aszút a mi nemzedékünk is fogyaszthassa. Ennek az aszúnak pedig hosszú fahordós az érlelése. Van egy okszerű pincekezelés a természetes cukortartalom megőrzésére. Szerintem összekeverték, “nem mindegy, hogy idd ki, vagy vidd ki a bilit”. Nem mindegy, hogy az alkoholt bor csinálására vagy a természetes cukortartalom megőrzésére használják. Az okszerű pincekezelésnél már az elkészült és pár éve érlelés alatt lévő bort kel újra felönteni. Nagyon fontos a kettő közötti külömbség és ezt sokan összekeverik.Ennek ez a lényege. Egyszerűen nem akarok agyonkénezett aszút inni és kiajánlani a vendégeknek. Miért nincs jogom magyar aszút inni és árulni.
Nem megtíltani, hanem ellenőrizni kellett volna az alkohol felhasználását. Szerintem a tíltás jogilag is támadható.
Van e joga egy hatóságnak rendeletben kimondani, hogy holnaptól a kalocsai őrölt paprika csak zöld lehet, úgy is csíp. Valami hasonló történt az aszúval.
Bede Mario | 2007.06.23. 22:33:39

A legnagyobb gond szerintem az hogy hiába erölteti az ember a jót, amikor más számára nem jövedelmezö.

Gondoljatok bele hogy egy egy pince ami a reduktív erjesztésü Aszúra van ráálva mint pl:Tokaji Nobilis szölöbirtok nem hiszem hogy jónéven vennék az ilyen irányú változást. Nem hiszem hogy anyagi háterük lehetövé tenné a változással járó kiadások fedezését.
Magyarul sok termelö beadhatná a kulcsot.
Nem hiszem hogy a Magyar állam is a saját pénze ellensége lenne.Ugyan lehet hogy nem jelentös a Tokaji Aszúból befolyt pénz de bizony kevésnek sem kevés.

Már egy jelentös lépés lenne ha a palackokon feltüntetnék mint Gyula is leírta az készítési eljárást, a kénessav tartalmat és a szavatossági dátumot ha meg tudják adni egyáltalán.
Ez egy elérhetö és mindenki számára valamennyire elfogadható megoldás lehetne.
Aztán mindenki edöntheti hogy melyik termelö borait vásárolja meg.

gabo29 | 2007.06.23. 16:41:15
Viganyóval egyetértek, én sem a kevés alkohol mellett akartam érvelni, pusztán annyit mondtam, hogy nem feltétlenül az alkohol hiánya miatt öregszik a bor..A nektár pl köszöni szépen jól elvan pár százalékos alkohollal többszáz évig. A gond az, hogy akkor is palackoznak aszút, ha éppen nem a legjobb a termés. Ha nincs elég cukor, akkor mustot bele. A TERMÉSZETES! cukornak kellene adni a megfelelő cukormennyiséget, és nem a Hozzáadottnak. Az, hogy nem porított formában adjuk hozzá, hanem must formájában, az lényegtelen. A sok cukor a nyitja a jól eltartható bornak. És igen, legyen komoly alkoholtartalma!! Végül is borról beszélünk, nem málnaszörpről!! Ma már én is csak 5-6 puttonyos aszúkat gyűjtök, és aszúesszenciákat-esszenciákat. Talán ezekben még megvan az a koncentráltság, hogy 20-30 év múlva is aszú lesz…
Laci, Te meg fűzzél meg minél több embert aki közel van a tűzhöz!!! Hagyjuk az uniós barom szabályokat, és a szemét globalizációt, érjük el, hogy az aszú ugyanaz legyen, mint évszázadokkal ezelőtt!! Hozzák vissza az avinálást! Pusztán az alkohol nem fogja befolyásolni egy bor minőségét, sem a stílusát…nem is értem, hogyan engedhették, hogy tiszta alkohol helyett, vegyszerekkel stabilizáljuk a borainkat…
Szűcs László | 2007.06.23. 15:07:20
Azt hiszem tennünk kellene valamit. Van tudásunk arra, hogy mi nem jó, arra is, hogy mi lenne jó, azt is tudjuk, miért váltotta fel a rossz a jót. Van eszközünk: internet. Nekem pl. van több országgyűlési képviselő ismerősöm. Nos?
Vigbor | 2007.06.23. 13:03:08

Úgy tudom, hogy az alkohol a legújabb kutatások szerint kis mértékben orvosság, szüksége van rá a szervezetünknek, de nem ez a lényeg.

A bor nem az ízéért iszogatják az emberek, hanem a benne lévő alkohol hatásáért. Az egészben az a szomorú, hogy a jelenlegi tendencia az alkoholmentes Tokaji Aszú felé vezet. A Lacinak igaza van, van alkoholmentes aszúm, de ebből egy speciális eljárás sorám kivonták az alkoholt.

A 9-10 %-os alkohol tartalmú aszúkkal nekem semmi bajom, igyák meg őket frissen, legfeljebb ha sokat isznak belőle akkor “kénköves” lesz a veséjük.

Tudjuk, hogy az elmult 100 évben a Magyarországon a Tokaji Aszú volt a legmasabb alkoholtartalmú bor, most ez lett a legalacsonyabb. Ha egy borivó 9-10 % alkoltartalmú egyébb bort talál a vinotékában nem veszi meg. Ennél még az asztali bor is erősebb. Egy tradíciót nem lehet büntetlenül ilyen mértékben felrúgni. A most készülő aszúinknak a nevén kivül már semmi köze az ősök aszújához.

Van ennél egy jóval nagyobb probléma, nem beszél róla senki. Megtiltották az avinálást és egyben beendedték a must sűrítményt a hegyaljai pincékbe! Ettől a pillanattól kezdve megszünt az erkölcsi alap a kombinátos “csinált” aszúk bírálatára. Ismeren az utóbbi 100 év hegyaljára vonatkozó bortörvényeit, rendeleteit. Nem engedték a borvidéken használni, mivel az ördög nem alszik!

Az avinálást engedélyhez kötött tevékenység volt. Felügyelet, mellettt lehetett elvégezni. Pontosan nyílvántartották, hogy melyik évjáratból milyen mennyiségű bor kapott alkoholt. A hosszú fahordós érlelés miatt a magas puttonyszámú aszúkat legalább egyszer avinálni kellett!
Ma “nagy örömünkre” kifogyhatatlan muzeális készlettel rendelkeznek egyes pincészetek. A 25-30 éves boroknak már régen elkellett volna tünni a piacról. Ez nem könyv, hogy utánnyomják öket.

A tokaji történetében egy almult 15 év egy epizód. Rengeteget változott az aszú, a hátrányára. Felteszem azt a kérdést, hogy mit csinálnának a borászok, ha csak annyi metabil-szulfidott, kénessavat használhatnának, tehetnének az aszúba mint a vörös borba. Mkit csinálnának a borászok, ha a kénessav pontos mennyiségét fel kellene tüntetni a palackon. Mit csinálnának a borászok ha címkére rá kellene írniuk, hogy ez a palack egy fél szem aszpirin tablettának megfelelő mennyiségű ként tartalmaz.
Ebben a pillanatban eladhatalanná válna a boruk. Ezt ma eltitkoljuk, és közben van egy olyan technológiánk, taradíciónk amely az évszázadok alatt alakult ki. Nem szükséges az aszúba a töménytelen kén.

A tokaji aszúnak van egy életciklusa. Ma akkor van a csúcson mikor az acéltartályból a hordóba kerül. Inne már csak folyamatosan öregszik. Az őseink aszújánál ez elképzelhetetlen volt. A fejlődése évtizedekig tartott! A mai aszút akkor kellene meginni mikor kikerül az erjesztó tartályból. Nincs szüksége érlelésre, mert csak rosszabb lesz.
Fölösleges a 3 éves érlelés, de fölösleges a nagy mennyiségű kén is. Olyan jogszabályi és ellenőrzési háttérre van szükség amely lehetővé teszi a borásznak, hogy válasszon a technológiák között. Az érlelés nélküli aszúknak valamint a magas alkoholtartalmú, hosszú fahordós érlelésű aszúknak is a piacon lenne a helye.

gabo29 | 2007.06.22. 21:28:15
Igen, sokan vannak, én is csak példaképp említettem párat. Amíg ők hegyalján vannak, addig talán nincs veszve minden………
Szűcs László | 2007.06.22. 18:57:57
A listához még: Soltészék Tolcsván, Hollókői família, de mondhatnám egész Tállyát, stb., stb., azért vannak még igazi hegyaljai borászok.
gabo29 | 2007.06.22. 13:55:34
A fen megette a hagyományt, nagyon úgy tűnik. De elég a boroknak a színét megnézni..Egy aszú mindig is mély borostyánszínű volt, és nem citromostea színű!!! Ettől függetlenül lehet finom egy bor, de szerintem még nincs beérve…A botrityses íz persze nem az évektől függ, de ma már szerintem az áztatási időt is lecsökkentették..
Egy biztos: Monyók, Kiss, Royal Tokaji, Szász, Koppány, Sajgó.., ezekben nem foxx csalódni szerintem. Ezek valószínűleg borok lesznek 100 év múlva is..Persze erről ráérünk akkor beszélni……
Bede Mario | 2007.06.22. 13:48:10

Sziasztok

Én végülis nem arra akartam kitérni, hogy milyen Aszút érdemes ma megvenni 100 Ft- ért amiért holnap 100´000-et kapok.
Azt hiszem Gyula írta egyszer nekem hogy egy bor értékének mehatározásánál fontos a palackban lévö bor minösége.Ha ez a palack amit ma megvásároltam 10 évet nem bír ki……… Hát bizony megette a fene….

Találtam egy 6 Puttonyos Aszút a Tokaji Nobilis Szölöbirtok a termelö.
2002-es évjárat 350 Palack készült
http://www.tokajnobilis.hu/content/view/13/32/
Lehet hogy szép és jó bor de meddíg.
Borászatunkra kattintva pedig látható az Aszút megrontó csúfság!!!!!!!!!
Érdemes elolvasni “Hagyományos pincénkben a kierjedt és többször fejtett aszúkat érleljük évjárattól függöen 2-2,5 évig” Hol van itt a hagyomány?? És még oda is írja!!!!!

Ez bánt engemet hogy Tokaji pincék nagyrésze így néz ki..
Milyen az ilyen pince?

gabo29 | 2007.06.22. 11:43:07
Szerintem is szerepe van az alkoholnak, és az avinálást jó dolognak tartottam, de ne feledjük, hogy az aszút csak a hordóban avinálták, a palackban már nem..És a Tokaji múzeális készlet palackokban van tárolva több mint száz éve, nincs leviaszozva a dugó, tehát elvileg az alkohol itt is párolog..De ami fontos! Az alkoholélesztő gombák ahogy veszít az alkoholtartalomból a bor, ujraélednek, és ismét alkoholt kezdenek “gyátrani”. Emiatt van, hogy egy sokáig hordóban tartott bor sokszor többször is “újraerjed”..Ez persze a cukor kárára, mivel ebből készítik az alkoholt. Emiatt avinálták a borokat, és nem feltétlenül az eltarthatóság miatt!! Mert cukrot nem adhattak hozzá, ezért a magas alkoholtartalommal kellett “stabilizálni” a bort, nehogy újraerjedjen az alacsony alkohol miatt… Így lett a száz évvel ezelőtt még készített száraz aszú!! A szárazborok jóval nehezebben eltarthatóak..A cukor ami az eltarthatóság lényege szerintem. Az esszeniciák ezért örökéletűek!! Ne felejtsük el, hogy a középkorban mézben tartósítottak dolgokat ..Mert hasonlóan az esszenciához a méz sem romlik meg..Ahogy a befőttet is cukorral tartósítjuk. Egyszóval szerintem nem feltétlenül kell sok alkoholnak lenni a borban, hogy az eltartható legyen..Természetes körülmények között nem is megy a bor alkohol tartalma bizonyos százalék fölé, mert egyszerűen elpusztulnak az alkoholélesztők…Szóval: Sok természetescukrot a borba, csak jó évjáratokban palackozni, és nem fognak megromlani!!
Szűcs László | 2007.06.22. 10:17:35

Gyula!

– A lekisebb alkoholtartalmú palackod 0 %-os, ne feledd! :)

– Ha azt nézzük, hogy mit iszunk meg a botrytis ízével és a cukorral együtt, akkor nemcsak a szulfitos tartósító méreg, de az alkohol is. Mégpedig idegméreg, már nagyon kis mennyiség is belőle hatalmas roncsolást csinál az egész szervezetben, nem csak az agyban, ahogy egyesek gondolják.

– Az aszú jó befektetés-e? Passz. Bár szerintem igen.Én mindenesetre azt tudom, hogy vannak olyan palackok, amiket meg akarok szerezni, hogy legyen nekem belőle eltéve. Azt, hogy ez iható marad-e, igen, érdekel valamennyire, de akkor is akarom ezeket a palackokat, ha nem maradnak ihatóak a tartamuk. Persze én azért bízom benne, hogy jópár évet kibírnak.

– Le az imperialista, kapitalista aszúelrontó, hagyománytipró lobbista tőkésekkel.

Vigbor | 2007.06.22. 1:52:37

Lehet, hogy az előbb tévedtem!

Minden magas puttonyszámú aszút vegyenek meg! Az alkohol hiányát az alábbi pótolja:
E-223 matebil.sulfid, magyarul kénessav. ( csak gyenge méreg, igen ritkán okoz halált)
A palackokon elfeletették feltüntetni a mennyiségét, sokáig még azt is, hogy egyáltalán van-e a borban. Tessék ezt kihasználni!

Víg Gyula

Vigbor | 2007.06.22. 1:40:29
Egy bor nagyon fontos jellemzője az alkoholtartalom. A jó, férfias, száraz vörös borok 14-15 százalék körüli alkohollal készülnek. Az aszúknál ma ez az érték 10-11 %. Az alkoholnak fontos szerepe van a borok eltarthatóságában, így nem mindegy ennek az értéke.
Tény, hogy a Royal Tokaji tradicionális aszút készít, nem a cukortartalom és az extrak alapján határozzák meg a puttonyszámot, hanem az őseink által is használt aszútészta mennyisége alapján. ( Ma ez borhamisítás).
A Royal aszúkkal csak egy baj van, hogy szintén nagyon alacsony, 10% körüli alkoholtartalommal rendelkeznek. A hozzáértők szerint a bor a fahordóban kb. 0,5% alkoholt veszít évente, ebből adódik a Royalnál a 10 -11%, mivel ők még a régi tradíció szerint érlelmek.
Nem voltak hülyék az őseink. A borból eltünt alkoholt pótolták avinálással, így egyszer megőrízték a természetes cukortartalmat, másodszor pedig időt állóva tették az aszút. Ezek az aszúk 15 % körüli alkohollal rendelkeztek. Ma ez kb 10 %. Ezért is állítom, hogy ezek az alacsony alkoholtartalmú aszúk nem alkalmasak befektetésre, teljesen mindegy, hogy milyen stílusban készültek. A ma készülő tradicionális, ászkolt aszúknak is alacsony az alkoholja. Már valahol ezen az oldalon leírtam, hogy pontos nyílvántartásom van az összes aszúm alkoholtartalmáról. Innen tudom, hogy 15 % körüli értékkel kerültek piacra. Az 1945 előtt exprtra palackozott aszúknál feltünttek az alkoholtartalmat. 1945 után a Kutattó intézet szintén gyakran megadta ezt az értéket csak egy kicsit nagyvonalúan. (14,5 – 16,5%)
A magas puttonyszám mellett 14-15 % alkoholtartalmú aszút érdemes befektetésre megvenni. Ha kortársak között találnak ilyent vegyék meg, de ne mondják el senkinek mert ez ma borhamisítás.Csak mint érdekesség: A legalacsonyabb alkoholtartalmú kortárs palackom 9,5 %. Azért palack mert ez már nem aszú!

Mario!

Nem mindegy és van szerepe!

Bede Mario | 2007.06.21. 23:36:01

Szia gabo29!

Akkor ha jól értem egy Monyók vagy Royal Tokajit még mindíg érdemes megvenni és eltenni a jövönek!?

Na akkor az állítva fektetve kérdése is eldöllt a mindegy javára. Mert akárhogy is teszek
jelentös szerepe nem lessz egy palacl életében.

Üdv Mario

gabo29 | 2007.06.21. 21:25:36
Az a gond szerintem, hogy az összes nagyobb cégnél, sőt még a nevesebb borászoknál is, a tőke nagy része külföldi..Valószínüleg valamilyen kötelezettséget is vállalnak arra, hogy évente bizonyos mennyiséget palackoznak..A külföldieknek ugye lövésük nincs a aszúkészítés évszázados hagyományáról, ha van is, nem nagyon érdekli őket..
Persze ez még nem magyarázza meg a bortörvényt, hogy egy aszúnak miért elég min.3 év hordós érlelés. Azok a pincészetek, akik rendelkeznek elfekvő készletekkel, és régebbi évjáratokkal, azok nem szorulnak rá az évenkénti palackozásra..Pl Monyóknak a 99-es aszújánál még nem láttam fiatalabbat, persze lehet, hogy van, de nem hinném. Ezek a tradícionális pincészetek a hagyományokhoz hűen hagyják beérni az aszút, és biztos vagyok benne, hogy nem dobják piacra a teljes tételt, hanem szigorúan csak annyit, amennyi ahhoz kell, hogy jelen legyenek a piacon. A többi bor szépen pihen és érik a pincében..A saválló tartélyt meg végképp nem értem. Itt jönnek az un. oxidatív ellenes megjegyzések, hogy agyonoxidálják a bort, meg minden…Ez igaz is volt a szoc rendszerben készült tömegborokra, akkor ugye tudatosan fedték el a bor hibáit, mert nem volt az a mennyiség ami elég lett volna a KGST piacra, de hozzáteszem, akkor is készült jó minőségű aszú.. Ha 500 évig jó volt a gönci hordó, akkor az utóbbi tíz évben miért nem jó???
Az egész világban ez megy, nem csak hegyalján. Vegyük mondjuk a farmergatyákat. Régen egy márkásabb farmert 10 évig elhordhatott az ember, apáról fiúra öröklődött..Ma egy 25 forintos gatya jó ha két évet kibír…40 éve ha vettél egy VW bogarat, az 20 évig autó volt..ma egy 3 millás kocsi szétesik öt év után…Szemét profitorientált termelés folyik az egész világon.. Az egyetlen kivétel amit látok, illetve az egyik, az a Royal Tokaji.. Angol cég, és mégis gyönyörű dűlőszelektált aszúkat csinálnak, és hozzáteszem elérhető áron.. persze ez szubjektív dolog, de nekem Ők nagyon szimpatikusak… Szepsyről nem tudok nyilatkozni, mert nem ittam még borát, de az tény, hogy Ő is elismeri, hogy gyorsan öregednek a borai.. Annyi a mentségére legyen mondva, hogy csak 6 puttonyos aszút készít, és essenciákat..Talán a sok cukornak köszönhetően nem esnek szét a borai olyan hamar.Az ára más kérdés..Szepsy borai kultusz borok..Korlátozott mennyiségben készülnek, és a ritkaságuk miatt drágák. én is sokallok egy 89-es aszúért 120-150000 forintot. Túlzás. Itt már tényleg nem a bort fizetjük meg. Főleg ha azt nézzük, hogy egy 36-os Zimmermann ma boltban 100-120000 pénz. kicsit röhelyes…
Na mindegy megint kifakadtam..
Bede Mario | 2007.06.21. 11:57:04

Szia Gyula!

Én megértettem azt hogy nem a befektetés a pénz a szempont.
De ha megveszek egy Aszút pl: Dr Hollóköi István 1975-ös 6 Puttonyost sikerült vennem
még mindig gyönyörü benne a bor.

Szívböl kivánom hogy eszmefuttatásainkat elolvassák a ( NAGY ) borászok
Természetesen öket is megértem, nekik ez a kenyerük.

Csak azt nem értem ha már egy borászat, pincészet müködik, nem lenne mindegy hogy egy ászkolt Aszút palackozok évente vagy egy reduktív erjesztésüt?
Lehet hogy az ászkolt Aszúnál több hordó, hely, idö kell de mint már lentebb említetted
puttonyszám +2 év ezutánn a 8 év utánn már évente palackozhatok Aszút ha van.
Biztos vagyok benne hogy a Tokaji borászok töbsége régebben foglalkozik borászattal mint 8 év. Azt meg nem hiszem el hogy borászati torvény elöírná hogy egy borásznak vashordóba kell bort készíteni.

Megegyszer mondom én nem értek a borászathoz még alkoholt sem iszom, kivéve
az Aszút. Azt is csak nagy ritkán mert sajnálom fölbontani.

Üdv Mario

Vigbor | 2007.06.21. 2:17:13

Szia Mario!

60 évvel ezelőtt még a bankárok gyűjtötték a Tokaji Aszút, jó befektetésnek tartották.
Ma ezt feletsd el!
A kapitalizmus aszúja az a mának készül és a “jövőjük” teljesen bizonytalan. Én a borgyűjteménytárba a címkéjük miatt vásárolok aszút és nem érdekel a beltartalmuk. Ha befektetés céljából kellene ma bort vásárolnom igen csak gondba lennék. Egy biztos, hogy Szepsyért nem adnék 100.000 Ft-t. Nagyon finomak a borai de ő nyilatkozta, hogy ezek is gyorsan örednek.

Jó a feltett kérdésed, mit gyűjtünk mi borbarátok?
A válaszom:
Valószínű, hogy legtöbben felbontatlan palackokat , de ma még nem tudják, hogy a címkéjükért. Ezért a címkéért pedig nem szabad túl sokat fizetni.
Ma, 2007-ben csak az eszenciák alkalmasak befektetésre, ezekben bízhatunk meg, hogy időt állóak. A nagyon magas 50 % körüli cukortartalmuk erre garancia, de borzasztóan nagy a szórás a minőségükben, így nem mindegy a termelő és az évjárat.

Van egy-két hobbyból borászkodó ember hegyalján. Ők még készítenek időt álló aszút, de ezek gyakorlatilag nem kerülnek kereskedelmi forgalomba.

Ma nem hangzik jól, de ha befektetésre akarunk vásárolni aszút, akkor ezeket célszerű a kombinátos évjáratok között keresni, de igen körültekintően. A kombinátos palackok már 2-3 fajta minőségű aszút tartalmaznak. Nagyon sok palackban “csinált aszú” van. Ebben az időszakban 15 % alkoholtartalom körül kerültek forgalomba az aszúk és puttonyszám +2 év fahordós érleléssel, így igen sokáig eltarthatók ezek a borok.

Vannak egyesek akik állítják, hogy a bort azért készítik, hogy megigyák őket, így a Tokaji Aszút is tessék meginni a piacra kerülésének évében. A Tokaji Aszú az jelenleg nem kincsképző eszköz, ezért csak a címkéjéért érdemes gyűjteni.

Víg Gyula

Bede Mario | 2007.06.19. 23:23:15

Elég nagy már bocsánat a kifejezésért disznóságnak tartom hogy a legdrágábban kínált Aszút nem tudok addíg tárolni és csodálni amíg szeretném. Ugye arról volt szó, hogy a reduktív erjesztésü Aszúnak az élettartalma egy Ászkolt Aszúéhoz képest lényegesen rövidebb.

akkor nem igazán értem hogy pl. az említett Szpsy magas kénessav tartalmát kell megfizetni!? Vagy a nevét?

Biztosan vannak ízbeli külömbségek egy drága és egy olcsóbb Aszú közt de ha nem tudom öket a jövönek eltenni hogy 20-30 akár 40 év múltán még egy élvezhetö bor legyen akkor megvehetem az olcsóbb Aszúkat is és megihatom öket.

De egy kérdésem csak csak akadna még mit gyüjtünk ni borbarátok???
Tele üveget vagy cak üreset a cimke végett??

Mert így az az érzésem hogy csak üreset.Ugye minden üveget a bennelévö bor tesz értékessé.Ha megveszek egy 1993 Szepsyt 100´000Ft -ért 20-30 év utánn mikor a bor már elromlik akkor mit ér majd ez a bor vagy ez az üveg???
Lehet hogy csak túl drasztikusan látom a dolgot és eltúlzom.

Nem a Szepsi Aszúkon akarok lovagolni, csak ugye a legdrágább Aszúk egyike.

Udv Mario

Vigbor | 2007.06.04. 1:11:02

Kedves Juzzie!

Sokan félre értik. Én nem a gyorsított érlelésű aszúk ellen “küzdök”.
Évente több száz különboző minőségű, illatú, ízű aszút készítenek Hegyalján. A bor készítésének technológiája szintén igen változó, mint említette Szepsyt vagy Oroszt.

Nekem az böki a begyemet, hogy az ősök hosszú fahordós érlelésű aszúinak készítési módját a mai jogszabályi háttér nem teszi lehetővé. Aki ma Magyarországon megpróbál ilyen bort készíteni az borhamisítást követ el! Ha ezt a gondolatmenetet folytatom akkor a bormúzeumba kerülő palackok nagy része ma egy hamisított bor!

Magyartalanok lettek az aszúink! Megfosztották a világon egyedül álló Hegyaljai pincék hatásától.

Becsapják a borkedvelőket.

Ha feltennék azt a kérdést, hogy mit szeretne:
Válasszon a magas kénessav és alacsony alkoholtartalmú vagy a minimális kénessavat tartalmazó és igen magas alkoholtartalmú aszúk között. Ha sarkosan fogalmazok akkor a gyenge méreggel vagy az alkohollal tartósított aszúk között kellene választani. Én úgy gondolom, hogy igen sokan lennének akik az alkoholt választanák. Ma nem ihatunk ilyen aszút mert hamisítás.

A mai aszút nem az utókornak készítik. Ezek a borok az alacsony alkoholtartalmuk miatt nem alkalmasak igen hosszú tárolásra, ezt a töménytelen mennyiségű kénessav sem pótolja.

Mondja meg nekem valaki, hogy miért éppen 3 év lett az aszúk puttonyszámtól független érlelése. Véleményen szerint ma megfosztjuk a borivókat a legfinomabb “aszúktól” Ezek a borok nem kerülnek hordóba, nem oxidáltak. Ugyan nem nevezhetjük őket aszúknak, de ez vonatkozhatna mindegyik új stílusú borra is.

Egy borra jellemző a színe, illata, íze, stb. A Tokaji Aszúnál ez az évszázadok alatt alakult ki. Egy rozé vagy siller borra sem írják rá, hogy a palackban vörös bor található, kivétel hegyalja. Itt minden palackban Tokaji Aszú van mindegy a színe, íllata, íze, beltartalma stb.

Még ma sem kötelező feltüntetni a termőhelyet, a készítési módot, érlelési időt, stb. Én sem tudom az összes palackban lévő bor előéletét, így ilyen adatbázist nem tudok készíteni, de talán nem is akartam.
Az elmult 15 évben nagyon sokat változott és fejlődött hegyalja. Hogy milyen irányban munkálkodnak a borászok? Egy-két kivétellel a pénz irányában, de ez érthető is.

Nem lehet a hagyománytiszteletet számon kérni addig, míg a jogszabályi feltételek ezt nem teszik lehetővé, de azért azt még szeretném megélni, hogy Szepsytől egy igazi tradicionális aszút kóstolhassak.

Üdv: Víg Gyula

Juzzie | 2007.06.03. 14:07:44

Kedves Víg úr!

Feltud olyan listát mutatni, hogy mely híres Tokaji borászunk milyen “irányban” munkálkodik? Például tegnap kóstoltam a III. Budai Gourmet borfesztiválon 2002-es 6 puttonyos Aszút Szepsy Istvántól. Mivel most 2007 június elején járunk, nem lehet valami nagyon hagyománytisztelő. Lehet, hogy rosszul tudom, de a bor illata alapján (nagyon gyümölcsös) inkább hajlik Ő is a reduktív eljárás felé. Tudom például Orosz Gáborról, hogy Ő a közép utat választotta. Az lenne a legjobb, ha az adatbázisát kiegészítené még ilyen irányból is! :)

Üdvözlet

Juzzie

Vigbor | 2007.03.23. 0:34:41
Mindig fontos az aszúknál az évjárat. Az ászkolt korszakban is elfektetés céljából a nagy évjáratok borait volt érdemes megvásárolni. Most a gyorsított korszakban jelentősen csökkent az aszúk alkoholtartalma, valamint az érlelési idő. Nincs még tapasztalat ezekkel a borokkal. Én a nálam meglévő palackokon egy gyorsabb ütemű öregedést látok, de ez csak az aszú színére vonatkozik, nem bontom fel őket. A gyorsitott érlelésű aszúk is felveszik az ászkoltak színeit. Szerintem az alacsony alkoholtartalmú aszúk nem alkalmasak hosszú tárolásra. 10% alkoholtartalmú 3,4,5 puttonyos aszút nem érdemes befektetés céljából eltenni.
Valószínű, hogy 20-30 évet egy gyorsított 6 puttonyos aszú is kibír, főleg, ha jó évjáratból való és 12%-nál nem kisebb az alkoholtartalma.
1993-as évből nagyon sok kiválló minőségű aszút lehet még megvásárolni. Pár pincészet kivételével még ezek oxidatívak. Az 1999-es évjárat szintén nagyon jó, de ezek az aszúk már a mának készültek. A jövő aszúját csak egy két vinotékában találod meg. Neveket nem írok, nem reklámozom őket.
Bede Mario | 2007.03.22. 21:28:23
Sajnos manapság nem a minöség hanem a mennyiség számít.Sajnálatos dolog hogy az emberek egy 10-15 éves bort nem élvezhetnek mert minöségi problémái vannak-lesznek.
Ha jól értelmezem Víg úr ( Édes Horror! ) rovatában leírtakat akkor nem igazán szabad 1996-1997-es Aszúkból hosszabb tárolási ceélra bort vásárolnunk. Igaz én nem nagyon értek a borokhoz de az elfogultságom az Aszúval szemben igen nagy.
Abban azért biztos vagyok hogy sokan szeretnének hosszan elálló Aszút vásárolni es pincéjébe sok éven keresztül örizgetni.
Milyen Pincészet borát lehet minden gondolkodás nélkül megvásárolni?
Szűcs László | 2007.02.09. 14:27:54

Ha már a hagyományok tiszteleténél tartunk, fontosnak tartom tiltakozni az ellen, hogy hegyaljai borászok saját aszújukat “Tokay”-nak, vagy fene tudja még hogy hívják.

http://www.vigbor.hu/keres.do?method=mutat&id=993

Érdekesség: A minap külföldi partnerek voltak itt nálunk. A szlovénekkel beszélgetve felháborítónak tartották, hogy az EU nekünk adta VELÜK szembe a Tokaji (Tokay) elnevezést. Nem Szlovákiáról van szó, igen, Szlovéniáról. Na ez nekem is új volt, úgyhogy gyorsan adtam egy gyorstalpalót Tokaji ügyben, a végén belátták, nekünk csak jobban jár a név.

Vigbor | 2007.02.03. 2:08:53

Édes Horror!

A Müvelt Alkoholistában, Csite tollából “kikerült” Édes Horrol címmel Monyók ellenes és tradicionális aszúkat sértő írás.

Nem tartozik rám, hogy miért nem szeretik egymást a Norbival. Magán ügyük, majd lerendezik.
Szintén nem érdekel egy adott borról készült kóstolási leírás, szintén magán vélemény, tükrözi a kóstoló ízlésvilágát.

Két dolog van amit nem értek. Az egyik, hogyan lesz egy Champion díjas borból egy büdös lötty, vastag gejl. A másik pedig, hogy miért kellett frontális támadást indítani újra a tradicionális aszúk ellen.

A Monyók 1996/4 puttonyos aszúja a 2006-os Vinagorán Champion díjat kapott. Ez azt jelenti, hogy jó pár tucat borbíráló az adott kategória legjobb borának választotta. A bor az Ő ízlésviláguknak kifejezetten megfelelt. Tudjuk, hogy Csite nem ászkolt párti, de egy adott borról ilyen mértékű véleménykülönbség normális esetben nem alakulhat ki, vagy igen! Jó lenne tudni, hogy a megkóstolt bor megegyezik-e a Champion díjassal! Ha hamis az aszú akkor jelentse be.

Az új stílusú aszúk nagy mennyiségben kb. 10 éve készülnek, a Tokaji Aszúkat pedig több mint 400 éve közel hasonló eljárással készítik. Erről az utóbbi években elfelejtkeznek. Ma Magyarországon valamiért nem lehet felvállalni őseink borait, borkészítési technológiájukat.

Semmivel nem jobb az új stílusú aszú mint az őseink bora! Tíz éve várunk rá, hogy durranjon, meghódítsa a világot. Nem durrant, nem hódította meg a dessert borok kedvelőit, akkor mire vagyunk olyan büszkék. Szepsy, Royal sem az acéltartályáról vált híressé. Miért nem merjük kimondani, hogy a világban inkább ragaszkodnak a hagyományos tradicionálishoz közelebb álló aszúkhoz, nem szeretik az acéltartályos erjesztést! Az aszú hordóban született és még nagyon sokáig ott is lesz. A borásztól függ, hogy a hordóban hány évig érleli és milyen mértékben oxidálja az aszúját.

Én egy visszamaradt ízlésvilágú ember vagyok. Az ilyen cikkek tettek azzá, mert nem igaz, hogy 400 évig “vastag gejl” készítettek hegyalján. Ha Csitének igaza van, akkor teljesen mindegy, hogy milyen stílusban készül az aszú, 10-15 év múlva mindegyik “gejl-lé válik. Az aszúk ahogy öregszenek, úgy veszik fel az ászkoltak jellemzőit.

Víg Gyula

Szabó Sándor | 2006.10.08. 13:53:36
Kertészet és szőlészet c. újságokat amik bevannak köttetve könyvbe minden eggyes évad egy könyvbe kötve:
1972,1973,1975,1976,1977,1978, jó állapotban vannak.
ezeket a könyvekbe kötött újságokat szeretném eladni,hozzá értő embereknek,embernek,mert nagyon sok fontos dolgokat tartalmaznak.Egyben szeretném eladni,és minél hamarabb ,mert költözök és nem tudom magammal vinni,szóval sűrgős lenne.
érdeklődni:
szabosana@vipmail.hu
06202669693Ár :
Megegyezés szerint!!!

Vigbor | 2006.03.22. 21:28:50
Laci!
Tudsz adni a Hudácskó 99/aszueszenciából. Nekem csak címkézetlenül van meg.
Üdv: Víg Gyula
Szűcs László | 2006.03.22. 10:25:45

A kiegyenesedett aszú az, ami elveszti alkoholtartalmát a hosszú hordós érlelés alatt.

Száraz aszú az, amelyik a cukortartalmát veszti el.

Legalábbis így tudom. De elképzelhető, hogy borásza válogatja ki mit minek hív… :)

Érdekesség, hogy a Hudácskó 1999-es aszúesszenciája úgy készült, hogy a 99-es szüretelésű aszúszemeket nem 99-es friss musttal, hanem 1988 (!) -as száraz aszúval öntötték fel!!! A bor egyedi. Dohány (szivar), csokoládé, aszaltgyülömcsök, Ajánlom!

Vigbor | 2006.03.18. 23:43:06
” egy Tokaji száraz aszú”
Tonella A Borkedvelők Magazin 2006 március-áprilisi szám 33 oldalán megjelent egy érdekes cikk a Disznókő Kapi 1999/6 puttonyos aszújáról. Érdemes elolvasni.
Valószínű fogalomzavarban szenvedek, úgy tudtam, hogy a száraz aszút nevezik kiegyenesedett aszúnak. Lehet, hogy tévedek?
Szűcs László | 2005.12.28. 11:09:18
Tegnap “volt szerencsém” inni egy áruházlánc márkájú 3 puttonyos aszúnak nevezett lötyit. Nem én vettem, vendégségben kínáltak meg vele, gondoltam itt a soha vissza nem térő alkalom a mintavételre. Már a SZAGA is rossz volt, inkább konyak mint aszú illata volt, de az íze. Eh. Ezt művelni az aszúval. :(
Vigbor | 2005.12.07. 0:09:33

Tisztelt szesztelen!

“Él-e még a Tokaj-mítosz, lehet a tokaji borra az emberek összekapcsolójaként tekinteni?”

Az elmúlt évtized reduktív-oxidatív vitája nem segítette, sarkosabban fogalmazva kifejezetten ártott a Tokaj-mítosznak. Nem tudom, hogy ki kezdte, vagy ki ütött vissza, de megosztotta hegyalját és a borivókat. Kialakult a tokaji aszút fogyasztók körében is ez az ellentét. Ez vezetett oda, hogy az egyik tábor sem enged az igazából. Így lett romlott, borhibás vagy reduktív az aszúnk!
Egy átlagos emberke melyiket vegye meg?
Szerintem a legegyszerűbb megoldást választja. Egyiket sem vásárolja, egyáltalán nem vásárol aszút.
Kialakult az országban az “aszúivók” szűk köre. Ez a pár ezer ember, szintén borászt iszik és nem bort. Az ismeretségi körömben például ászkolt pártiak vannak, ragaszkodnak egy-egy pincészethez.

Az aszú mítoszát először itthon kellene újra megteremteni. Ennek első lépése lehetne, ha a hozzáértők elfogadnák a békés egymás mellett élést és örökre elfelejtenék egymás borát ócsárolni.
Mint kivül álló – lassan két évtizedes tapasztalattal a hátam mögött – úgy látom, hogy az aszúnknak nincs marketingje, ha van is, az nem éri el a tömegeket. Gyakorlatilag egy szűk réteg között próbálják népszerűsíteni a borokat. Ez réteg az, aki ráadásul ismeri is az aszúkat.
A fogyasztónak nincs összhasonlítási alapja. Kb 70-100 pincészet palackozhat aszút. Milyen jó lenne ezeket egy-egy helyen megkóstolni? Mondjuk mindegyik nagyobb városunkban.

“TERMÉSZETES édesbort készítünk vagy NEM TERMÉSZETEST”
Nem vagyok meggyőződve, hogy ez a legfontosabb. Az édes bor piacot nálam valószínűleg sokkal jobban ismeri. Én úgy látom, hogy “a bor íz nélküli bor”, a jégbor térnyerése megállíthatatlan. Egy fogyasztót nem érdekli, hogy a tőkén vagy pedig a hűtőházban fagyott meg a szőlő. Egy hűtőházi jégborral az aszú nem versenyezhet.

A NEM TERMÉSZETES aszúknál a mindenkori bortörvény maximálta az alkoholtartalmat, ez olyan 18%-18.5% körül volt. Ilyen alkoholtartalom mellett az ősöknek már nem igen volt szükségük kénre.
Olvasom, hogy az EU, az USA példáját követve, drasztikusan csökkenteni akarja a borok kénessav tartalmát. Lehet, hogy jól jön még nekünk ez a NEM TERMÉSZETES tradíciónk.

Attól függetlenül, azt most most sem értem, hogy miért kellett az avinált aszúk készítését megtíltani. Mások büszkék a hagyományainkra! Van pár palack portóim. 18%-osak!

“Igyekszünk kialakítani azt a Tokaj képet, amivel örömet szerezhetünk minél több embernek. A magyar fogyasztót különösen meg kell becsülni, mert az értékeinket először itthon kell elfogadtatni.”

Tisztelt szeszetelen!
Mégis van amiben tökéletesen egyetértünk. Ez az előző, öntől származó idézet.
Jelenleg a vigbor.hu egy hobbi oldal, ennek előnyeivel illetve hátrányaival. Valószínű, hogy 2006-ban ez meg fog változni. A Tokaj kép kialakításához szeretnénk hozzájárulni. Átalakítjuk az oldalt. A cikkekben kizárólag múzeumi érdekességek maradhatnak. Minden egyébb a fórum rovatba kerül. Továbbra is megmarad, hogy nem minősítjük a palackban lévő borokat. Szeretnénk a WEB-en forgalmazni és reklámozni a tokaji aszúkat. Jó lenne mindegyiket megmutatni a világnak, hogy ez a mi aszúnk. A fogyasztó döntse el, hogy melyiket szereti.

szesztelen | 2005.12.06. 16:53:10

Tisztelt Vigbor!

“120-130 éven át”

Lehet. Többször írtam én is, hogy Körülbelül a 19. század derekától egyre inkább előtérbe került az avinálás. Véleményem szerint ez az időszak már-már dekadensnek nevezhető, semmiképpen sem a fénykorszak a tokaji bor életében, az kb kétszáz évvel korábban volt.

A nagy vízválasztó, hogy TERMÉSZETES édesbort készítünk vagy NEM TERMÉSZETEST. ez utóbbi szvsz nem képvisel olyan értéket, mint a természetes és olyan a piaci konkurenciája amit nem lehet ledolgozni. Nem hiszem hogy Szepsy István bármilyen avinált aszút magasabbra értékelne mint pl a 99-es Lapis aszút saját pincéjéből. Arra gondolhatott, hogy azok az évjáratok kiemelkedőbbek voltak, mint az elmúlt másfél évtizedben és a lehetőség nagyobb borok készítésére megvolt.

Bármilyen bort készíthetünk kénmentesen, készítenek is: MIND MEGOXIDÁLÓDIK. Az alkoholozás sem véd minden ellen, lehet hogy az erősített borok nem pimpósodnak meg, de kén nélkül egy idő után visszafordíthatatlanul megromlanak, eloxidálódnak.

Royal Tokaj kizárólag egy angol borszakírónak köszönheti nemzetközi sikerét aki etikailag megkérdőjelezhető módon felértékeli a saját pincéjét és mindenféle módon publicitáshoz segíti. Nem ismerem túl sok borukat, a legtöbb amit kóstoltam az nem túl durván de túloxidált volt, bár az utóbbi években ők is elkedtek kísérletezni a nem túloxidált borokkal.

Ha Szepsy abban hinne, hogy avinálással jobb borokat lehetne készíteni, mint anélkül, akkor biztosan úgy készítené a borait. Ő nem a piacot követi, hanem a saját eszményképét amit a jó borról alkotott. Pont ő volt az aki tizenöt éve felismerte, hogy a múlt módszerei követhetetlenek és a semmiből új borstílust alkotott a piac és a szakma ellenében, saját egzisztenciáját kockára téve. JOBBAT AKART CSINÁLNI!

Az idézett cikkben messze nem ezeket a töredékeket emelném ki, amikből ön szerintem téves következtetéseket vont le. Én is idézhetek Szepsytől (innen:http://www.ttfk.hu/hetiokopol/rovat/arc/05.11.11/szepsy.html)

Él-e még a Tokaj-mítosz, lehet a tokaji borra az emberek összekapcsolójaként tekinteni?

– Ezt jó lenne hinni, de a tokaji fogalom a magyar lakosság túlnyomó többségében nincs a helyén. A korábbi gyakorlat elrontotta, a mai bortörvény pedig megdrágította a borkészítést. A változás helyes, hatása viszont nem jó. Miközben szegényedik az ország, épp Tokajt távolítja el az emberektől. A helyreállítás hosszú folyamában én is szeretnék részt venni. Nem csak magas színvonalú borokat, de elérhető árú, finom borokat is akarunk készíteni. Igyekszünk kialakítani azt a Tokaj képet, amivel örömet szerezhetünk minél több embernek. A magyar fogyasztót különösen meg kell becsülni, mert az értékeinket először itthon kell elfogadtatni.

A korábbi gyakorlat elrontotta…

Vigbor | 2005.12.01. 22:11:00

Tisztelt szesztelen !

Nem tudom, hogy olvasta-e – A Művelt Alkoholistában – a napokban megjelent cikket. ” Szepsy és a radikális racionalizmus” .

Szepsytől a szélmalomharcomhoz jelentős segítséget kaptam.

“Szepsy szerint nem volt még elég tapasztalat ahhoz, hogy hogyan lehet elég tartós, de fiatalon is fogyasztható aszút készíteni. Tokajban ugyanis 120-130 éven át alkohol hozzáadásával (avinálással) tartósították a borokat. Ez ma már nem megengedett, viszont nagyon keveset tudunk arról, miként érték el a régiek, hogy boraik akár 20-30-40 évig éljenek a hordóban.”

Köszönöm szépen a Szepsynek meg a cikk írójának, hogy végre valaki rajtam kívül is elismeri, hogy amit mi Tokaji aszúnak hívtunk, az egy avinálással tartósított bor volt. Itt nem arról van szó, hogy melyik jobb! Volt egy tradíció, ezzel az eljárással készültek az aszúk. Ez volt a törvényes. Ez a borkészítési eljárás nem romlott borokat készített. A cikk is említi, hogy 20-30-40 évig a borokat hordóban tartották. A végén van két nagyon fontos szó: éljenek a hordóban.

Büszkén kellene a világba harsognunk, hogy a mi aszúnk, ászokban ennyi és ennyi évig érlelődhetett. Jelenleg ezt egyszerűen borhibának tartják és nem tudják elérni a hosszú élettartalmat. Sokan mondják, hogy nem is kell! De a mi aszúnk a kortalanságáról volt híres. Hozzá tartozott az aszúhoz, mint az avinálás.
Több mint 100 éve van bortörvényünk. Ezek rögzítették, hogy mi volt törvényes és mit neveztek hamisításnak. Jelenleg az aszúk alkohollal történő tartósítását tíltja a törvény, de ez nem azt jelenti, hogy az ősök hamis bort készítettek.

Ismeri a véleményemet a kénessavról. Nem tudnak meggyőzni. Most is jobbnak tartom az alkohollal történő tartósítást, mint a kálium-metebilsulfidott. A kén az egy gyenge méreg. Szokták mondani, hogy szükséges rossz! Az aszú talán az egyetlen olyan borunk, melyet kénmentesen is készíthetnénk és van tradíciója, hagyománya.
(A ként 1909-től lehet legálisan használni a borok tartósításánál.)

idézet:
“Szepsy István szerint hiába a borvidék újjáéledése, az egyre jobb technológia, eddig még meg sem sikerült közelíteni azokat a minőségeket, a melyet mondjuk az 1964-es, az 1957-es, a 72-es, 75-ös, 79-es évjárat produkált. Persze, akkor csak néhány palackot tudtak kimenekíteni a csodaborokból, a többit szépen beházasították a szeméttel.”

Ha jól értelmezem a mestert azt mondja, hogy az ősők által készített minőséget még nem sikerült megközelítenie. (Ezek avinált borok voltak).

Az emberek nagy része nem ezekre a csúcs minőségekre emlékezik, ha nem a karamellás aszúkra. Két fajta bort készítettek. Egyet a köznépnek és egyet a szűk elittnek valamint nyugati exportra. Most mindenki csak a szemétre emlékezik. Nálunk a pincében mind két fajta aszú megtalálható.

Az előzőek miatt nem jó a példája az erősített borra! Ha ragaszkodnánk a hagyományokhoz, a modern technológiával készített , csökkentett hordós érlelésű aszúknak kellene más név!

Én nem ezt a véleményt képviselen. Írják rá a címkére a jellemzőket! 300 fajta aszúnk van!

Idézet: Rohály-Mászáros 2005, Borkalauz

Royal Tokaji Borászati Kft.
” A döntően külföldi tulajdonban lévő pincészet az aszú nemzetközi arculatának alakításában fontos szerepet játszik.”
Jó kis idézet! Ízlések és pofonok különbözők!
Mindenki a saját maga módján próbál megélni a piacon. Az ismerősei ezek szerint nem az USA-ban élnek.
A Royalt szándékosan említetettem! (Jó kis vitatéma)

Valahol olvastam az Ausztrál ászkolt tokajiról. Az egekbe emelték! Az, hogy ászkolt az rendben is lenne, de a tokaji az felháborító!

Szerintem a tokajink egy nemzeti kincs. Ha tudunk olyan bort készíteni ami 50-100 év múlva is tokaji aszú, egyszerűen vétek, ezzel a lehetőséggel nem élni. A II. világháborúban eltűnt a múzeális tokaji kb 90 %-a. Ha ezek a készletek még meglennének és csak hegyalján lehetne megkóstolni, akkor most autópályán utazhatnánk Tolcsvára.

szesztelen | 2005.11.28. 12:24:40

Tisztelt Vigbor!

Akkor megpróbálom elmagyrázni az első kérdéskört: Tokajon kívül minden borvidékén belátták, hogy az oxidáció borhiba és tesznek ellene. Elég néhány hétig darabban tartani a bort vagy egy rövid ideig NEM MEGFELELŐ SZINTEN TARTANI A KÉNT és máris visszafordíthatatlan káros folyamatok indulnak be: sötétül a színe és egy egysíkú darabíz uralkodik el rajta. Ma ez elfogadottan borhiba minden borvidéken Magyarországon. Szerintem ez ugyanúgy érvényes Tokajban is. Csak a többi borvidéken nem ágálnak ez ellen hanem megtanulják rendesen haszálni a ként. Ennyiben valóban nincs máshol vita.

Nem vagyok ebben biztos hogy a bor kénezése ilyen rövid múltra tekint vissza. De ha így lenne, akkor meg azt diktálná a logika, hogy minden bort törekedtek volna minél fiatalabban meginni, mert kén nélkül, még ha alkoholozták is, nagyon hamar tönkrement volna.

De nagyon is leírták az ászkolt aszúkat. Pontosabban nem leírták, az igényes piacokon igazán meg sem szerették soha! Az új tokajiknak lenne esélyük, de irgalmatlan nehéz dolog a világpiacon bármilyen stílusú édesborral áttörést elérni, mert az egész édesborpiac pang. Pláne egy 5-10-15 ezer forintos kategóriát nehéz elfodtatni.

Külföldiekre is ugyanaz érvényes, mint nagyon sok barátomra: KORÁBBAN EGYÁLTALÁN NEM KEDVELTÉK A TOKAJI BOROKAT, SE AZ ÓFURMINTOT, SE AZ ELOXIDÁLT ASZÚKAT, SZAMORODNIKAT. Amikor viszont megkóstolták egy illusztris képviselőjét az új stílusú tokajinak, csodálkozás és öröm ült ki az arcukra? Jé, hogy ebből ilyet is lehet? Ez kellemes, izgalmas, élvezhető! Sőt, több barátom magát a BORT az új stílusú tokajikon át szerette meg. Külföldön ugyanezek a reakciók! Tehát legtöbbet a túloxidált tokajik ártottak a tokaji piacának!

“Míg itthon elvitatkozunk addig egyes országok, remek, hagyományos ászkolt aszúkkal elárasztják a piacot, súlyos marketing hiányosságaink miatt. ”

Kérem említsen már példát, Tokajon kívül hol készítenek hagyományos ászkolt aszúkat?

Egyébként egyértelmű tendencia, hogy az általában pangó édesborpiacon belül a természetes édesborok őrzik legjobban a piacaikat, míg a portói, sherry és társaik (tehát az avinált édesborok) egyre csak veszítenek. A mai törvények betartásával készült tokaji a világ legtermészetesebb édesbora lehetne (és a legjobb is), ezt kellne hangsúlyozni és képviselni. De ez a bújtatott, nemzeti tradícióként kezelt (de egyértelmű) avinálás szépen ellehetetleníti ezt a képletet, összezavarja a fogyasztót. Akkor inkább tegyék ismét legálissá, de csak akkor, ha műszerrel egyértelműen ki lehet mutatni a szeszezést és jó nagy betűkkel írják rá a címkére hogy ERŐSÍTETT BOR! Csak a tokaji nevet ne kössék hozzá!

Az általam nagyra tartott aszúk általában már piacra kerülésükkor gyönyörűek, kirobbanóak, nincs semmi ami miatt ne lehetne élvezni őket rögtön. Persze érdemes várakozni is, de nem mindnél. Egy Hétszőlő édesbort valószínűleg két-három éven belül fogyasztanék el. Egy jó évjáratból készült Szepsy-aszút, ha mindenképp dönteni kell, valószínűleg legtöbbször 5-10 évvel a piacra lépés után bontanék, bár fiatalon is bombasztikus. De biztos vagyok benne, hogy 20 vagy 30 év múlva is egyben lesz és csodálatos élmény lenne megkóstolni. De egy tisztességes tokajiban nincs miért éveket várni úgy értve, hogy sohasem lehetnek nagyon vadak a savai hogy ne lehessen élvezni egyből.

Viszont nem értek egyet azzal, az aszúk esetén sem, hogy FELTÉTLENÜL évtizedekig eltarthatónak kellene lennie. A löszös területeről származó borok valószínűleg sohasem lesznek azok, akármilyen készítési móddal dolgoznak. De fiatalon olyan értékeik vannak ami miatt kár lenne, ha nem készülnének! Eltenni persze nem ezeket fogom évtizedekre.
Tokaj már csak ilyen bonyolult borvidék, nincsenek egyszerű képletek de azért könnyen meg lehet ismerni az alapképleteket.

Kénessav nélküli aszút csak akkor innék ha fizikailag kényszerítenének rá. 0 ként használva nagyon hamar MINDEN bor MEGROMLIK!!!! Nem más stílusú lesz, megromlik!
Mint pl az alma, ha a levegőn hagyják, akár tíz perc alatt teljesen barna lesz és élvezhetetlen, megrohad! Ugyanez történik a borokkal is, csak lassabban (mert az alkohol és a sav VALAMELYEST védi, de messze nem teljesen), de egy két hónap kén nélkül, és roncsolódik a szerkezetük.

Ha sok nagy bor készülne Hegyalján és azt kommunikálnák a világnak, akkor egy idő után nem lennének eladási gondok. Ez márcsak ilyen paradox: néha minél több jó dolog van egy rakáson, annál sikeresebb az egész ágazat és utána egyénileg is mindenki jobban jár! Persze hamisítókkal meg bohócokkal én sem fognék össze. Összefogásnak két jó dolog közt van csak értelme.

Vigbor | 2005.11.25. 21:43:48
Tisztelt szesztelen!
Szeretném, hogy valaki érthetően elmagyarázná, hogy miért csak hegyalján van vita a reduktív-oxidatív témában. A többi borvidéken békésen megvannak egymással, színesítik a választékot.Az 1800-as évek végen kezdték használni a ként. Addig nem tudták tartósítani a bort, gyorsan megecetesedett. Mindennel próbálkoztak. Nekem nagyon tetszett például, hogy füstölt, húst, füstölt szalonnát lógattak a hordóba. (A zsidóknak nem tetszett)

A tokaji azért is lett híres, mivel igen jól bírta a szállítást, jól tárolható volt. Sok cukor, magas savtartalom + az alkohol alkalmassá tette. Nem értek önnel egyet az avinálás kezdetével. Szerintem addig az időpontig kellett avinálni a bort, ameddig a kénessavat nem engedélyezték. (1909.) 1909-1924 között títlva volt az avinálás. 1924-től újra engedélyezték. Én úgy fogalmaznék, hogy 15 év kivételevel avinálták az aszúkat, tehát ez volt a természetes. Az 1800-as évekre vége lett az édes bor korszaknak. A száraz borok hódítottak, így az aszúkat sokáig kellett tárolni, míg el tudták adni. Az avinálásra szükségük volt. (18% körüli alkoholtartalmat engedélyeztek)
Ne gondolja, hogy az ászkolt aszúkat leírták. Lehet, hogy nálunk hátrébb szorultak, romlottnak tartják, mint ön, de a világban nem. Megpróbáljuk a világban eladni a szépszínű, reduktív erjesztésű aszúinkat. Nem durrant! Nem sikerült jelentősebb hírnevet szerezni. Eladási gondok, magas készletek vannak. Míg itthon elvitatkozunk addig egyes országok, remek, hagyományos ászkolt aszúkkal elárasztják a piacot, súlyos marketing hiányosságaink miatt.

A fogyasztóra kellene rábízni, hogy melyik palackot veszi le a pultról.

Nem értek egyet az eltarthatósággal sem. Egy aszú, azért aszú, hogy gond nélkül épvtizedekig tárolható legyen. Az a bor, amely ezt nem bírja, az nem aszú! Nem lehetne aszú néven forgalmazni. Magyarázzuk a mechanizmust mint 1968-ban.

Mondja meg nekem , hogy egyes boroknak miért 15-20 év az érlelési idelye? Magas a savtartalmuk? Idő kell nekik? Az aszúink a legsavasabb boraink. Mennyi idő kell nekik, hogy megszelídűljenek? 1 év ? 3 év ? Miért nem 15 év?

Inna ön kénessav nélküli aszút?

Véleményem szerint hegyalján is sok az eladatlan bor. Ha ön cipőfelsőrészkészítő lenne és a szomszédjában még legalább ötvenen ezzel foglalkoznának, mit csinálna?
Először is lejáratná a többiek termékét!

Puttonyszám + 2 év. Ezeket olvasom. Ha nem igaz, akkor a Tokaj-hegyalja történetéről írt anyagok hibásak.

.

szesztelen | 2005.11.25. 15:09:12

Tisztelt Vigbor!

Az évszázadok alatt nagyon sok változáson ment át a tokaji borok stílusa és készítési módja és – bár nem vagyok történész – az semmiképpen sem állítható hogy az ön által említett képlet (puttonyszám +2 év) minden korszakban és egyöntetűen bevett szokás lett volna. Sok idézetet olvasva számomra úgy tűnik, hogy az avinálás és az ebből következő aszústílus meghatározóvá a 19. század vége felé válhatott. Így amit Ön említ az lehet hogy egyféle hagyomány de egészen biztosan nem egyöntetű. Azt kizártnak tartom hogy a fent vázolt matemetikai képlet alakította volna 400 éven keresztül a hegyaljai gazdák borkészítési gyakorlatát, mint ahogyan azt ön számtalanszor kifejtette.

Lehet hogy tíz-tizenöt év múlva lesznek múzeálisak de ez számomra semmit sem jelent., hiszen eleve borhibával rendelkeznek, mondhatni piacra kerülésükkor már elöregedtek. Ez a múzeális dolog pedig amúgy is egy blöff, csak kárt okoz.

“Mit gondoljunk az új stílusról, ha egy jó nevű borász is azt mondja, hogy a reduktív erjesztésű, 2 évig fahordóban érlelt aszú gyorsan korosodik.”

Azt gondoljuk, hogy aki hosszabban eltarható aszút akar venni az ne Hétszőlőt vagy más löszös talajról származó bort vegyen, hanem riolittufáról valót olyan birtoktól akiben bízik.
TEHÁT AZ ELTARTHATÓSÁGNAK A TERMŐHELYHEZ ÉS A SZŐLÉSZETI MUNKÁHOZ VAN ELSŐSORBAN KÖZE, NEM A KÉSZÍTÉSI MÓDHOZ. persze megfelelő mértékű fahordós érlelés (és erjesztés) ezt segítheti.

A kénmennyiség feltüntetését én is pártolom bár szerintem kulturált alkoholfogyasztás mellett ha egy pince betartja a jelenlegi törvényi határértékeket akkor semmiféle veszély nem fenyegeti. Édesborból egy-két dl, szárazból pedig akár fél liter napi fogyasztásától én nem tartanék.
Miféle konkurenciát vettek meg? Ön szerint a jelenleginél ötször ekkora Tokaj Kerház konkurencia lenne pl az Oremusnak? Ebben ugye ön sem hisz?
Hajrá kis családi gazdaságok!
BŐVEN maradt tér még Hegyalján, rengeteg az eladó szőlő kitűnő fekvésekben is és néhány kis gazdaság szépen prosperál is!
Elmaradt a tokaji nagy bumja…hát igen, nehezebb fél (vagy másfél) évszázad pusztítását jóvá tenni mint azt sokan gondolták meg az édesbornak amúgy sincs csúcskorszaka…ezért kellenek nagy száraz furmintok is!
A vegyészkedést teljes mértékben elítélem én is, pártolom a természetességet de nem fejetlenül! Kén nélkül olyan borászkodni mint só nélkül főzni: pocsék lesz az erdmény!
Más anyagot viszont én sem látok szívesen a borban. Az új pincék között is biztosan van sok olyan ahol megkérdőjelezhető prakitákat vetnek be, ezeket ugyanúgy elítélem mint EGYES ászokisták kutyulásait, óborozását, avinálását.
A pancsolás, hamisítás nem stíluskérdés!!!!

Vigbor | 2005.11.13. 18:57:03
Tisztelt szesztelen!
A szerver üzemeltetői már két hete áztatják magukat, így előfordul egy-két kimaradás, ezt azért írom, mert ez a harmadszori próbálkozásom, hogy válaszoljak az előző megállapításaira.
Mindketten tudjuk, hogy nem egy malomban őrölünk, de mégis hasonló lisztet eszünk.
Ismerős az ászkolt aszúval kapcsolatos véleménye. Nem vitatkozhatnánk, ha az elődeink Ön által agyonoxidált aszúnak nevezett technológiával nem készítenek bort. Még egyszer leírom, hogy az aszú érlelési időtartalma = puttonyszám + 2 év.
3 puttonynál 5 év
4 puttonynál 6 év
5 puttonynál 7 év
6 puttonynál 8 év.
Ezek a borok lehet, hogy “agyaonxidáltak”, de 10-15 éves korukban lesznek muzeálisak. Van egy 1909-es évjáratú aszúnk melyet 25 éves korában, 1934. szeptemberében palackoztak USA exportra. A hagyományos ászkolt aszúk viselkedését jól ismerjük.
Mit gondoljunk az új stílusról, ha egy jó nevű borász is azt mondja, hogy a reduktív erjesztésű, 2 évig fahordóban érlelt aszú gyorsan korosodik. A haragosai erre már azt állítják, hogy szétesik.
Nekem teljesen mindegy hogy mennyi az érlelési idő . Ez lehet nulla év is, de tessék feltüntetni a palackon. Legyen rajta az évjárat erjesztési technológia, fahordós érlelési idő és a palackozás időpontja. Fontosnak tartom, hogy az etikett, mint az egyébb élelmiszereknél tartalmazza a borban megtalálható anyagokat, így a vegyszereket is. Bízzuk a fogyasztóra, hogy szereti e a E224-t és a többi vegyszert. A vörösboroknál mit szól a ciánhoz.
A vigbor egy bormúzeum. Még nem látogatható, de mi most is és későbbiek során is felvállajuk a tradíciót. Ma kevés borász és sok vegyész készíti a borokat. Mi szeretnénk a borászok mellé állni.
Tudja, hogy mi a véleményünk a “nagyokról”. Megnézte már valaki, hogy nem csak a konkurenciát vették meg? Elmaradt a világban a tokaji nagy bumja. Az pedig egyszerűen nem igaz, hogy csak az Ő aszújuk az aszú.
Eltarthatóság:
Hányszor látja a palackon?
Rosé, siller bor: Vegye meg, igya meg, két évnél idősebb bort ne vegyen.
Reduktív bor: Még a palackon sincs sokszor feltüntetve ez a technológia. Nincs rajta, hogy igen finom, de csak, ha gyorsan megissza. Ne tárolja sokáig.
Fehérbor: Melyik palack tárolható, melyiket nem.
Vörösborok. Egy két pincészet büszke a borora, ráirja, hogy sokáig tárolható. De mi van a többivel. Nem kell nagy borásznak lenni a fennti adatok megadásához.
Miért nem kötelező a termelő feltüntetése?
Az ízlések változnak. Volt vörös most jön a fehér, Volt barrique, most jön a nagyhordó. Nincs édesbor kultusz, de lessz.
szesztelen | 2005.11.11. 11:26:35

Tisztelt Vigbor!

gyorsabban korosodnak… mint már említettem, a túloxidált borok pedig egyből “túl korosak” . Az, hogy statikus bebarnult-oxidált állapotuk a mozdulatlanság látszatát kelti, az csak azt jelenti, hogy egy szint után már nem érzékelhetőek a torzultság fokozatai.

Még a legnagyobb tudású borászok is csak TIPPELHETNEK egy bizonyos időtáv felett hogy milyen életpálya vár a borukra ezért több mint merészség lenne konkrét évszámot vagy évtizedszámot ráírni a címkékre.

Nem “félek” a túloxidált aszúktól hanem hibás bornak tartom őket. Uniformizáló, értékeket és hibákat elfedő stílusnak tartom ami semmiben sem különleges, túloxidálni borokat BÁRHOL lehet!!!
Mindemellett egy-két próbát szívesen teszek, amire Önök azt mondják, hogy a stílus csúcsa és a durva oxidáción kívül más érték is fellelhető a borban. De ha még találnék is ilyet, akkor is azt mondanám, hogy ragyogó, jó az alap, de mennyivel tisztább és szebb lenne az oxidáltság nélkül. Ne feledje, nem a hordó ellen szólok, a megfelelő hordós erjesztés és érlelés gazdagítja a borokat!

Vigbor | 2005.11.09. 18:14:35

Tisztelt szesztelen!

Miért gondolja, hogy nem vettem észre a cikk termőhelyre, divatosan mondva terroir-ra vonatkozó részét. Szándékosan kerültem a témát. Többre hivatott.
Nem tudom, hogy honnan vette azt, hogy Hétszőlő aszúk megromlanak. Ez így nem igaz.
Az eredeti cikkben és a mienkben is arról van szó, hogy gyorsabban korosodnak.
Egy szóval sem említettem azt a véleményt, hogy egyes aszúk idősebb korokra szétesnek!
Arra próbáltam rávilágítani, ha ténylegesen igaz a gyorsabb öregedés, akkor erre valamilyen módon fel kellene hívni a borivók, borgyűjtők és a kereskedők figyelmét.
Minden borász tudja a boráról, hogy optimális tárolás mellett mennyi igeig élvezhető. Mi az akadálya annak, hogy ezt felírják a palackra. Amennyiben kapható lesz a reduktív aszú, a reduktív erjesztésű és az oxidatív erjesztésű aszú, a fogyaszthatóságról a tájékoztatás szükségessé válik. Az egyébb boroknál már egyre gyakrabban találkozunk hasonló felírattal. Feltüntetik a palackon, hogy a bor reduktív eljárással készült, mennyi ideig érlelték hordóban és milyenben, hosszú tárolásra javasolják, stb. Miért nincs ez egységesen az aszúkon?

Nem tudom, hogy mikor ivott Ön utóljára igazi ászkolt aszút? Betegesen fél ettől a bortól.
Tervezzük, hogy a jövőév elején megkezdjük a Tokaji Aszúk Interneten történő árusítását. Először az ászkolt, kortárs aszukból szeretnénk egy teljes választékot biztosítani, így lehetősége lesz ezeket a borokat újra megkóstolni, hogy megismerje őket.

Ön szereti a ként. Mások úgy vannak vele, hogy lehetőleg kerülik. Döntsék el, hogy kinek sok, kinek elég a 400 mg/liter kálium-metabiszulfid. Ez a 400 mg E224 antioxidáns egy C-vitamin nagyságú pirulának felel meg. A szépségnek ára van! Csak gyenge mérget isznak!

szesztelen | 2005.11.09. 11:36:54

Tisztelt Vigbor!

Olvastam legutóbbi cikkét a Kovács Tibor interjúval kapcsolatban.

Szerintem nem vette észre hol van az idézet legérdekesebb és legfontosabb pontja: ez pedig a löszre vonatkozó mondat.

Egy nagy bor elsősorban attól nagy mert a termőhely különleges. Így a komoly tokajiak értékeit, stílusát is elsősorban a termőhely határozza meg. Löszről szép virágos, sima felszínű stílus nyerhető, míg a riolittufás részek komolyabb savú, koncentráltabb stílust adnak, hosszabb életpályájú borokkal!

Persze ezt a kettősséget is, mint minden mást, a durva oxidáció elfed.
Az súlyos túlzás hogy pl a Hétszőlő borok “megromlanak”
Badarság lenne központilag ráiratni melyik bor meddig tartható el. Ki mondja meg? Ki dönti el több évre előre, mi lesz romlott? Milyen alapon? Évjárat, terhelés nem számít? Ön nyilván azt sugallja hogy a sötét aszúk az idők végtelenjéig, de lagalábbis fél évszázadig garantáltan eltarthatók, akár a boltok polcain is míg a világos színűek biztosan “megromlanak”. Bár ez utóbbi nem bizonyított, de azért szinte biztosak lehetünk benne, mert ezek a szemét külföldi befektetők évente akarják lecserélni a mercijüket és ezért elsilányítják, piacosítják a tokaji tradíciókat…

Szerintem minden egy szintnél erősebben oxidált bor eleve fogyasztásra alkalmatlan, az, hogy a mindent elfedő oxidáció miatt nem érezni változást a boron az nem azt jelenti hogy ez egy hosszan eltartható értékes bor hanem azt hogy a bor ELEVE ROMLOTT. Tehát az ön logikáját követve 0 évet kellene ráírni!

Egy megfelelően hozamkorlátozott, jó minőségű szőlőből készült riolittufán készített, kiváló évjáratú aszúnak (nem eloxidált) úgy tűnik, valóban több évtizedes a lehetséges életpályája, ez eddigi kóstolási tapasztalatok ezt mutatják!

Tehát a fő különbség a lösz és a riolittufa közt van érlelés szempontjából, nem a készítési módnak! A MEGFELELŐ (nem túl hosszú és nem darabban tartott, szeszezett) fahordós érlelés, erjesztés ehhez persze hozzátehet.

szesztelen | 2005.10.06. 13:08:42

Vigbor!

Hozzátartozkik a szín persze. Ami egy szintnél sötétebb, az borhibás, eloxidált. A színt közzétenni? Minek? Szerencse, hogy a tokajis palack átlátszó, így mindenki maga eldöntheti, hogy milyen aszút, szamorodnit akar vásárolni, kb tíz méterről látszik. Ha nem érzem a ként a borban, akkor nem zavar. A szeszezés visont nem ízléskérdés, hanem ETIKAI és TÖRVÉNYI!!!
Az aszú nálam tipikusan az a bor, amiből egy alkalommal jó ha egy-két decit fogyasztok, már csak azért is mert egy tisztességes aszú olyan drága, hogy csak 4-5-en együtt szoktunk bontani egy palackot. Egyszóval nem arra való hogy fél litert vagy egyet benyomjak egymagam. Szerintem…
Az egészségvédelemről ennek fényében pedig annyit, hogy a nem túloxidált aszúknál kb duplája a kötött kénszint mint a szárazboroknál, de mondjuk legyen háromszoros. Ekkor ha megiszom egy deci aszút, annyi ként viszek be a szervezetembe, mint 2-3 dl átlagos szárazborral. Mindenki döntse el hogy ez mekkora egészségi kockázat…Ez egy öncélú vád, csak arra való hogy megvédjék a bebarnult, eloxidálódott aszúk készítési módszerét.
A víztiszta megnevezés (ahogy az egész cikk) végtelenül cinikus, de ez szerintem már kifejezetten megmosolyogtató túlzás… olyan mintha én azt mondanám a túloxidált aszúkra hogy éjfeketék vagy koromfeketék. Aki már látott ilyet, biztosan azt mondaná, hogy a citrom -és narancssárga különböző árnyalatai de semmiképpen nem vízszínűek:))))
Ennyi erővel akkor az összes (nem barnatöréses vagy eloxidált) fehérborra is mondhatnák hogy vízszínűek!
Így van, a kén “jótékony” hatással van a bor színére! De nem ezért használják(ez csak következmény), hanem oxidációt gátló és aroma feltáró és megtartó képessége miatt, hogy NE ROMOLJON EL A BOR.
Sajnos sok téves tradíció, stílusjegy van amit kikiáltanak értéknek nemcsak a bor világában…

Vigbor | 2005.10.05. 23:03:59
Szesztelen!
Elég sok mindenben nem értünk egyet, mivel nem azonos oldalról nézzük a témát.
Egy borhoz hozzátartozik a színe. Elég sok konzervatív ember van aki ezt a tokajinál is figyelembe veszi.
Nálam pontosan meg van, hogy melyik pincészet milyen színnel adja ki a borokat. Érdekes lenne közzé tenni.
Vitatkozhatnánk azon is, hogy a sok kén vagy a sok alkohol izlik e jobban az aszúban?
A hozzáértőktől hallom, hogy a kén milyen “jótékony” hatással van a bor színére. Ezt általában elhallgatják! Ezért is készülnek “víztiszta aszúk”?
szesztelen | 2005.10.05. 10:08:29

Gabo!

Köszi a helyesbítést, és megnyugtatlak, nincs ‘már ő is’. Ő mindig is szelektált a pincében, és szerintem az arányok kb változatlanok, max a növekvő szigorúság okozza a több ‘nem vállalt’ bort, egyre fölfelé tolja a mércét maga előtt.

Vigbor!

megint ki kell magamból írjak dolgokat a cikkek, netes megnyilvánulások kapcsán:

-A barna szín NEM a hosszú hordós érlelés,hanem a darabban tartás/karamellizálás eredménye

-NEM volt mindig és általános tradíció a darabban tartás és avinálás, szó sincs 300 éves tradícióról!!!

-a barna aszúk értékelhetetlenek, mert a túloxidáltság (kenyérhéj, reszelt alma)minden mást elfed

-3 év hordós érlelés BÁRMILYEN bornak elégnek kell lennie, utána már csak veszt értékéből (ez a természetes, szesz hozzáadása nélkül készült borokra vonatkozik) és a lereduktívazott borok pont elég időt töltenek fahordóban. Palackban utána harmonikusabb az érés és ott nem kell pótolni az elpárolgó alkoholt sem!

Éljenek a tradíciók, de ne egy tévutat, borhibát avassunk tradícióvá! Éljenek Hegyalja valódi értékei!

szesztelen

gabo29 | 2005.09.30. 14:07:46
Szesztelen!
Meghajlok a hozzáértésed előtt, és utólag elnézést kérek, ha bárkit bántott a megjegyzésem. Mint említettem, nekem is van nem is egy Szepsy tételem, és megbecsült darabjai a gyűjteményemnek, csak amikor ezt a cikket olvastam, az első gondolatom ez volt: Úristen! Már Szepsy is…??!! Mint korábbi hozzászólásomban írtam, tisztelem Szepsy amiatt, hogy igenis nem enged a minőségből, csak ennek fényében kicsit nehezen volt megemészthető számomra hogy 400 forintos folyóbort árul..
Tehát utólag is elnézést a kifakadásom miatt, csak én is ugyanúgy aggódó szemmel nézem mi folyik hegyalján, mint más aszúszerető ember, és nem esne jól ha szép lassan mindenki elk*****ulna….
szesztelen | 2005.09.30. 12:16:46

T. Gabo!

“Eddig azt hihettük, csak jó minőségű dűlői vannak, szível lélekkel készíti a bort, erre kiderül, hogy tele a pincéje olcsó sz*****okkal” Az utolsó szó ha jól látom többes számban van… ja és NEM UGYANANNAK a bornak literje kerül 800-ba mint amelyik palackban 80.000!!!

Igenis létezik árban ekkora különbség! Vannak a világon ennél még sokkal drágább borok, de azoknál a pincéknék is lehet egy-egy félresikerült tartály vagy hordó (vagy egy olyan dűlő ahol nem volt tökéletes az érés, vagy jött a lisztharmat vagy rohadás vagy a mikroklíma az adott évben nem volt tökéletes) amit nem saját név alatt hoznak ki vagy eladnak egészben. Az, hogy valaki nem megy egy bizonyos szint alá (és ezt mindenki maga szabja meg, hol van) az óriási presztízsteremtő tényező, azt érzékelteti a fogyasztóval, hogy “ha ezt a nevet olvasod a címkén, garantált, hogy 85 pont fölötti bort kapsz” (a 85 pont csak egy példa volt.)

Szerintem ennek pont hogy az ellenétje etikátlan és suttyó dolog, ha valaki csinál egy kis palackszámú csúcstételt, ezzel komoly presztízst tremt a MÁRKÁNAK, és utána egyre alacsonyabb színvonalú borokat tol be a név alá, egy idő után csomó felvásárolt szőlőből, borból készült tételt is és így megvezti a fogyasztót. Eléggé bevett módszer ez a magyar borpiacon(hogy a versenytételekről vagy repitételekről ne is beszéljünk).

Úgyhogy azzal, hogy Szepsy ennek az ellentétét csinálja, komoly példát mutat a magyar bormezőnyben. Igényesség magával és a fogyasztóval szemben. Mellesleg pont azért kerülhetnek a borai MOST annyi pénzbe, mert másfél évtizede folyamatosan ragaszkodik ehhez a következetességhez, mint ahogy minden másban is, kompromisszumok nélkül. A szelekció a szőlőben kezdődik, de óhatatlan, hogy a pincében is folytatódjon. A rajongóknak meg külön öröm, ha – címke nélkül – de hozzájuthatnak egyszer-egyszer egy olcsóbb Szepsy-tételhez, amit ő nem ítélt elég jónak hogy a címkén viselje a nevét. Szerintem inkább az kérdőjelezhető meg, ha valaki Szepsy által “kidobott” tételeket saját név alatt hoz piacra (néha keverve a saját boraival) és ezzel villog utána…

gabo29 | 2005.09.30. 9:04:31
T.Szesztelen!
Én nem lehurrogni akartam Szepsyt, nekem is van tőle pár palackom, és távol áljon tőlem hogy kritizáljam. Ha körülnéznél a fórumban, láthatnád, egy másik hozzászólásomban pont hogy dícsértem. Csak arra a levélre reagáltam, hogy ha valaki 30-40, vagy akár 70-80 ezer forintokért értékesíti a borainak palackját, akkor hogy lehet, hogy mellette folyóborként árul 800 forint per literét ugyanannak a bornak. Tisztában vagyok vele, hogy egy jó fekvésű dűlője egy jó évben kivételes bort adhat, míg egy másik silányabbat, de azért gondolkozz el a különbségen :400ft/ liter, 50.000 ft / liter!!!
Pl az autógyártásban: az Audi ugyanaz a cég mint a Vw, csak az egyiket az olcsóbb piacra gyártják, a másikat a pénzesebbeknek. DE azért nem 10szeres a differencia!!
Egyszóval miért nem lehet a kevésbé jót felvállalni? Vagy legalább a nevét adni hozzá.
Ezt hívják sznobizmusnak!!!!! Ami jó azt vállalom ami nem azt eldugom a pincébe.
Ja, ÉS annyit hozzáteszek, ha figyelmesen elolvastad a hozzászólásom csak arra az esetre igaz amit leírtam, ha ez tényleg igaz!!
szesztelen | 2005.09.28. 16:53:31

Gabo!

Ezt azért nemm állhatom meg! Hogy a Szepsy pincéje tele van sz@arokkal! Az hogy nála iszonyú magas a mérce, ami fölött lepalackozza a tételt és ráteszi a saját nevét az az ő maximalizmusa. Előre pedig nem tudja hogy melyik szőlő ad az évben egy szint fölötti bort. Szar területei nincsenek, max nagyon jók és még jobbak. A legtöbb Tokaj-rajongó (nem az oxidált-alkholozott vonal rajongói) összetennék a kezüket egy-egy palack ilyen “nem vállalt, sz@r” borért.

XY bácsi pedig még mindig készíthet bort a törvényeket betartva a hagyományos módon, akár húsz évig is tarthatja hordóban a borát. Szeszt persze nem tehet bele. Akkor hogy is van ez? Most akkor tesznek bele vagy nem? Ha nem tesznek, miért kell a törvényeket szidni?
A mercis imperialist franciákról meg annyit, hogy a példaértékű befektetéseik (többszáz hektár gyönyörű új telepítés, felújított kúriák, pincék) egy jó piac mellett is kb fél évszázad alatt térülne meg, de egyelőre úgy látszik, hogy inkább csak veszteségesek…

Vigbor | 2005.08.19. 22:43:19
Többet is megtudhatnánk róla!
Információm szerint, 2,6-6 % közötti alkoholtartalommal rendelkező eszencia az borkülönlegesség, tehát bor. Ez alatti alkoholtartalom esetén hová tartozik?
Hogyan készítik? Miért nem indul megbenne az erjedés? Melyik borásznál kapható?
Stb,stb….
Codinku | 2005.08.19. 22:28:51
Igen!!!!
Vigbor | 2005.08.19. 19:57:33
Létezik-e 0% alkoholtartalmú tokaji eszencia?
Vigbor | 2005.08.19. 19:56:54
Létezik-e 0% alkoholtartalmú tokaji eszencia?
Vigbor | 2005.08.17. 21:53:09
Mint laikus, elég sokat gondolkodtam, hogyan lehet 1000 Ft egy palack 3 puttonyos aszú.
3 puttonyos aszúhoz felhasználnak minimálisan 3×25 kg=75 kg aszúszemet. Ennek ára kb 150.000 Ft.
Egy gönci hordó 136 liter. Az egyszerűség kedvéért 150 literrel számolva, 1 liter aszúhoz 1000 Ft árú aszúszem szükséges. Egy liter alapbor 200 Ft, a 2 db palack, címke dugó, kapszula minimálisan 100 Ft. Ez 1300 Ft. Egy palack 650 Ft. +adó+áfa, 800 Ft körüli összeg jön ki, amely nem tartalmazza még a munkabért és az egyébb költségeket valamint a hasznot.
Ez így veszteséges tevékenység. Miért nem adják el inkább az aszúszemet?
Az előző számtanból adódik, ha nem számoljuk az aszúszem árát, akkor már nem is rossz üzlet. Többször kell felhasználni az aszútésztát.
gabo29 | 2005.08.08. 16:09:57
Tudom, hogy nem csak a puttonyszám a mérce, ezt csak azért írtam, mert pl. A royal Tokaji kft. úgy hjrdeti ezen az oldalon, hogy a nyulászó dűlős aszújuk, csak és kizárólag 6 puttonyos!!!
Lehet egy száraz szamorodni is sokkal jobb minőségű, mint egy hatputtonyos másik aszú. Sőt egyik év 5 puttonyos aszúja lehet akár koncentráltabb, mit a másik év 6 puttonyosa.Csak ezzel félrevezetik a vásárlót. Ha tudom azt, hogy egy dűlőből csak 6 puttonyos aszút készítenek, akkor természetesnek veszem. Mondjuk megrendelek tőlük egy karton 90-es nyulászós aszút horribilis összegért, és mikor megkapom akkor látom, hogy 5 puttonyosak.Szóval illik pontosan tájékoztatni az embert.
karcsai | 2005.08.08. 12:06:09

A forrás, ahonnan megtudtam, eléggé megbízható. A 800 Ft/liter ráadásul veszteséges nekik, hiszen 1 liter 5-6 p. aszúhoz kb. 1 kg aszúszemre van szükség. 1 kg aszúszem ára kb. 2000 Ft. Ezeknél a termelőknél szerintem ez bekalkulált veszteség, amit a 10-20 ezer Ft/palack áraikból fedeznek, tehát saját vásárlóikkal fizettetik meg. Egyébként az általuk eladott 800 Ft-os hordós borok állítólag egész normális minőségűek, csak éppen nem akarják felvállalni.

Gabo2, egy tévedésedre szeretném felhívni a figyelmedet, az aszúk minőségének nem kizárólag a puttonyszám a mérője, ez inkább technológiai és analitikai értékekre utal (felhasznált aszúszem mennyisége, maradék cukor tartalom stb.). 1. osztályú dűlőben teremhet 3-6 puttonyos aszú, vagy akár eszencia, de ugyanúgy száraz furmint is.

gabo29 | 2005.08.05. 9:07:32
Annyit még hozzá, hogy lehet szidni a Tokajkert, mint arról már itt a forumban volt beszélgetés, Ők is ezt csinálják, de legalább NYÍLTAN!! Ez is az ő boruk, meg az is az ő boruk. Felfogni ettől még nem tudom hogy lehet kétféle aszút készíteni, de olyan nagy cégeknél, akik ilyen nagy területen szőlészkednek, még meg is érthető. Vannak kivételes adottságú dűlők, ezek kimagasló termést hoznak. De miért nem lehet felvállalni ezt. Ha felmegyünk a Royal Tokaji oldalára a Tokaj.hu-n, ott le van írva, melyik dűlő milyen bort takar pl: “Nyulászó: 1. osztályú dűlőben termett, 6 puttonyos aszú..”
Már itt sántít a dolog, ugyanis az első nyulászós aszújuk 5 puttonyos volt. Akkor miért nem írják legalább ide, ahol a kutya nem fogja megnézni, hogy :Igen vannak egyéb aszúink is, ezeket folyóborként értékesítjük…Nincs ebben semmi szégyellni való. Nekem pl ízlik a Tokajkernek a klasszik Aszúja is. Nem ez a gond, hanem az hogy a technológiákkal kérkednek, meghogy azért ennyi az ára, mert egy nagyon költséges, nagy odafigyelést igénylő dolog az aszúkészítés..Akkor ezek szerint ami a legköltségesebb az aszúkészítésben, és a legtöbb odafigyelést igényli, az a hordóból való lefejtés, és a palackozás..Új dolgokat tudok meg :-)))
gabo29 | 2005.08.05. 8:46:11
Érdekes dolog, ennek fényében nem tudom felfogni, hogy hogy van pofája valakinek 15-20 ezer forintot elkérni egy palack borért, miközben mindenféle apokrif lőrét árul folyóborként… Persz nem tudom igaz-e amit írtál, vagy csak legenda, de azért felháborít.
Ráadáasul annak fényében, hogy pl Szepsy évente elég korlátozott mennyiséget palackozik le, ráadásul mindíg más-más mennyiséget mondván hogy a minőség, és nem a mennyiség a fontos elég siralmas. Nem tudom hogy csinálja. Eddig azt hihettük, csak jó minőségű dűlői vannak, szível lélekkel készíti a bort, erre kiderül, hogy tele a pincéje olcsó sz*****okkal. Jó lenne ha néha egy komolyabb borász is fellátogatna ide, és színt vallana, mert Én is tapasztaltam, hogy borászok saját névvel árulják jó pénzért a boraikat, utána az Auchanban 899 forintért megveszem szintén az Ő borát, de ott már csak mindenféle huvatkozási számokkal….
Kicsit olyan mintha a gyerekeimből csak azt mutogatnám aki erős, egészséges jól fejlett, a többit meg letagadnám, azt mondanám vigye a szomszéd az oviba, mutogassanak Őrá ujjal… Már bocsánat, de ez PONT ilyen.
karcsai | 2005.08.04. 16:39:18
Egy érdekes dolgot tudtam meg: a Promontorbor, aki a legolcsóbb Tokaji Aszú borokkal árasztja el az üzletláncokat, nagy mennyiségben vásárol Szepsytől, a Hétszőlőtől és a Royal Tokajitól 800 Ft/liter áron aszút. Ezek a cégek a Kereskedőházra szokták fogni, hogy lejáratja a Tokajit …
Vigbor | 2005.07.07. 15:18:05
Most hallok először az aromáról. Lehet, hogy érdemes lenne össszehasonlítani egy-két aszúval. Kiderülhetne, hogy még a 900 ft is sok érte!
gabo29 | 2005.07.07. 1:07:33
Ja és még egy dolog: egy kedves ismerősöm egy aromákkal foglalkozó cégnél dolgozik.
És mivel tudja szerelmese vagyok az aszúknak, meglepett egy jó hírrel: Árulnak náluk Tokaji aszú aromát. Igen írd és mondd:TOKAJI ASZÚ AROMÁT!!! Kell hozzá állítolag egy kis víz, finomszesz, és máris kész az aszú…NA bumm….
gabo29 | 2005.07.07. 0:55:59
Jó ötlet, hogy feltüntettétek ezt a bizonyos nyilvántartási számot.A napokban elfogyasztott egyik bor a H0074-es Bodnár pincészet bora volt. Sajnálattal láttam, hogy a bormúzeumban nálatok egy szép címkés ászkoltnak mondott aszú van, míg én ezt speciel az Auchanban vettem igaz akciósan, de 900 forintért, és nem volt feltüntetve a termelő, csak egy igénytelen címke rajta a számmal:H0074.
A védelmükre legyen mondva, hogy nem ez volt az a bor amin a leginkább kiakadtam.
Csak furcsa, hogy Ők sem merik bevállalni a saját borukat……talán egyszer el fogjuk érni, hogy BÜSZKÉN hirdetik magukat a címkén a borászok mondván: Ez az én borom!!
De addig amig nyilvántartási számok mögé bújnak, addig nincs mit tenni.
Csak a régiekre tudok hivatkozni, de a háború előtt még a tulajdonjegyes palack sem volt idegen, főleg nem az igényes címke.Akkor is volt borhamisítás, de nem emiatt csinálták!! Azért hogy mindenki megjegyezze hogy ez az isteni nedű amit ivott, kinek a gyereke volt..
Vigbor | 2005.07.06. 21:31:45
Az egy általános szokás volt régebben, hogy a háznál termelt szőlőből kétfajta bort készíettek. Egyet saját fogyasztásra és egyet eldásra. Ehhez tudnám hasonlítani a kombinátos és tokajkeres aszúkat. Volt egy KGST ami minden szemét bort vagy bornak nevezett italt felszívott. Nem győzték csinálni a 3 puttonyos aszúkat. Ezzel párhuzamosan szintén készült jó aszú. Ezek az aszúk igen jól szerepeltek a nemzetközi borversenyeken. A Nagy Öregek című cikkben kigyújtöttük őket.
A múzeum elég sok kombinátos aszúval rendelkezik. A palackban lévő bor állapotáról lehet látni, hogy eredeti aszúval, vagy pedig csinált borral palackozták.
Manapság is kétfajta aszúja van a tokajkernek és még jó pár pincészetnek. Az egyik a minőségi a másik a silány. Ezeket a az aszúnak mondott borokat egyszeűen ki kellene önteni a Hernádba. Lehet, hogy még a halak is köpködnének tőle.
Véleményem szerint az 1000 Ft körüli borok ártanak a tokajinak a legtöbbet. Addig míg ez meg szűnik nem beszélhetünk a Tokaji rangjának emelkedésétől. Az ára jellemző a minőségre. Ha belegondolunk az egyébb minőségi borok is jóval drágábbak ennél. Úgy látjuk, hogy egy jó minőségő, magas puttonyszámú aszú már 5000 Ft feletti áron jelenik meg a piacon. A nevesebbek pedig 7.000-15.000 Ft között és 5 puttonyosnál nem készítenek gyengébb minőségű bort.A Tesco, Spar aszún nincs feltüntetve a termelő Ők is szégyellik, nem adják hozzá a nevüket. A palackozó, OBI-nál nyilvántartott számát írják a címkékre, ezért az internetes múzeumban mi feltünettük a termelőnél ezt a számot. Aki kiváncsi arra, hogy ki az aki legtöbbet árt a tokajinak, az megtudja.
Nem ismerjük a hátteret, de nem tudjuk jelenleg ésszel felfogni, hogy a becsületesen dolgozó borászok ezt miért tűrik. Tudjuk, hogy nagy mennyiségű eladatlan készlettel rendelkeznek egyes pincészetek, de a szociálpolitákát nem lenne szabad összekapcsolni a tokaji aszúval. Milliárdokat kapott a tokajker, hogy felvásárolja a magántermelők igencsak kétes minőségű szőlőjét. Jobban jártunk volna, ha ezt a pénzt egyszerűen a felesleges szőlők megsemmisítésére költik. Így nem jelenhetne meg a bora a piacon.

Nálunk a múzeumban már láthatók, hogy csak a minőségi aszúk érik meg az öreg kort. Ezek élvezhetők, ihatók. Attól szerinten nem kell félni, hogy a 88-as nem lesz 50 éves. A nálunk megtalálható kb.50 fajta 88-asból valószínűleg 60-70%-a nagyon sokáig eltartható, de 30 %-a már nem. Ezt az idő majd eldönti.
Tudjuk, hogy a hagyományos ászkolt aszúk idősebb korukban is élvezhetők, de azt nem tudjuk, hogy az új technológiával előállított, kevésbé oxidált aszúk hogyan fognak viselkedni idősebb korukban. Nincs rá még tapasztalat, mert az első ilyen aszút az Oremus pincészet készítette 1994-ben. Ez a bor jelenleg 11 éves lesz, és még nem lépett a muzeális korba.
Az ászkolt és új stílusú aszú vitáját mi, mint leendő bormúzeum nem csak kivülállóként nézzük. Már most is problémát okoz egyes boroknál a készítési módjuk megkülönböztetése, nincs ráírva a címkére. Egyes pincészetek még bátorkodnak feltüntetni a hátsó etiketten, hogy az ő boruk ászkolt, illetve tradicionális.
Az utódaink majd azt gondolják, hogy nem voltak normálisak az őseik, nem adtak semmilyen információt, hogy miből adódik a borok közötti különbség.
A borok nálunk teljes sötétségben vannak, mégis tapasztaljuk, hogy az új stílusú aszúk is sötétednek. Várható, hogy egy idő ütán már színülk alapján sem lehet őket megkülönbozteni. Gondjainkat még növeli, hogy a nagy pincészetk egy része is megjelent a piacon ászkolt muzeális aszúkkal. Részünkről lassan így kezelhetetlenné válik az ügy.
Érdekes lenne megtudni a nemzetközi borversenyeken résztvevő borbírák véleményét. Mit szólnak hozzá amikor ugyanarra a borversenyre mind a két fajta aszúval beneveznek. Egyiket a másik rovására biztosan leértékelik. Ez sem tesz jót az aszúnak!

Azt olvasom, hogy a nagy pincészetek remek reklámot tudnak csinálni a világban az aszúnknak, de melyiknek?

gabo29 | 2005.07.06. 14:35:03
Biztos unják a fejem a fórumolvasók,de egy harmadik gondolat az előzőkhöz.
Mindenki emlékezhet arra amikor pár éve fiatalok betörtek a muzeális pincébe Tolcsván, és elvittek egy rakás bort.De a legnagyobb ellenszenvet az váltotta ki, hogy az egyikük megivott utközben egy 57-es, vagy 59-es esszenciát.Hogy milyen méltatlanul bánt a Tokajival. Másnap meg ugyanezek az emberek akik felháborodtak, vadul szidják a volt rendszert, hogy tönkretették a Tokaji bort. Hogy is van ez? 59 az nem az az időszak volt?
Ezt csak azért irom, mert kezdő gyűjtő koromban bementem én is egy boltba, és láttam hogy egy hollókői 83-as bor 15000 ft.Mondtam magamban,megőrültek ezek? Ennyiért kapok egy kombinátos 72-est. Aztán megkóstoltam mind a kettőt……
Egyszóval mindenhol írják, hogy világon egyedülálló muzeális készlet, meghogy jelentős mennnyiség már az 1900-as évek elejétől.De 50 év mulva a 88-as az nem lesz része ennek? Azt is mondják világhírű a tokaji, mert el lehet tárolni akár többszáz évig is!!
Megsúgom: minden bort el lehet. A Tokajiban az a nagyszerű, hogy ezt meg is lehet inni utána!
Szóval jó lenne, ha BOR-ként, és nem MŰTÁRGy-ként kezelnénk a bort.
az élvezeti értékét kell tisztelni, nem a korát.Ha a zimmermannék így álltak volna a borhoz, mint egyes mai emberek, akkor már nem lennének piacon a boraik.De ott vannak,értékesek,és aki ivott már azt mondja FINOMAK!
Lehet tanulni…
gabo29 | 2005.07.06. 13:43:05
Még annyit az előzőhöz, hogy én megértem ezt a saválló tartály kérdést is, hiszen haladni kell a korral.Megértem a nagybani gyártást is, mert ki kell szolgálni a tömeget.a Picknél sem kézzel töltik a kolbászt.De ne essünk át a ló másik felére. Szidtuk a szoc rendszert, hogy tönkretették az aszút, mert lehozták a szőlőt a hegy aljára, meg túlterhelték a tőkét. De akik évente 150.000 palackot piacra dobnak azok nem ezt csinálják?
Legyen többféle minőség, de ne akarjanak a Tokajiból olcsó Tesco-s bort csinálni.Milyen aszú az ami 800 forint? Ne azzal foglalkozzanak, hogy mindenki meg tudja venni!!! Mercédesszel sem rohangál mindeki. Nem véletlenül hívták a Királyok borának,mert igenis luxuscikk volt.Most meg tömegcikk. Igyon mindenki csak egyszer egy évben, de akkor tudja, hogy luxus italt fogyaszt!
A kubai szivarokban mai napig a kézzel sodort a legdrágább.Ennek így is kell lennie.
Legyen olcsó, meg drága Tokaji.De azért ne 800 forintos!!!
Egy külföldi meglátja hogy a sparban Spar-os címkével árulják , kiröhög minket.
vajon a volkswagen kiadna spar-autót?Nem hiszem. Csak nálunk van ez így.
Lehet hogy Szepsy az új stílust képviseli, és lehet hogy csillagászati a borainak az ára.
Nem az Én jogom eldönteni jó-e amit csinál, vagy nem, de mindenesetre JÓL csinálja.
Nem ad alább a minőségből, és ennek így kell lennie.
Fel kéne nőnünk a borgyártáshoz. Lehet szitkozódni, hogy a franciák egoisták, és számukra csak bordói létezik meg francia borok, de miért kellene másképp csinálniuk?
Miért vegyék borszámba a Tokajit, ha mi sem vesszük? Állitólag a Dom Perignon ritka rossz pezsgő, de mégis sikk azt inni mert fejedelmi ital. Nem érdekli a gyártókat hogy kinek ízlik kinek nem, Ők ugyanugy csinálják többszáz éve. És megveszik mégis.A Tokajit sem megszerettetni kell a magyar és külföldi emberrel. Aki nem szereti igyon mást, de aki szereti, az a legjobbat kapja!!!Jóhogy nem már átszínezik, hogy eladható legyen, vagy csinálnak Tokaji Light-ot diétázóknak!!
FELNŐNI! FELNŐNI! FELNŐNI!
gabo29 | 2005.07.06. 9:56:02
Ez így kerek ahogy leírtad!
Én nem ismerem annyira a bortörvényeket, de mint fogyasztó vagy mint laikus én is meg tudom állapítani mi a különbség. Jó példa volt a Pick szalámi! van olyan szalámijuk ami tisztára olyan mint a téli szalámi, mégsem adják el téliszalámiként, mert minimális eltérés van a két recept között, és féltve óvják a hírnevüket. Ez igy jó!
Akkor a Tokaji mundérbecsületét miért nem védik? Érdekes: lenn voltam Tolcsván, ott konkrétan a Király úrral beszéltem, és Ő magasról le×××××ja már bocsánat, a bortörvényt. Ő mai napig az “ahány puttony annyi év” szemléletben gondolkodik, eszerint készíti a borait.Ezt tanulta az apjától gondolom, és az apja meg a nagyapjától, és ezért vannak olyan boraik amiknél a 3 puttonyos is borostyán színű!!!És nem mellékesen Isteni finom.
De gondolom a legtöbb kis pincészet ilyen aki már évtizedek, századok óta csinál aszút.
Csak most már sajnos úgy van, hogy jön Giles, vagy Francois vagy valaki franciaországból, vesz egy darab földet, meg 30 darab saválló tartályt aztán uccu neki gyártja a bort.De ez nem franciaország, itt megvannak a hagyományok. Vagy csak voltak?? Mert ha így van akkor a Tokaji nevet lehúzhatjuk a vécén. Ezért küzdünk nagy hanggal évek óta. olyanok vagyunk mint az egyszerű ember a diszkóban. Ingzsebben a Marlboro de közben munkást szív. Ha a saját hagyományainkat nem tiszteljük akkor minek küzdünk a névért?Ez a sznobizmus.
Én tiszteletben tartom azokat akik az új stílusra esküsznek, de könyörgöm minek az acél tartály? Minek kell a minimális fahordós érlelés? Miért nem lehet öt évig a hordóban a bor? Ja, hogy akkor nem lehet 150000 palackot piacra dobni évente, és nem lehet megvenni az új slk mercit minden második évben….Ne csináljunk Krisztusból bohócot kérem!!
Vigbor | 2005.07.05. 20:40:14

1897-ben szabványosították a tokaji aszúk palackjait. Ez előtti időszakra volt inkább jellemző a hordós értékesítés. Kevés volt az üveg palack, ráadásul igen drága. Csak a gazdag családok pincészete engedhette meg magának, hogy a borait lepalackozza.

A tokaji aszú készítését 1737-től törvényekben, rendeletekben szabályozták. Az aszú készítés 1994-ig nem igen változott. Kötelezően a fahordós minimális érlelesi idő volt rögzítve., így színre és ízre nagyon hasonló borok kerültek ki a pincészetektől.
Az alkoholtartalmat a muzeumban lévő minden bornál az adminisztrációs oldalra felvittük. Egyik érdekessége, hogy a tokaji aszúknál a magas alkoholtartalmú borok maradtak ránk. Általában 15% ez az érték.
A háború előtt készítettek kiegyenesedett aszút is. A hosszú fahordós érlelelés alatt a hordóban lassan csökken a bor alkoholtartalma. Egy bizonyos érték alatt újra indul az erjedés. Ha ez többször lejátszódik az aszú elveszti cukortartalmát. Ez a száraz aszú. Nagyon drágán árulták.
A hagyományos eljárás engedélyezte az aszúk alkoholtartalmának növelését tiszta szesz hozzáadásával. Meghatározták, hogy a szeszt miből készíthetik. Ezért voltak az aszúk 15% körüli alkoholtartalmúak.
1998. január 01-vel lépett életbe az új bortörvény. Ez már törvény szinten is megszüntette a közel 300 éves aszúkészítés hagyományát. Mai napig sem értem, hogy nem volt az országban egy hozzáértő ember aki ezt megtudta volna akadályozni.
1994 óta készül az országban az “igaz aszú”, új modern technológiával minimális fahordós éleléssel. Ezek a borok illatosak, könnyűk, de a Dedrői Hárslevelűnek már sötétebb színe van. A legnagyobb probléma, hogy az új eljárással készített aszú semmiben nem hasonlít az ősére, csak a nevében. Elbitorolta a Tokaji Aszú nevet.
A Pick szalámi tudott vigyázni a technológiájára és a minőségére a tokaji az nem!
Győzködik az embereket, hogy az új az a jobb. Lehet, hogy igazuk van, de az nem a tradicionális tokaji aszú. Más néven kell forgalmazni! Ha én megtehetném egyszerűen módosítanám a bortörvényt. A technológiátol függetlenül előírnám a hagyományos több száz éve használt fahordós érlelést. Minimálisan ahány puttony, annyi év. Tudom, hogy sokan szívnák a fogukat, de az ami a tokaji körül lejátszódott az egy közröhej.
Gabó!
Azt javaslom, hogy az általad elfogyasztott aszúkból küldjél egyet-egyet a Fogyasztó Felügyeletre. Mondják meg, hogy melyikben van a Tokaji Aszú, mert jelenleg a borfogyasztók megtévesztése zajlik. Kétfajta bornak nem lehet egy neve! Tessék megkülönbözeteni.

Az átkosban a borokra egy ideid ráírták, hogy minőségét megörzi. pld 1 évig, stb. Van olyan aszúnk melyre az írták: minőségét megörzi korlátlan ideig.
Hány olyan borral találkozol ma ahol a címkén feltünették, hogy a minőségét megörzi….
A címkéről megtudod e állapítani mint laikus, hogy az a palack meddig tárolható, meddig iható, mikor esik szét. A címkéken még az sincs általában feltüntetve, hogy reduktív a bor. Tessék gyorsan meginni, így finom.
Miért nem kötelező a palackon a termelő feltüntetése. Sokszor szégyellik még a palackozó nevét is feltüntetni, helyette az azonosító számot adják meg. A H0000 lehet majd szídni, ha ihatatlan a bor. STb, stb,stb,stb,stb.

gabo29 | 2005.07.05. 9:01:43
Azt mondják az a felfogás, hogy ahány puttony annyi évig érlelik a bort a közelmúlt terméke.Sok könyvben írják, hogy régen amig palackozás nem volt elég hamar eladták a borokat hordóstul, és később sem nagyon érlelték 5-8-10 évig a bort. Nos én nem tudom, hogy az átkos rendszer ötlete volt e, vagy nem, de szerintem igenis egy aszúnak minél több ideig a pincében a helye a hordóban..én nem voksolok Ászkolt-Reduktív kérdésben, de a minap nagybevásároltam aszúkból,és egy kellemes vacsora mellett pár üveg megbontódott. Ugyanannak a pincének ugyanazon borából sikerült egy 93-as, és egy 2000-es évjáratot is meginnom,és hát… Ez nagyon szubjektív kérdés ,de én szívem szerint azt a 2000-est még hagytam volna kicsit férfiasodni a pincében. Nem biztos hogy feltétlen fahordóban kellene 10 évig állnia,de ez a mostani bortörvény, miszerint nem tudom pontosan, de olyan 2év év horós és 1 év palackos érlelés a kötelező kicsit kevésnek tűnik. A gyerekkorom jut eszembe.A nyolc osztály volt ugye a kötelező. Aztán 14 évesen az ember döntött mivel akar foglalkozni az elkövetkező 50 évében…Elvileg 14 évesen a gyerek még nem felnőtt, hogy az életéről döntsön. Nekem ez a 2000-es aszú is ilyen volt: Törvényesen már megérett arra, hogy a boltokba kerüljön és megigyák, de szerintem jobb lett volna ha még kicsit éretebbé válik, és érett testes zamatos sötét borként kerül a poharamba, és nem ilyen tejfelesszájú haloványszínű italként.
Bocs a hasonlatért, de szerintem az aszúnak ilyennek kellene lennie.
VINAGORA | 2005.06.06. 1:04:27

Az előbb elfelejtettem aláírni a bejegyzést

Geönczeöl Attila, Borkultúra Kht.

ui: úgy látszik, az idézőjel nem működik megfelelően a fórumban (word-ból másoltam át a szöveget)

VINAGORA | 2005.06.06. 0:51:20

A napokban vettem észre, hogy a fórumnak ebben a részében megszólíttattunk, számos téves és rosszindulatú információ jelent meg rólunk és a borversenyekről általában.

Elöljáróban valamit szeretnék leszögezni: a borversenyek feladata elsősorban az objektivitás minél nagyobb szintű biztosítása. Nem feladatunk a borokat vagy borászokat minősíteni, ez a bírálók dolga, a felelősségünk a bírálók kiválasztásában és a megfelelő feltételek megteremtésében áll.

1. Hogy ki nevez egy-egy borversenyen, az függ a verseny presztízsétől, kereskedelmi értékétől, a borászat piaci vagy egyéb szándékaitól (egyszerűen kíváncsi rá, hogyan vélekednek a bírálók a boráról). Azoknak a bizonyos „plecsniknek” a palackon kimutathatóan komoly kereskedelmi értéke van egyes piacokon – így Magyarországon is. A borászok nem buta emberek – a VinAgora 2004 arany és ezüst matricái közel félmillió palack borra kerültek fel. Vannak kereskedők, akik ezt megkövetelik a borászatoktól – pl. Japánban és más távol-keleti piacokon kiemelt szerepük van. (Ez biztonságot / minőségi szintet jelent nekik, számukra ugyanis egy-egy Magyarországon sztárborászként nyilvántartott termelő neve semmit sem mond…)
Amúgy a Degenfeld, Árvay, Dereszla, Patrícius vagy a Dobogó Pincészet (Zwack) nem éppen az ászkolt aszúkról ismert. A Disznókő ’96-os aszúja pedig a londoni Wine Challenge arany érmes bora (igaz, még 2002-ben kapta – azóta valószínűleg változott).

2. Hogy ki nem nevez a versenyeken? Szinte mindenki nevez valahol, az előző okok miatt. Csak éppen egyes piacokon mások a stratégiák. Magyarországon (vagy akár máshol is) azok közül, akik már befutottak és sztárborászként ünneplik őket, egyesek tényleg nem kockáztatják meg a nevezést. Magyarországon a borpiac kialakulatlan, a borok ár-érték aránya teljes káoszt mutat. Egyes termelők hatalmas promóciót kaptak vagy vettek maguknak néhány szaklapon vagy kereskedőkön, borklubokon keresztül. Ők boraikat magas árakon el tudják adni, ezt pillanatnyilag tényleg nem érdemes kockáztatniuk – de ez csak a magyar piacra vonatkozik!
Nemrég tartottunk egy nem nyilvános vakkóstolót a piacon megtalálható trendi „nagy száraz fehér borokból”. Az ár köszönőviszonyban sem volt a minőséggel. 5-6 ezer forintos borokat simán megvertek 1500 Ft alatti, kisebb nevű termelők borai. (Mielőtt még valaki belekötne a dologba: a teszten fogyasztók, sommelier-k, borászok egyaránt részt vettek, az átlagéletkor pedig 30 év körül alakult – a vélemények között markáns különbségek nemigen mutatkoztak, sőt sokszor a borászok „húzták le” kevésbé a drágább borokat.)

3. A „20. SZÁZAD MÁSODIK FELÉNEK ÍZVILÁGÁN SZOCIALIZÁLÓDOTT BÍRÁLÓK” – RÓL:

A VinAgora Botrytis borversenyen két hétfős bizottság bírált, mindegyikben 4 külföldi és 3 magyar szakember.

A KÜLFÖLDIEK közül ketten elismert gyakorló borászok – Ralf Anselmann (40-45 év körüli, Németország) és Dominique Rouvinez (?40-45, Svájc) – mindketten a legmodernebb („reduktív”) technológiával készítik boraikat – a botrytizált édeseket is (ugyanis náluk ez az uralkodó stílus) – akinek alkalma van rá, kóstolja meg boraikat, ha nekem nem hisz. Vladimír Hronsky (29, Szlovákia) a szlovák sommelier szövetség szakmai képzésének vezetője, borász végzettségű marketinges, ill. többek között a svéd italmonopólium közép-európai tanácsadója. Marjan Kveder (?45, Szlovénia) a Vino Ljubljana szervezője, a nemzetközi borversenyek állandó résztvevője. Ghislain K. Laflamme (?60-65, Kanada) SAQ italmonopólium, ill. éveken át a VinoFed főtitkára volt – ő tényleg az idősebb korosztályt képviseli, Roberto Zironi professzorral együtt (?50-55), aki az Udine-i Egyetem Borászati Tanszékének vezetője, de vajon ezt a korosztályt ki kéne zárni a versenyekről? Végül Marie Laroze (?26-27), francia borászlány, aki jelenleg a Vylyan Pincészetnél dolgozik, ahol köztudottan Kovács Tibor (Hétszőlő) az egyik fő borászati tanácsadó.

MAGYAROK. Két újságíró: Kovács András (?35, Bor és Piac főszerkesztője), Bányai Gábor (?35, Borigo és Hungary Uncorked főszerkesztője). Borászok: Rakaczki Gábor (?32-35, Gróf Degenfeld), ifj. Kiss István (?28-30, Fitomark-94), Szabó Dániel (?55-60, Tokaj Kereskedőház), ill. Urbán András (?60, HNT főtitkára). Természetesen arra mindig ügyelünk, hogy a borász bírálók ne találkozzanak saját boraikkal, ez legfeljebb a TOP 10 választáson fordulhat elő, ahol viszont a 14 ember átlagában ennek nincs is különösebb jelentősége.

Már ne haragudjon, kedves SZESZTELEN, miféle „ellenséges hivatalos szakmáról” beszél? Az átlagéletkort is nyugodtan kiszámolhatja, ha a 20. század második felének borízlésétől fél. Ez a „hivatalos szakma” egyébként éppen a napokban adta a Disznókőnek az Év Pincészete díjat, második helyen a Degenfeld végzett.

4. KATEGÓRIÁK, BESOROLÁS

A „VICCES BOTRYTIZÁLT ÉDES ROSÉ BOROKRÓL” kérem, kérdezze a sógorokat, ajánlom figyelmébe Josef Lentsch és Steindorfer Ernst urakat. Ők a VinAgora Botrytisen Trockenbeerenauslese Pinot noir 2002 és Zweigelt Trockenbeerenauslese 1998 borukkal indultak, rosé kategóriában, mindkét bor érmet nyert (arany ill. ezüst), az első 6 puttonyos aszúnak, a második pedig Aszú eszenciának megfelelő beltartalmi értékekkel rendelkezik. Ausztriában és Németországban nem számít ritkaságnak ez a borfajta, higgye el, nem „poénból” tüntettük fel – lehet, hogy kicsit többet értünk a borokhoz Önnél?

A másik igen elmés eszmefuttatással kapcsolatban megjegyezném, hogy a kategórialistán az ÚJ TÖLGYFAHORDÓBAN ÉRLELT BOROK szerepelnek. Gyengébbek kedvéért: ez a barrique érlelést jelenti, ami olyan plusz aromákat, jelleget ad át a bornak, ami miatt érdemes az ilyen jellegű borokat egymás mellett kóstolni. A borászoknak ez nem jelentett akkora problémát, mint Önnek, mindegyik be tudta ikszelni a jelentkezési lapon a megfelelő rubrikát.

Amúgy a BOROK BESOROLÁSÁNÁL a hasonló jellegű borokat tesszük 10-12 borból álló csoportokba, ezért pl. a különböző stílusú aszúk nem keverednek. Nem is tanácsos, ugyanis még a gyakorlott bírálók érzékszerveit is össze lehet zavarni, ha pl. egy erős illatú bor után neutrálisabbat, vagy pl. magas cukortartalmú után alacsonyabbal rendelkező bort kellene kóstolni.

5. Arról még nem hallott, hogy a nagyobb cégek több márkával, különböző ár és minőségi kategóriákkal is rendelkezhetnek? Mielőtt véleményt mond egy cég borairól, érdemes lenne megkóstolni, nem pedig előítéletekre hagyatkozva mondani a nagy általánosságokat. A Tokaj Kereskedőház Korona Birtok (Crown Estates) vagy Szarvas Dűlő borai nem azonosak a közértben kapható kommersz kategóriával. (Ezekből a nevezési lap szerint nincs is több 2-2 ezer palacknál.)

6. A borok 46%-a egyébként külföldről érkezett, többségük az „új típusú tokajikhoz” hasonló technológiával készült. Közülük nem kevés érmet is nyert (osztrák, svájci borok).

Vigbor | 2005.05.23. 17:31:36
Lemaradt az előzőből.
Homonna Cím:……………………….. Új stílusú, gyömölcsös jellegű aszú
Evinor Cím………………………… tradicionális eljárás
Kikelet Cím………………………… Új stílusú aszú
Koppány Cím………………………… tradicionális aszú
A listát mi ha kell naponta frissítenénk. Mit szól hozzá!
Vigbor | 2005.05.23. 17:27:05
Tisztelt szesztelen!
Ne adja fel, mert általában mindenben van egy részigazság.
Van egy javaslatom.
Készítsük el az oldalon a kis pincészetek névsorát és nevezzük meg az aszúkészítési technológiájukat. Bizzuk a borivókra, hogy ki melyiket szereti. Mi megigérjük hogy megpróbálunk ezekből az aszúkból egy-egy palackot beszerezni és feltenni az oldalra.
Magyarul ingyen reklámoznánk őket. A névsor és az általuk alkalmazott technológia leirásához kérjük a segítségeket.
Pl. Homonna Pincészet
szesztelen | 2005.05.23. 13:45:26
Lassan feladom: NEM KELL ACÉLTARTÁLY! NEM KELL NAGY CÉG! NEM KELLENEK MILLIÓK! Legyen minden fában kezelve, akár egyetlen gönci vagy szerednyei hordóban is lehet csodálatos bort készíteni! Mint ahogy készítenek is, Hegyalján is!
De egy borhibát ne avassunk stílusjeggyé!
Egyébként badarság a drága koracélra hivatkozni: kevesebb, mint egy hordó áráért lehet kapni élelmiszeripari műanyagból készült úszófedeles tartályt, ami kicsiben ugyanolyan jó, mint a méregdrága koracél (csak irányított erjesztést nem lehet benne csinálni), csak kevésbé látványos. Persze a hordó az igazi, csak azt mindig TELE KELL (ENE) TÖLTENI és nem túl sokáig használni.
Az lenne az óriási, ha a kicsik, akár fél hektár ültetvénynel, saját palackozott borral jelennének meg, minél többen. Mindenkinek szurkolok, aki tisztán, jó bort törekszik készíteni. A túloxidált stílus uralmának viszont egyre inkább leáldozik.
A KETTŐ SEMMILYEN KAPCSOLATBAN NINCS EGYMÁSSAL!
A kevésbé oxidáltság egy plusz petákjába sem kerülne senkinek, csak nagyobb lenne az egyediség, természetesség!Amíg egy csomó boron érzem, hogy darabban tartott (legalábbis túloxidált), addig “leragadok” a darabbantartásnál! Sajnálom, hogy egy természeti értéket elfakítanak vele.

Vigbor | 2005.05.22. 16:01:23
Hegyalján kb 4000-5000 hektáron termelnek szőlőt. Ebből a területből külföldi tulajdonban illetve nagyobb pincészetek tulajdonába .kb. 15-20 % lehet. A többit a hegyalján élők művelik. Nem tudom pontosan, hogy ezeknek mennyi pincéjük lehet, -ahol aszút készítenek – de valószínű, hogy ez a szám 1000 fölötti.
Egyszerűen sértés azt mondani, hogy ezek a kis pincészetek nem tudnak aszút készíteni, “agyonoxidálják” a boraikat. Sohasem fognak acéltartályban erjeszetni, mivel ezt a divatos borkészítési módot nem tudják megfizetni, valószínű, hogy nem is akarják.
A nagyokkal ellentétben nincs reklámjuk, sajtójuk.
Bort iszik és vizet prédikál az, aki arról beszél, hogy milyen jó dolog a tokaji sokszínűsűge, milyen jó az, hogy még megvannak a kis pincészetek, közben leragad a darabbantartásnál.
szesztelen | 2005.05.20. 13:15:05

Nem azt írtam, hogy a franciák oktatni akarják pl Sauternes-t, hogy kell édesbort csinálni, egyszerűen arról van szó, hogy Tokaj termőhelyi adottságai (nem a borkészítés módja) páratlanok, olyan borstílust eredményeznek, ami felette áll a francia adottságoknak.

A túloxidálás sajnos tényleg úgy tűnik, idejétmúlt dolog. Sok embert ismerek, aki a régi, kenyérhéjas, karamelles aszúkat kifejezetten kerülte, és amikor először kóstolta a virágos, gyümölcsös új stílust, egyből beleszeretett.

Ne egyszerűsítsünk, kérem: Homonna, Kikelet (csak fahordók!!!), Füleky, Demeter Zoltán mint írtam, kifejezetten kicsik, mégis egy-két év alatt elismertek lettek, ott vannak a legjobb borszaküzletekben, drágán is megveszik boraikat.

Ászkoltnak mondott, valójában oxidált ízeket BÁRHOL lehet produkálni, ha Kecelen fönnhagynák a pirosszlankát vagy ezerjót novemberig, édesbort erjesztenének belőle, majd kettő vagy öt évig darabban tartanák hordóban, akkor ugyanolyan ászkolt jegyek lennének az eredmény, mint az elmúlt ötven év aszúiban. A vulkáni tufán termett furmint páratlan karakterét, fantasztikus sav-alkohol-cukor egyensúlyát , az ásványos dűlők karakterét viszont nem lehet utánozni. A túloxidálás pedig egyszerűen elfedi ezeket a jegyeket, olyan, mint egy ragyogó bort “túlbarikkolni”. Nehogymár az oxidáltság legyen az évszázados egyediség alapja!!!

szesztelen | 2005.05.20. 12:58:49

Amit az előző beírása első felében írt, azzal teljes mértékben egyetértek: a hamis aszúkat ki kellene “írtani”, valóban a hegyi szőlőknek kellene kapni a sokkal nagyobb elismerést, jó, ha a készítési mód rá van írva a címke hátuljára. Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy számomra talán a legnagyobb súlyú információ a pontos származási hely mellett az lenne, hogy hány dekagramm/kilogramm ép szőlő termés volt a tőkéken, vagyis a tőkénkénti terhelés. Ezt az adatot elhinni viszont bizalom kellene.

Még egyszer a stílusról: a külföldi nagy cégek nem kioktatni akrják a magyarokat, csak úgy érzik, hogy ez a stílus a legtöbb ember számára vonzóbb és jobban kifejezésre juttatja a termőhely értékeit, mint a túloxidált stílus. Sokadszor leírom én is: az évszázadok alatt biztosan nem létezett olyan, hogy univerzális tokaji borstílus, az állandóan változott, de sokak szerint az elmúlt ötven év uralodó, radikális oxidáció felé húzó stílusa korábban nem volt általános, ráadásul a palackozás tökéletessé válása előtt a tokajikat is két-három éven belül eladták, elszállították és elfogyasztották. Mint ahogy a legtöbb bort kb száz évvel ezelőttig egy éven belül megitták. MÉG EGYSZER: A FAHORDÓS ERJESZTÉST ÉS ÉRLELÉST ÉRTÉKES DOLOGNAK TARTOM, DE A TÚLOXIDÁLÁST, DARABBA TARTÁST NEM!

Vigbor | 2005.05.19. 18:02:54
Nem igen tudok mondani olyan borszaküzletet melyben a kis pincészetek aszújai is megtalálhatók lennének a nagyok és a közepesek mellett. Azt tartom nagyobb problémának, hogy talán nincs olyan borszaküzletünk és borpincénk ahol ezek a borok nagy számban megkóstolhatók lennének. A tulaj által kiválasztott 8-10 fajta aszút még meglehet ízlelni, de hiányzik a többi. Van egy pár borfesztivál, ahol még elfogadható a felhozatal, de ezeket amúgy is megvásárolhatjuk. Nálunk a leendő múzeumban közel 100 pincészettől van aszú. Úgy gondoljuk, hogy 40-50 pincészet az a szám, melyeknek az aszúját megízlelhetnék a múzeum látogatói, egy vakon történő kóstolás alkalmával. Érdekes lenne tudni a véleményüket.
3000 Ft alatt jó aszút már nehezen lehet kapni. inkább 5.000-10.000 Ft között van egy 6 puttonyos bor. Ezért a pénzért elvárhatná a fogyasztó, hogy korrekten tájékoztassák. Hogyan készült, hány évig ászkolták, mikor palackozták, stb. Egy-két pincészet kivételével ezek az adatok hiányoznak az etikettről.Az igazi aszú függetlenül a készítésének módjától már ma is luxustermék. Az igazi aszút most is árában el lehetne adni, ha nem készülne belőle kb. 10-szer annyi, mint a háború előtt. ( 9/10 részére csak ráírják, hogy aszú) 1945 előtt csak a hegyen termett szőlőből készített aszúkat lehetett Tokaji aszúként forgalmazni. Most kezdték csak a hegyre visszatelepíteni a szőlőket. Ezekkel szemben is igazságtalan a rendszer. A hegyen drágább művelni a szőlőt, sokkal jobb minőséget lehet előállítani. Valahogy meg kellene külömböztetni a hegyi és a síkvidéki aszúkat. Talán a dűlőszelektál aszúkészítés ide fog vezetni. Tudatosítani kellene, hogy az I. osztályú dűlőből drágább,de arányosan jobb a bor.

Én úgy tudom, hogy a francia borvidékek többsége nem igen alkalmas édes borok készítésére.
Nem a boraik miatt szoktuk megmorogni a nagyokat, hanem azért mert kilóra megvették a sajtót és a médiát. Magyarországon máshol nem tapasztalunk ilyen mértékű szembenállást a borászok között mintt hegyalján. Azt érezzük mint kivül állók, hogy a tőkefölény dönti el, hogy ki készít jó bort, ki a menő és kik azok, akik feleslegesek, nem álltak be a soba. A kis magánpincészetek itt szóba sem kerülnek. Nem rugnak labdába.

Furcsa helyzet van hegyalján. Ez is csak nálunk történhet meg.

Kiváncsi lennék, hogy hogyan fogadnának burgundia vagy pezsgő országban bennünket, ha egy modern, új stílusban készítenénk náluk a burgundi borukat vagy a pezsgőjüket és naponta a fejükhöz vágnánk, hogy a mi technológiánk az igazi. Több száz évig tévedésben foltak. Nem todom mit szólnának a bortudósaik ha egyszerűen “lehülyéznénk” őket. Itt már nem a tokajik íz világáról van szó!

Azon gondolkodom, hogy az internetes bormúzeumban minden tokaji aszú címénél feltüntetem az alábbiakat.
NEM IGAZ ASZÚ,1972. Nektár, Sajgó Pincészet
IGAZ ASZÚ, 2001. Felfal Pincészet.
Jól fog kinézni? Szükség van erre?

szesztelen | 2005.05.18. 13:14:34
Elnézést, még egy dolog a mérethez: szerintem már most is van egypár pince, aki három, de akár eg hektár terméséből meg tudna élni (persze ha nem forgatnák állandóan vissza fejlesztésekbe a nyereséget). Ha valaki kicsiben ma kiemelkedően jót és egyedit készít, azt azért el tudja adni. Persze nem mindegy, hogy egy kisbirtok 300 forintért adja el pl egy kocsmának vagy egy maffia-felvásárlócégnek a borát, vagy palackozva 2000-3000 forintért turistáknak, borszaküzleteknek. Utóbbinak van jövője, remélem!
szesztelen | 2005.05.18. 13:08:53

1. a kor önmagában nem jó megkülönböztetés. Ittam én már két-három éves, totál “ászkolt” (számomra oxidált) tokajit is (nyilván darabban tartva), meg pl 12 éveset, ami egyáltalán nem nevezhető “ászkoltnak”.

2. A Tecsót pont ELLENPÉLDAKÉNT hoztam föl, teljesen egyetértek Önnel, abból él, hogy lerabolja a társadalmat, egyre szarabb dolgokat sóz rá egyre több emberre. A tokaji külföldi befektetéseket ezzel a szemlélettel össze sem lehet hasonlítani. Ha nem jöttek volna be, Hegyalja szegényebb lenne rengeteg kiemelkedő dűlővel, mivel SAJNOS a kispincéknek nem volt elég tőkéjük, hogy újratelepítsék a pusztuló ültetvényeket.

3. “Egy francia tulajdonú pincészetnek nem fontos az országban tartott borverveny. Nem a borbírák miatt!” Épp elég negatív tapasztalatuk volt a honi borversenyekkel kapcsolatban, Franciaországban ellenben sokan értékelik munkájukat. Fr-ban egyébként nagyon tartanak az édesborosok a tokajitól, érzik, hogy minőségben nem versenyezhetnek velük. Képzelheti, hogy örülnek annak, hogy egy francia cég tokaji birtokáról visz be hozzájuk bort. Ennyit arról, hogy a francia cégek kinek tesznek jót. . Sokáig Szepsy (ő magyar) aszúit pl kizárták a borversenyekről, meg nem adtak borainak forgalombahozatali engedélyt. Megtérülési idő: tökmindegy, mit terveztek, sikerük csak akkor lehet, ha a tokajit elfogadja a világpiac, 50 év kiesés után újra luxustermékként kezelik, sajnos hazánkban esélye sincs, hogy túlzottan bővülne az 5-20 ezer forintos borok piaca. Ha nem történik változás a világpiacon, akkor sosem lesznek nyereségesek!

4. A kicsik életbenmaradása nem a nagy pincék konkurenciájától függ, hanem a monopolizált, újdonságokra kevéssé fogékony(tisztelet a nagyon kevés kivételnek) borkereskedőktől, éttermesektől és fogyasztóktól. Ebben kiemelt kártékony szereplők a hipermarketek, akik inkább csak dömpingáru kezelésére alkalmasak.

5. Ne mossuk össze a kicsik sorsát a borstílussal, semmi közük egymáshoz! Éljenek a kicsik, legyen minél több családi pince, de nehogymár a “kicsiség” alapfeltétele legyen a túloxidált borstílus! Akár egyetlen kishordóban is lehet olyan tokajit készíteni, ami gyümölcsös, friss, a fán keresztüli mikrooxidáció szép kerekké teszi, de nincs túloxidálva vagy darabban tartva.

Vigbor | 2005.05.17. 17:49:35
a VinAgora Botrytis most először úgy írták ki, hogy ne versenyezzen az új stílus a tradícionálissal. A 2000-es és fiatalabb borok külön kategóriát kaptak. Ezért morgok. Ide nem nevezett be sok nagy pincészet. Ez nem hazafiatlanság, hanem valami egészen más. Egy francia tulajdonú pincészetnek nem fontos az országban tartott borverveny. Nem a borbírák miatt! A bírálóbizottságokban a külföldiek többségben vannak.
Érdekes módon Franciaországban indította a borait.
Egy kapitalista sohasem fekteti a pénzét olyan helyre, ahol az ne térüljön meg. Ez így van hegyalján is. 15-20 év megtérülési idővel számolnak. A TESCOT említi. Nem jó példa. Ahol TESCÓ van annak környékén megszünt a bolti kiskereskedelem. Elég régóta gyűjtöm a borokat és látom, hogy egyre inkább nagyok uralják a sajtót és a médiát. Csak idő kérdése, mikor szünnek meg a kispincészetek. Egy hektár, de még három hektár szőlőből sem lehet tartósan megélni. Egyetértek azzal, hogy a sok kis pincészetre szüksége van a borívónak, de fennmaradásuk kétséges.
Van még hegyalján párdarab 100%-os magyar tulajdonban lévő pincészet. Néha ügy kezelik Őket mint a közellenséget. A nagyok, a külföldi tulajdonú pincészetek nem igénylik a támogatást, de azok akik még megmaradtak és ragaszkodnak egy tradicionális borkészítéshez azok támogatása nem nacionalizmus kérdése. Ha úgy tennék fel a kérdést, hogy akarják e, hogy hegyalján készítsenek hagyományos ászkolt aszút, akkor Ön is igennel válaszolna, függtelenül, hogy Szepsys. Nem mondaná azt, hogy meg kell szüntetni.
Most ezt nem modja senki, hanem ez irányban tevékenykedik. Küzdenek a tokaj egységes arculatáért. De melyikért?
szesztelen | 2005.05.17. 11:20:00

Vigbor,

Élvonalamról: ez összetett kérdés, de a lényeg, hogy (Tokajon kívül is) olyan megszállottakat sorolok oda, akik radikálisan szőlészkednek (nagyon alacsony terhelés, gondos zöldmunka, válogatás), majd igyekeznek úgy borászkodni, hogy minél természetesebben készítve az adott termőhely értékei minél tisztább formábban jelenjenek meg.
tudatosan törekszenek a legjobbra, nem egy aktuális piaci hullámot akarnak meglovagolni, kellően őszinték és önkritikusak, a gyengeségeket és hibákat is “beismerik”.

Tokaj esetében mindez azt jelenti, hogy a túlzott ászkolt jegyek elfedik a valódi értékeket, amit számomra a dűlő karaktere ad.Egy tokajiban arra vagyok kíváncsi, ami lemásolhatatlan a világban, ez pedig nem egy édesbor darabban tartása, vagy túl hosszú hordós érlelése, oxidálása, hanem elsősorban az ásványos dűlők, a terroir. Mellesleg leginkább száraz furmint megszállott vagyok, a dűlők fantasztikus ásványossága ezeknél érvénysül legtisztábban. A fent leírtak alapján Szepsy István nemcsak hazánkban, hanem a világon is szűk élvonalba tartozó, páratlan borász!

Nehogy már Homonna (1 hektár) vagy Bereczék (kb 3 hektár) legyenek néhány ezer palack borral a szemét borimperialisták, pénzes nagyok! Viszont úgy gondolom, sokkal több ILYEN kisbirtok kellene, éljenek a kicsik! Bár hozzáteszem, azok az “imperialisták” olyan befektetéseket végeztek Hegyalján, ami gyakorlatilag feltámasztott dűlőket (új, sűrű telepítések), amelyek felbecsülhetetlen értékei Hegyaljának, megtérülésük viszont, ha egyszer egyáltalán nyereségesek lesznek, több évtizedre tehető, ezeknek a cégeknek közük nincs a mocsok társadalomromboló, egy két év alatt meggazdagodó tecsókhoz meg egyéb szemét multikhoz!

Versenyről mégegyszer: ezek a pincék nem ezért nem indulnak az említett versenyen, mert hazafiatlanok, hanem ezért, mert magalázóan rossz helyen végeznének (ez már TÖBB esetben bebizonyosodott) azért, mert a bírálók között többségben vannak azok, akik a 20. század második felének ízvilágán szocializálódtak és ragaszkodnak ahhoz (KERHÁZ RULEZ – nekik:)).
Egy ilyen egyértelműen nevetséges és megalázó helyzetbe még ingyen sem lenne értelme belemenniük az “újaknak”, nemhogy úgy , hogy fizetnek érte, vagy többszázezer forint értékű bort adnak a szervezőknek.

Vigbor | 2005.05.15. 20:06:26
Az ászkolt vagy új stílusú aszú vitájában a sajtó és a médai úgy látom letette a garast a pénzes nagyok mellett. Csak az új stílust éltető cikkel találkozunk. Három hete próbálom az alábbit kinyomozni az interneten.
2004-ben 9 darab borászat megalakította a Tokaj Vinum Hungaricum egyesülete. Az egyesület célja a tradícionális aszúkészítés hagyományainak ápolása a modern tehnológia felhasználásával.
Egyszerűen nem találtam a web-en olyan anyagot amelyben az alapító borászatok fel vannak tüntetve. Én úgy látom, hogy bojkottálják az egyesületet, ezért majd mi népszerűsítjük illetve a szükséges információkat közre adjuk.
gabo29 | 2005.05.15. 1:02:23
Érdekes látni ezt a vitát az ászkolt reduktív kérdésről.Annyi azonban bizonyos és sok ebben a témában készült könyv is leírja,hogy sokan tévesen hiszik tradícionálisnak a szeszezett cukrozott borokat,amit ahány puttony annyi évig érlelnek.Ez tévedés,ezt a volt rendszer hozta be amikor is feláldozták a minőséget a mennyiség oltárán.Mivel a bor sokáig volt hordóban, nem is lehetett elkerülni a cukrozást vagy a szeszezést,mivel a darabban történő érlelés miatt a bor rendszeresen újraerjedt, elpárolgott az alkohol,és a maradékcukor rovására ment.Mint ahogy az is téveszme hogy öreg hordókat használtak ugyanis a legtöbbször hordóval együtt adták el a bort,jgy minden évben uj hordót csináltak.A legendás első aszúbor amit Szepsy Lackó Máté készítatt állitolag még egy évet sem élt meg a hordóban a fáma szerint.
Midenesetre szerintem megítélés kérdése hogy ki mire esküszik,Én személy szerint az un. Ászkolt aszu pártján állok, nekem furcsák ezek a friss gyümölcsös,virágos ízek.De ettől még nem dönthetem el melyik a tradicionális és melyik az uj eljárás.Ha száz évvel ezelőtt kostoltam volna egy aszut, lehet hogy elcsodálkoznék.Mindenesetre ezt szoktam meg,és számomra ettől aszu az aszu,még ha lehet hogy nem is ez a tradició
Vigbor | 2005.05.14. 0:13:24
Tisztelt cicó!
Érdekes dolgokat szokott írni az aszúkészítésröl. Gyarapítja információnkat.A tényleges bormúzeumban reméljük lehetőség lesz 40-50 fajta azonos évjáratú és puttonyszámú aszú megkostolására. Ezek között szerintünk nincs két egyforma ízű, aromájú és illatú bor. Ahhoz, hogy a külömbségeket megértsük kellenének az információk. Valamiért szégyellik ezeket feltünteni.

Véleményünk szerint a szakírók bortesztjeivel és cikkeikkel kissé óvatosan kell bánni. Ők is piacról élnek. Egy-egy véleményt képviselnek úgy mint mi. Csak az a külömbség, hogy általában nekik azért fizetnek. Imádom a Szepsyt. Tesztjeit mindíg elolvasom és azok mindig kitűnőek. Már majdnem olyan jók mint a politikusaink. Hibátlanok. Ha személyi kultusz lenne, ma Ő lenne az isten!
A borversenyek borainak megítélésében nekünk egyedi lehetőségünk van. Elég sok világversenyen díjat kapott borral rendelkezünk, melyeket megszokták nálunk a barátaink kóstolni, így van össszehasonlítási lehetőség. Higgye el ezek általában nagy borok. Talán a legnagyobb gond velük, hogy általában 4000 körüli palackszámmal készültek, így csak egy szűk kör élvzeheti őket.
Nem értünk egyet a verseny szabadságával.
Ezzel kapcsolatban kiváncsiak lennénk a véleményére a most megjelent Borigó újságban, a ” Köszönjük, de nem kérnek a Magyar Bor Akadémia ötletéből cikkben leírtakról.

Szesztelennek!

Ön mi alapján szokta megállapítani, hogy ki tartozik az élvonalba.?
Tudja-e, hogy az Ön által felsorolt pincészetek miért nem indultak a VinAgorán?
Mert Magyarországon tartják a borversenyt ?
Ezek a pincészetek tartoznának annyival nekünk, hogy ha már a tokaji névből és belőlünk borfogyasztókból is élnek, becsületből résztvegyenek a világ egyetlen botrytiszes versenyén. Egyeseknek Magyarország büdös? Franciaország nem? -oda majdnem mindegyik benevezett-

cicó | 2005.05.13. 14:23:46

Kedves vibor!

Egyetértek a kapszulák színekkel való megkülönböztetésével, bár a kódrendszereket is ismertetni, kommunikálni kell.

Viszont a külünbüző színek esetében is elkerülhetetlen annak tisztázása, hogy a két stílus valóban élesen elkülöníthető-e? Ki fogja meghatározni az elkülönítés szempontjait?
Valószínűleg a borászkodás felől kell megközelíteni az elkülönítést, hiszen íz és szín alapúan teljesen megfoghatatlan lenne.

Ahogy én tapasztaltam az “új” stílus mindössze igényesebb szőlészkedésről szól (hajtás válogatás, zöldszüret, 60dkg-1 kiló közötti terhelés), illetve a minden más bornál alapvetően elvárt borkezelési szabályok betartásáról.

Ezek a szabályok a bor oxidálódásának elkerüléséért léteznek. Az oxidálódás nem egyenlő a mikro oxidáció hatására bekövetkező természetes éréssel és öregedéssel.

Az “új” stílus képviselői nem használnak 3-5 évnél öregebb hordót, mert fa anyaga ilyen sok év után,mégha mindig bor is vagy kénes víz van benne elkezd bomlani, gombák, penészek telepednek meg benne. A vastag borkő lerakódások repedéseiben, illetve mögött megül a penész, mivel nem takarítható.

A régi stílus képviselőivel szemben nem csak a hordót kénezik. Mint ahogy ez minden más borra is igaz a minőségi kategóriában.

Nem igaz, hogy mind kóracélban erjesztik az aszút, sőt ezt igen kevesen teszik, hordóban erjed és tölt el 1-3 évet, de esetenként 5-öt is. Palackban további évekig érlelik.
Rengeteg kis pince készít “új stílusú” bort. Ezek a kis pincék egyre sikeresebbek, elismertek. Pár száz palackos tételeiket kapkodják el igen magas árakon.

A Szepsy borokat külföldön a szakírók a világ édesborainak élvonalában jegyzik. A versenyekkel óvatosnak kell lenni, sajnos sokan tudják a szakmában, hogy nem feltétlenül a minőséget jelenti a rengeteg arany, ezüst plecsni.

A kapitalizmus nem hibáztatható a kis birtokok kevésbé elterjedt voltáért, sokkal inkább a fogyasztói kultúra hiánya. Manapság azonban külön érték a kis helyi pincék turisztikai vonzalma, amikor a gazda maga lát vendégül.

A verseny szabad. Kár attól tartani, hogy a gyümölcsösebb, gazdagabb tokajik népszerűsége teljesen kioltja a kenyérhéjjas ízvilág iránti keresletet. A fogyasztói kultúra fejlődésével talán felismerik majd a fogyasztók a hamisított pancsolt borokat, és értékelni fogják a külöböző stílusban készült, tisztességes borokat.

szesztelen | 2005.05.13. 12:17:47

Láttam a Vinagora Botrytis listát, és pont olyan lett, amilyet vártam: első öt helyen négy Tokaj Kerház, egy Monyók. No comment.

A szerintem igazán élvonalba tartozó pincék közül csak a Disznókő nevezett bort, de ők is egyetlen egy borukat, ami messze nem a csúcstételük. Egy Szepsy, Királyudvar, Oremus, Hétszőlő, Kikelet, Homonna vagy Füleky tétel sem szerepelt. Sajnos ez elmond mindent! Igyon nemzetközigyémántdíjas 100 karátos aranyérmes Kerházat aki akar, én ikább maradok a “gyáva megfutamodó” Szepsynél!!!

Vigbor | 2005.05.11. 17:57:18
Nem az utálatról van szó. A borászat is egy zárt szakma így valószínű, hogy jól elvannak egymással. Hanem a kapitalizmus alapvető törvényeiről. Szerintem rajtunk is múllik, hogy mennyire lesz változatos az aszúnk, mivel minden pincészet mindenfajta bora más.
A szeszelőkhöz a darabban tartókhoz nem értünk, de az átcímkézők az egy érdekes téma. Valamikor volt egy olyan eretnek gondolatunk, hogy írunk erről egy cikket. Nem a címke fontos hanem a kapszula.
szesztelen | 2005.05.11. 17:46:09

Röviden a kénezés aroma,-és ízfeltáró hatású, oxidációt gátló hatású. Magasabb kén=világosabb szín, több elsődleges, gyümölcsös jegy, kevesebb oxidációs jegy (kenyérhéj, karamell és tsai), nagyobb mikrobiológiai stabilitás.

Generálisan én is kicsipárti vagyok, ám eddigi tokaji tapasztalataim szerint a nagyok egyáltalán nem utálják a kicsiket, a nagyok baja az, hogy világszinten ötven év alatt teljesen kiment a köztudatból a tokaji. Homonna, Kikelet, Demeter Zoli, Füleky is kicsi, mégsem tapasztaltam, hogy bárki utálná őket a nagyok közül (mármint az “új stílusú” oldalból). Sőt, szerintem örülnek neki, mert hosszú távon csak sok termelő állíthatja vissza a borvidék hírnevét. Ami lehúzza a borvidéket, az nem más, mint a pancsolók (szeszelők, darabbantartók és évjárat-átcímkézők) és hamisítók csoportja.

Vigbor | 2005.05.11. 17:13:57

A Magyar Bor Akadémia javasolta a címkén történő megkülönböztetést, de ehhez a Földművelődési Miniszternek kell módosítani talán a Borkönyvet. Mi elégségesnek tartanánk a kapszulák felhasználását is. Olyanra gondolunk mint a szamorodninál. Ott a száraz az ezüst ,az édes arany. Egyszerűen a szinben kellene megállapodni a borászoknak. Tudomásunk szerint ez nincs rögzítve a borkönyvben.

Nem értünk egyet a szesztelen borversenyről kifejtett véleményével. Gyakorlatban mi azt tapasztaljuk, hogy a neves borversenyeken aranyérmet kapott borok döntő többségének jelentősen megemelkedik az ára és jó részüket felvásárolják. 4000-5000 palackos tételek alig kerülnek ki a boltokba, így egy átlagos borivó nem is találkozik velük.

A kénezéshez nem értünk.

Mint kivülálló úgy látjuk, hogy már rég nem a két borkészítési technológia vitája a tét hegyalján, hanem a hegyaljai aszúk sokfélesége. Minden kis pincészet konkurenciát jelent a nagyoknak. Több bort készítenek mint amit a piac felvesz.
A kapitalizmus egyik jellemzője, hogy a nagyhalak megeszik a kishalakat. Ebből a törvényszerűségből adódik, hogy a kicsiknek nincs ott a helyük.

cicó | 2005.05.11. 16:18:00
Új stílusú=reduktív ez így nem igaz!!!!
Hordóban erjednek és hordóban érlelődnek 2-3 évig a legszebb új stílusú aszúk. Persze rendesen kénezve az oxidálódás megelőzésére. Kóstoljon Kikeletet, Homonnát, más kis pincészetek borait, ahol pénz sem lenne koracélra, és nincs is!
Tehát nem választható szét úgy, hogy reduktív és tradicionális.A tradicionális tulajdonképpen alacsony ként és 5-6 éves hordós érlelést takar, tegyük fel, hogy szeszezés nélkül. Vagyis oxidáltabb borokat.

Találjanak két megfelelő fogalmat a szétválasztásra és válasszuk szét! Ez mindenkinek az érdeke. De ne kerüljön rá a tradicionális szó szeszezet, cukrozott, oxidált borhibás italokra, és ne hívjuk reduktívnak, ami nem az!

Amúgy ki-ki a maga ízlése szerint. Éljen a hagyomány, de ne a tévútjainkra legyünk büszkék.

Sokáig nem lesz még lerendezve ez a kérdés, amíg nem borászati, hanem abszolút emocionális a megközelítés!

szesztelen | 2005.05.10. 13:53:23

Tisztelt Vigbor!

borversenyekről: igazán komoly borok nem szoktak indulni rajtuk. Olyan, mintha Picasso benevezene egy “festményversenybe”, ahol adnánka rá x pontot. A magyar versenyek ráadásul néha a valósággal még köszönőviszonyba sem állnak, annyi rossz vagy középszerű pince kap éremesőt, míg pl egy igazán kiemelkedő bor mondjuk a 85. helyen végez, pityipalkók hada mögött. (lásd tavalyi Vinagora 100-as lista)

erről a konkrét besorolásról: a botritizált édes rozébor pl nagyon vicces :)
de azt sem értem, ha egy bor egyszerre tölgyfahordóban érlelt és 5 évnél fiatalabb, akkor melyik kategóriába kerül? Akkor az összes aszú ugye a tölgyes kategóriában van, mert törvény szerint 2 évet ott kell töltenie…

Nekem ezzel az éles kettéválasztással van gondom, ezért megismétlem az előző kérdésemet:

HA EGY ASZÚ A PRÉSELÉSTŐL A PALACKOZÁSIG CSAK FÁBAN VAN, ACÉLNAK MÉG A KÖZELÉBE SEM KERÜLT, VAGYIS FÁBAN ERJEDT ÉS ÉRLELŐDÖTT; UGYANAKKOR A BORÁSZ MAGASABB KÉNSZINT HASZNÁLATTAL, VALAMINT AZZAL, HOGY “CSAK” 2-3 ÉVIG TARTJA HORDÓBAN A BORT, MER TÚGY GONDOLJA, HOGY TÖBB IDŐ MÁR CSAK RONTANA A BORON, AKKOR EZT A BORT SEM LEHETNE ÁSZKOLTNAK/HAGYOMÁNYOSNAK NEVEZNI, CSAK AZÉRT, MERT NEM ELÉG KENYÉRHÉJAS MEG SÖTÉT? AZ ILYEN BORT REDUKTÍVNAK NEVEZNI UGYANAKKOR TELJES KÉPTELENSÉG LENNE!

Vigbor | 2005.05.09. 20:56:30
Az előbb elfelejtetem.
Vagy olyan aszúnk, amely a palackos érlelésű fehérborokra jellemzően borköves.
Ráadásul elég sok borkő van benne!vigbor.hu

Vigbor | 2005.05.09. 20:52:15
Tisztelt szesztelen!
Éppen most zajlik a II. VinAgora Botritys Nemzetközi borverseny. Szerintem nagyon jól sikerült a csoportokra osztás, így nem kell egymással vetélkedniük a különböző technológiával és korral rendelkező boroknak. Érdemes a kategóriákat megnézni. Az oldalon a cikkeknél olvasható “Aki nem indul az nem oda való” címszó alatt. Ezt a versenyt nevezhetjük az aszúk világbajnokságának is. Szerintünk azok akik nem indulnak nem érdemlik meg, hogy megvegyük és megigyuk a borukat. Információnk szerint előzetesen csak két minta nevezett a száraz szamorodniból. Egy körlevélben szólították fel a pincészeteket, hogy leszállított 5.000 Ft + ÁFA áron nevezzenek. Ennyibe kerül egy világhír !Mit gondol eredetileg miért nem neveztek.?
Abban biztos vagyok, hogy az itt érmet nyert borokat érdemes lesz megkóstolni, függetlenül a borbírák ízlésétől és az érem színétől.
Ön a modern technológiaval készített aszúkat szereti. Van ismerősön aki a Royal Tokajit imádja, minnél sötétebb annál jobb. A másik a világosabb ászkolt borra, Sajgóra esküszik. Nagyon sokan Szepsy pártiak. A lényeg, hogy mindegyik fajta aszúnak van rajongója. Úgy gondolom, hogy az aszúknál a szín az csak másodlagos. Egy idő után a világosabb borok is sötétednek. Azt sem tartom fontosnak, hogy a bor tradicionális vagy modern. Azt szeretnénk elérni, ha Ön bemegy egy jobb étterembe és csak a modern ízeket szereti, akkor a pincér a kérésének megfelelő aszút ki tudja hozni. Előbb -utóbb lesz olyan borkultúránk és borozónk, ahol erre is odafigyaelnek. Nálunk a leendő múzeumban, ha valaki majd megkérdezi, akkor megtudjuk mondani a készítésének a technológiáját. Megtudja kóstolni a két ízvilágot. Az állami ellenörzőjegyek eltünésével lassan már mi sem tudjuk majd megkülönböztetni az aszúkat, mivel 5-10 év alatt megsötétednek.
Ne legyen “Igaz aszú”, mind a kettő megvan egymás mellett, de legyenek egyértelműen a címkén megkülönböztetve. Megfelelne az is, hogy a címkén az ászkolt jelző lenne feltüntetve, mert a többiről lehet tudni hogy új, modern technológiával készült.A barrique borok drágák és csak ténylegesen a kiválló borokat érdemes ebben érlelni. Mi is úgy látjuk, hogy vannak akik nem szeretik, ezért fontos a címkén ennek feltüntetése.

Egyetértek a pince razziánál leírtakkal.
Ha van idelye, az oldalon a díjnyertes aszúkat gördítse le. Ott mi feltüntetük az állami ellenőrzőjegyek évjáratát. Ez alapján elég jól szét tudja szedni a borokat és a hagyományos nagy aszúk megnézhetők. Nem akarunk kölön reklámot csinálni senkinek.
Az Challenge International du Vin borverseny mindig a páratlan években a legnagyobb. A mostanit szokták világbajnokságnak is becézni. Itt szép eredményeket szereztek az imádott borai. Gratulálunk.
vigbor.hu

szesztelen | 2005.05.09. 17:33:31

Tisztelt Vigbor!

1.Az ön által említett borversenyeken sok élvonalba tartozó, új stílust képviselő tokaji pince nem nevezett. Az okokról kérdezzék őket, sajnos ez is ennek a “vitának” az egyik velejárója. A hivatalos “szakma” még mindig csak ellenséget lát bennük.

2. Nagyon sok barrique-bort igenis csak egy idő után tesznek hordóba, pont úgy, mint ahogy ön azt kifogásolja az aszúknál. Ettől még ráírják, hogy barrique (szerencsére egyre kevesebben írják rá). Bár szvsz jobb fahordóban is erjeszteni.

szesztelen | 2005.05.09. 17:26:45

Tisztelt Vigbor!

Örömmel olvasom, hogy mind a darabban tartást, mind a szeszezést ön elítéli. Kérem említsen nekem olyan ászkolt típusú borokat, amelyek ennek szellemében készültek és legszebb példái az ön által tradicionálisnak nevezett stílusnak.

1. Szerintem általában véve nagy borok fában erjesztve és érlelve készíthetők. Ebben úgy tűnik egyetértünk. A barrique kifejezést azonban egyre kevesebben írják rá a címkére, mivel nem a fahordós jegyek meglétét, a füstös “barrique-ízt” tartják fontosnak, hanem azt a finom mikrooxidációt, amit a fahordó biztosít. Persze szárazboroknál is nagyon kell arra figyelni, hogy a hordóban tartás kicsit se legyen hosszabb a kívánatosnál, mert akkor a bor szerkezete megtörhet, sok ízjegy elveszhet, akárcsak a frissesség, a bor akár oxidálódhat is.
2. Lenne egy kérdésem Önhöz: ha egy tokaji borász fahordóban erjeszti és érleli borát, de magasabb kénszintet használ, hogy megvédje az elsődleges ízjegyeket és a bor szerkezetét, viszont ezáltal világos marad a szín, akkor ön ezt a bort is reduktívnak nevezné? Kedvelné ezt a bort? Mert igaz, hogy ez készítési módjában abszolút “tradicionálisnak” kellene nevezni, viszont ízvilágban hamisítatlan “új stílusú” lenne: virágos, gyümölcsös-aszaltgyümölcsös, csak kerekebb, tömörebb, mint egy acélban erjedt. Egy ilyen világos színű, nem kenyérhéjas-dohányos, de “fás” aszúnak járna a tradícionális megnevezés?

Örülök, hogy ön optimista, de szerintem fél Hegyalja bedőlne, ha ki lehetne mutatni laboratóriumban, hogy utólag adtak a borhoz szeszt. A darabban tartás gyakorlata sem lenne példátlan, elszigetelt eset, ha egy “pince-razziát” tartanának. Hiszen ha a bor sötét színe és oxidációból származó agresszív ízjegyei (reszelt alma, kenyérhéj, dohány) jelentik az (édesség mellett akár egyedüli) értéket egy széles fogyasztói csoportnak, akkor miért ne gyorsítanák meg a folyamatot? Amit én eddig kóstoltam “régi stílus” kapcsán az kivétel nélkül mind oxidáltnak nevezhető volt.

Csocsesz | 2005.05.07. 20:01:01
Asszem ezt rossz helyre írtam!:(
Csocsesz | 2005.05.07. 19:10:40
Vételre kínálok kalitkás Tokaji Aszút (1947,1952,1956 évjáratúakat) és Tokaji Eszenciát (1920-as évjáratút).Képet és árajánlatot emailban küldök. Címem: pappbela@vipmail.hu
Vigbor | 2005.05.07. 0:45:33
Az előző hozzászólásunkban azért írtuk le a régebbi bortörvények tokaji aszúra is vonatkozó részeit, hogy egyértelmű legyen az, hogy a mostani bortörvényünk az elődeihez képest nagyon szigorú. Minőség és nem mennyiség párti. Jó bort csak jó szőlőből lehet készíteni.
Korábban a tokaji aszúk csak hordós érlelésűek voltak, vagyis oxidatív eljárással készült a bor. Sokan nem tudják, hogy ezt az oxidatív eljárást most is használja majdnem mindegyik pincészetünk a minőségi bor előállításánál. Új fahordós érlelésűek a barrique borok. A borász határozza meg, hogy mennyi ideig érleli a bort ebben a faszenes hordóban. A nagyhordós érlelést szintén használják. Gyakorlatilag ninden borospalack címkéjén feltüntetik ha a bor barrique. Más a minősége és jóval drágább.
Az egészben az az érdekes, hogy Magyarországon minden barrique bort megkülönböztetnek a hasonló nem barrique testvérétől, mert más az előállítása és más a ize,aromája, illata.
Miért nem vonatkozik ez a megkülönbözettés, a címkén való megjelölés a Tokaji Aszúra. Két teljesen más eljárással készülnek az aszúk. A hagyományos aszúk csak fahórdóval találkoznak és úgy kerülnek palackba. Az új modern eljárásnál miben történik a bor kiforrásra és az első időszakban az érlelése? Rozsdamentes acéltartályban a levegőtől elzártan. Sokan megsértődnek, de ez egy reduktív borkészítési módszer. Miért mondják rá, hogy nem reduktív? Azért, mert ezután minimálisan kettő vagy három évig az acéltartályból átfejtett bort fahordóban érlelik.
Egy bortrezorba vagy nálunk a bormúzeumban letárolt boroknál szükséges tudni, hogy melyik aszú milyen eljárással készült. Mit szólna hozzá, ha 15 év mulva nálunk a bormúzeumban megkóstolná a borokat és mi nem tudjuk megmondani a palackokról, hogy melyik, milyen eljárással készült. Nem véletlenül hisztizünk, de a mostani problémánk már 15 év mulva sok embert fog érinteni. Jelenleg kb 7-8 évjárat borai keverednek.Úgy tudjuk, hogy korábban, 1991 előtt a nagy mennyiségben előállított aszuk egy részét ténylegesen csinálták, cukor, szesz és egyebek felhasználásával. Ebből az aszúból még jelentős készlet megmaradt. Ugyanakkor, ugyanez a pincészet egészen nagy aszúkat is készíett. 1972/6 puttonyos az évszázad aszúja, stb. A mostani hegyaljai nagy borászok döntő többsége ennél, az állami borászatnál dolgozott. Maguknak tudtak igazán jó aszúkat is készíteni.

Borzasztó nagy tévedés az, hogy az ászkolt aszúk azok “agyonoxidáltak, borhibásak, szeszeltek.” Folyik az emberek félrevezetése, hülyítése. Ezek között is van gyende, jó és kiváló minőség, úgyanúgy mint az új stílusúaknál. Az oldal cikkek rovatában ” A nagy öregek”-nél, a Sajgó boroknál2002,2003,2004 évi borverseny eredményeinél, az interneten Vinagora Botritys eredményeinél és még nagyón sok helyen megnézhető, hogy az ászkolt “agyonoxidált, borhibás szeszelt” aszúk agyonveték a világot. Döntse el, hogy a világ leghíresebb borversenyei nem érnek semmit, vagy valakik hazudnak, széndékosan lejáratják az ászkolt aszúkat.
A bormúzeum részere ezeket a nagy borokat mi megpróbáltuk megvenni. Elég sokkal rendelkezünk. Az új stílusú aszúk csak akkor fognak felnőni az ősökhöz, ha hasonló eredményekkel öregbítik hegyalját.
Nekünk mind a két stílusban készített aszú ugyanannyit ér, de nem szeretjük mikor teljesen baleknak nézik az embert.

vigbor.hu

cicó | 2005.05.06. 15:18:12
Egy valamit nem értek.
Mi különbözteti meg akkor az “új stílusú” aszút és a régit, ha a Ön szerint a régi sem darabban tartás, oxidálás és szeszezés eredménye kell legye, és fontos a szőlő hozamkorlátozása és érettsége?
Pontosan ezt vallják az “új” stílus képviselői is.
Mit jelent akkor az ászkolás? És miért van az ászkolt aszúknak kenyérhéjjas, jellegzetes oxidált ízük?
Ha a nagymennyiségben előállított aszúkat cukrozták, szeszezték, az érett gyümölcsöt cukorral, szesszel javították, biztos, hogy ez az a tradíció, amit követni kell?
Nem ezek járatják le inkább a tokaji aszú nevet?
Szeretném kihangsúlyozni, mert tévesek a képzetek. Az “új” stílus nem reduktív. Reduktív a kóracél tartályban, műanyagban, oxigéntől maximálisan elzárt bor, amia tapasztalatok szerint valóban nem túlhosszú életű,mert az elsődleges ízjegyekre koncentrál.
Az új stílus aszúi is hordóban érelelődnek. Lehet, hogy nem 5-6 évig átlagosan,bár erre is volt már példa. De tudni kell, hogy hordóban a bor alkoholtartalma évente 1-1,5 %-ot csökken, bár az adat pontosságágban nem vagyok biztos. 5-6 év után valószínűleg szeszezni kell.
Ezért az “új” stílus képviselői, hogy kerüljenek minden beavatkozást hosszabb távon inkább palackban érlelnek.
Egyetértek azzal, hogy nevezzük el a két stílust külön-külön. Ehhez azonban tisztázni kellene pontosan miben is térnek el, de leginkább azt, hogy az Ön és még sokak által tradicionális-nak definiált aszú alatt mit is értünk.? Mit értünk pontosan ászkolt aszú alatt? Ha a tömegtermelt szeszezett oxidált aszúkat, akkor azokat az ún. új stílus védelmében likőr megnevezéssel kellene illetni, mivel a világon sehol nem számít bornak a szeszezett, oxidált ital manapság.
Ha azonban szeszezés és cukrozás nélkül is elő lehet állítani a “tradicionális” aszút, akkor határozzák meg markánsan, ez miben különbözik előállításában az “új stílustól”, lehet hogy csak a hordós érlelés hosszában?
Az “új stílus” képviselői soha nem fognak beleegyezni az olyan névszerinti elkülönítésbe mint oxidatív reduktív, mivel maguk sem reduktívan készítik a borokat. Abba sem fognak bele menni, hogy tradicionálisnak hívják a oxidált (vagyis borhibás) szeszezett aszúkat, mert a tradicionális szónak értéke van. Kiemel és előtérbe helyez, márpedig nem biztos, hogy a hamisítás, a nem alapos szőlszkedés kiemelendő.
Pedig nagy valószínűséggel ezekre is vidáman ráhúznák a tradicionális jelzőt.
A világ minden táján készítettek régen oxidált vagyis rosszul kezelt borokat, cukroztak vidáman, agyonterhelték a szőlőket, tény, hogy így csinálták sokáig, sok helyen. Páldául a görögök borai is valószínűleg hasonló ízjegyeket produkáltak míg amfórákban tartották a bort. De nem igen jut eszükbe tradicionális néven továbbra is oxidált borokat elő állítani.
Vigbor | 2005.05.05. 19:15:43
cicónak!
Köszönjük a gratulációt, de sajnos még csak félig kész az oldal. Sok bor fényképe hiányzik és még nem működik a galéria. A galériában lehet majd megnézni az összes címkét és kapszulát, szóval a képeket. Nagyon érdekes egy látván amikor 10-15 különböző pincészet kapszuláit egyszerre láthatjuk. A márkavédjegy egy fontos része. Erre már a nagy pincészetek régebben is rájöttek. A kicsiknek még nem fontos.Mi ezt az oldalt bormúzeumként szeretnénk üzemeltetni és lehetőséget adni a vélemények kifejtéséhez. Teljesen egyetértünk azzal, hogy csak igazán jó és érett szőlőből lehet természetes bort készíteni. Jó témának tartjuk a “szesztelen” szeszelését.
Néha ugyan felháborodik meg hazugságnak tart dolgokat,pedig nem ennyire egyszerű a tokaji aszú. A darabban tartáshoz nem tudunk hozzászólni. Nagyapám, apám is termelt magának bort és míndíg kényesen vigyázott azrra, hogy a hordó tele legyen. Gondolom ez vonatkozik a tokajira is. A borászokat kellene megkérdezni, de szerintem hülyének tartanának bennünket. Nem kell a tokajit darabban tartani azért, hogy gyorsan megsötétedjen. Elég pár napra kitenni a napra.
A szesz az egy érdekes téma. Tudjuk, hogy a mostani bortörvény szigorúan tiltja, de ez nem volt igy korábban.
az 1893-as bortörvényünk engedélyezi a must cukrozását és a borok szeszezését is. Ugyanígy az 1936-os bortörvény is. Jó kis olvasmány mind a kettő. Az interneten megtalálható. Javasoljuk a szesztelennek, hogy olvassa el őket. Érdekes a logikájuk, főleg az 1936-os bortörvényben. A törvényben rögzítenek egy borfajtát, ez a típus bor.
Ide tartozik a tokaji is. A Fölművelési Minisztériun endedélyezheti egyes borfajták tipizálásához a cukor és a szesz felhasználását. Ennek az az értelme, hogy a szőlő rossz minősége esetén is előállítható a bortipúshoz tartozó jellemzők. A mustot cukrozhatták, a bort szeszelhették. A tokajinál tritkán használhatták mert elég kis mennyiség készült ebből a borból és csak a hegyen termett szőlők felhasználásával készíthettek tokaji aszút. Jó édes szőlőt szüretelhettek. Szerintünk a borkombinátos aszúkra volt jellemző a cukrozás és a szeszelés, a nagy mennyiséget csak így lehetet biztosítani, de ebben az időszakban is készítettek nagy borokat. A háború előtti palackozásoknak is magas az alkoholtartalma, kb 15 %, lehetséges, hogy ezekben is van borpárlat.

szesztelennek.
Nekünk csak egy bajunk van a “hagyománytipró reduktivistákkal”, hogy az imádott boruk palackján nincs feltüntetve az imádatuk tárgya. – A kornak megfelelő, új eljárással készített tokaji aszú.- Ugyanígy hiányzik a másik aszú címkéről az ászkolt aszú megnevezés.
Nem tudjuk, hogy honnan vette a négyszáz évig történő darabbantartást és a szeszelést. Mi ilyet nem mondtunk és nem is írtunk le.
Őseink is hamar rájöttek, hogy az aszúknak a tartós tárolására a legjobb megoldás a palackozás. Ezért épült elég sok üveghuta hegyalja környéken. Ez teljesen ellentmond a darabban tartásnak.
vigbor.hu

szesztelen | 2005.05.05. 15:08:43

Nem “csalódtam” önben, egyik VALÓDI kényes kérdés felvetésre sem válaszolt!

Szerintem egyszerűen HAZUGSÁG, hogy négyszáz évig darabban tartva, szeszezve készítették az aszút.
Ismét leírom előző levelem lényegét: nem önmagával a hosszabb hordós érleléssel van bajom, az valóban CSAK STÍLUS kérdése lenne. A DARABBAN TARTÁSSAL és SZESZEZÉSSEL van bajom! És szerintem a legtöbb ön által hagyománytipró “reduktivistaának” tartott tokaji-kedvelő ezt ugyanígy gondolja!

szesztelen

cicó | 2005.05.05. 14:34:55
Egyébként nagyon szép ez az oldal, és a régi címkéket is jó látni, nagyon szépek! Gratulálok.
Értékük már csak azértis nagy, mert régi a palack ,a címke, akár évszázados, túlélte a készítőjét, de benne van a lelke, függetlenül attól, iható-e még. A legtöbbet már úgysem botnják fel. Nem igaz? (;
cicó | 2005.05.05. 14:22:13
Sok régi aszút kóstolva, abszolút kezdőként azt érzem, hogy mind egyforma ízű.
A már említett kenyérhéj szerű dolog…
Ez nem azt jelenti, hogy a világon bárhol elő lehetne állítani ilyen ízű bort, ahol jól beérik a szőlő? Csak nem kell tele tölteni a hordókat mindig…
Akár egy VIII. kerületi garázsban is lehet.
Kóstoltam Saturne-i borokat, és gyümölcsösek voltak ugyan de nem volt olyan szép savjátékuk, ami ellensúlyozza a borokat, mint az “új” tokajiknak.
Tokaj számomra, és sok külföldi borértő számára is ettől a világ legjobb édesbor termő vidéke, vagyis a savak megmaradásától. Kifinomult, szép, a hely adottságait megmutatni képes borokat lehet ott alkotni.
Számomra az ún. tradicionalista aszú hibás borkezelés, inkább likőr gyártás.
A bor lényege, hogy megmutassa a termőhelye sajátosságait. Az oxidatív ízek mindent elfednek. Bárhol elkészíthetők, Magyarországon vagy akár Afrikában.
Van rá valamiféle bizonyíték, hogy 400 éve mindig is darabban tartották az aszút, és utólag szeszezték? És ha ez így is van ez valóban bor készítés vagy inkább likőr gyártás?
Valóban őriznünk kell a tradíciót és értékeinket, de nem lehet átesni a ló túloldalára, és azt mondani, hogy minden, ami régi az megkérdőjelezhetetlenül helyes.
Én tiszteletben tartom az oxidált ízvilág iránt rajongók ízlését.
Javaslom ne szégyeljék az “új” stílust. Tokaj valódi elismertségéhez, felemelkedéséhez vezethet a nemzetközi borvilágban. Mert Tokaj egyedülálló terület.
Sokat ártanak Tokajnak és a tokaji bornak azok, akik a hozam korlátozást mellőzve 11-12-es alkoholról indulva tartják évekig hordóban és utánna a palack címkéjén lám lám megjelenik a 12-es alkohol 5-6 év után is. Ez alkohol hozzáadás, márpedig a világon sehol nem fogadják ezt el a borvilágban, és itthon is törvény ellenes.
Likőrgyártásban megengedett.
A színe is annál mélyebb,minél többet érintkezik oxigénnel.
Sötét színű bort nem nagy művészet előállítani. Világos színűt annál inkább. (:
Téves az az elképzelés, hogy az “új” stílusú aszúk reduktívak, vagyis oxigéntől teljesen elzárva készülnek. Az is téves, hogy technológiaiak.Ugyanúgy hordókban érlelődnek, méghozzá gyakorta nem is kevés idejig. Tele töltött hordókban. Ez a stílus nem a borászkodásról szól, nem a pincéről, hanem a szőlőről, a szőlőben végzett megszállott munkától. A hozamkorlátozás az alapja. 1 tőkén nem ritkán csak 70-80 gramm szőlő érlelődik.
Ez a világ csúcs borászataiban abszolút megszokott. Az elv pedig a minél kevesebb bevavatkozás elve.
Az eredmény: borászatonként, dűlőnként, évjáratonként változó gazdag ízek és illatok, amik hagyják kibontakozni a földet, mikroklímát, azt ami egyedi és csak a miénk.
Vigbor | 2005.04.28. 19:47:27

Tisztelt szesztelen!

Amikor Ön a vigbor.hu oldalt megnyitotta egy magán borgyűjtemény alapján készített internetes bormúzeumba lépedt.. Felháborodásában valószínű, hogy nem nézte meg eléggé részletesen az oldalt, mert akkor tudná, hogy az internetes bormúzeum nem foglalkozik boreladással. Minden megjelent cikkünk végén megtalálja és olvashatja a szerzőt illetve aki lejegyezte a cikket. A vigbor.hu aláírás minket takar, úgy mint Önt a szesztelen.

Koppány 100 évre ajánlott aszúeszenciájáról kérdezze meg a borászt, mivel a címkét ő készíttet és az időpontot fel is vállalta. Telefonszáma az interneten megtalálható.

Mint Ön is tudja közel 400 évig készítettek, az idők folyamán kialakult technológiával Tokaji Aszút. Ehhez az aszúborhoz tartozott egyleírhatatlan szín, illat és aroma világ.
Ez lehet kenyérhéj, dohányosság,stb. 400 évig ez volt az aszú.

1994-ben készült Magyarországon először az új technológiával aszú. Ez a bor 1998 környékén jelent meg a piacon teljesen más színnel és teljesen más aromával és illattal, színtén Tokaji Aszú néven. Hogyan lehetséges két teljesen eltérő bort azonos névvel forgalmazni? Két egyfajta vörösbornál már a ” barrikolást” is külön feltüntetik.
Nem régen botrány volt a füstölt sonkával, mert a külföldről behozott árú más izű páccal és másként volt füstölve mint a megszokodt és húsvéti sonkaként árulták. Kiváncsiak lennénk, hogy mit szólnának, ha a pick szalámi érlelési idelyét és módját megváltoztatnák. Teljesen új izzel kerülne forgalomba, a régi néven.

Valószínű, hogy színtén nem olvasta, az internetes bormúzeum nem foglalkozik a palackban lévő borral. Annak megitélése, hogy a bor milyen, a borász, de főleg a borfogyasztó dolga. Önnek van egy kialakult véleménye az oxidatív aszúról. Hát legyen. Kérdezzük, hogy mit írt volna 10 évvel korábban. Avinálják az aszúkat ,egy négyputtonyos aszú miért van 4 évig hordóban, agyon oxidáltak.

Véleményünk szerint, ami nem egyezik Önnel, csak egyfajta Tokaji Aszú van a világban.
Ez pedig a közel 400 éves technológia betartásával készített aszú. Lehetséges, hogy a mostani modern technológiával előállított aszúk azok jobbak, finomabbak, tovább eltarthatók, így értékesebbek, de nem a hagyományos Tokajik.

Mi azt hiányoljuk, hogy jelenleg kétfajta eljárással készített, teljesen más bor, ugyanazt a nevet használja. Nincs megkülönböztetve az új eljárással készített tokaji. Jogtalanul használja a régi nevet, mivel nem az a bor található a palackban amihez az aszú név kötődik.

Ön Szepsy párti, mi Sajgó pártiak vagyunk, ez a cikkekinkből is kitűnik.

szesztelen | 2005.04.28. 13:22:08

Tisztelt Uram!

Felháborítóak a vigbor.hu-n “oxidatív-reduktív” aszútémában írt cikkeit!
Egyébként, ha már borokról ír, meg elad, a bizalom meg hitelesség
miatt tisztességes lenne odaírni a nevét, vagy valamit…

(és nevetségesek is, legalábbis a legutóbbi, 100 évig eltartható
koppányos, már megbocsásson)

1. A kommunista időkig egyáltalán nem volt általános gyakorlat a
nagyon hosszú hordós érlelés, a legtöbb korban viszonylag fiatalon
eladták a bort. Nehogy már kisajátítsák a tradíciót! egyszerűen
hazugság!

2. A “sötét” aszúk unalmas ízvilágúak, inkább oxidáltnak mondanám
őket, mint oxidatívnak! Megjegyzés Koppányhoz: ezek a borok már
amikor kijönnek, számomra élvezhetetlenül oxidáltak (kenyérhéj,
dohányosság elnyom mindent), úgyhogy teljesen hidegen hagy, hogy
milyen lesz száz év múlva, ugyanolyan rossz, vagy még rosszabb! Nem tudom,
én inkább Szepsy-borokat teszek el hosszú távra…

3. Ami miatt főképp utálom a sötét aszúkat, az az, hogy minden
bizonygatás ellenére szerintem szinte mind darabban is tartott,
valamint avinált, vagyis szeszezett! Egyszerűen érezni! Ha csak arról szólna a dolog, hogy tovább tartják őket hordóban, DE NEM DARABBAN, és mondjuk a párolgás miatt 15-ös alkoholról indulna az erjedés (és nem 11-12-ről), nem pedig alkoholhozzáadással tartanák fönt a kezdeti 10-12-es alkoholszintet, akkor nem lenne különösebb bajom velük. De nem így van az esetek nagy részében!

4. Na nehogy már összehasonlítsa a fát az üveggel: a fában (főleg
darabban) nem tudja meggátolni az újraerjedést, fogy a cukor és
párolog az alkohol. Palackból, steril szűrés után maga szerint hogyan párologna, indulna be újra?
Következésképp szeszeznek!

Egy Tokaj-mániás, aki szerint Tokaj nem az ilyen vagy olyan hordóhasználat miatt egyedülálló a világban!

p.s.: 94 nem túl jó év volt, de most kóstoltam egy 93-as Disznókő 6p-t és
hibátlan volt!

p.s.. 2: akkor tekintem hitelesnek az ászokistákat, ha bizonyítható lesz, hogy nem tesznek alkoholt a borukba!!! A darabbantartás meg úgyis „messziről bűzlik” Aztat én nem szeretem! A TELIöltött hordóban tartás hossza valóban csak ízlés kérdése lenne…

Vigbor | 2005.02.14. 0:02:49
A legnagyobb vitatéma az aszúkat illetően. Ön mit gondol erről?