1842. Tokay Essence “őfelsége” bemutatkozik

Mit ért az eszencia, ha magyar volt? Huszonnégy karátos aranyból készített erdetvédelmet. Sok-sok évtizedes pihenés után előkerült a képen látható palack. Úgy gondolom pontosan a 24. órában, a végszóra érkezett. Feladata, hogy felébressze a magyarokat, hogy valamit nagyon nem jól csinálunk. Gondolom, hogy abban egyetértenek velem, a Tokaji aszúra minden magyar büszke, mégis hagytuk, hogy 20 év alatt elértéktelenítsék a büszkeségünket.…

Tovább

Aszott, töppedt vagy nemesen rothadt?

Mi az aszúsodott szőlő? 1896. Aszuszöllö. (Forrás: Pallas Nagy Lexikon) "Ha az érett szöllö, száraz meleg időjárást feltételezve a tőkén marad, a szemek vizet párologtatván el megráncosodnak és aszuszöllö lesz belölük. Az utóérésnek ezen neme megkülönböztetendő az úgynevezett nemes rothadástól (Edelfäule), amelynél a szöllöszem felreped s különösen a botrytis cinerea nevü penész által ellepetik. A nemes rothadásnál a szöllö cukortartalmának egy része veszendöbe megy,…

Tovább

Tokaji aszú “aljas szőlőből”

A napokban olvasom, hogy Szepsy István tokaji borász zsörtölődik, hogy Hegyalján a hegyoldalak felső részeire – a legjobb adottságú területekre –  nem lehet szőlőt telepíteni. Védik a rajta lévő ligetes erdőt és közben "aljas szőlőből" készült Tokaji aszúkkal itatnak bennünket.   Aljas szőlőből aljas aszú készül Az előző állítás megértéséhez ismernünk kell a 1861 - 1872 közötti időszakban készült aszúk árait.…

Tovább

Hegyaljai szőlőterületek alakulása

Már 1641-ben egységesítették hegyalján a szőlőművelést és a bor készítését. 1737-ben III. Károly királyi rendeletben zárt borvidéké nyilvánította Hegyalját. Ez egy nagyon fontos dátum. A világ első zárt borvidéke lett Hegyalja. Ez az időpont a portugál portói boroknál 1756. Az 1737-ben kiadott rendelet lényege, hogy felsorolja azokat a településeket, melyeknek a HEGYEIN termesztett szőlőből készített aszúborokat megilleti a tokaji jelző, tokaji aszúként forgalmazhatók.…

Tovább

Mi tette királyok borává a tokjai aszút?

Neves főborászunk szerint nem a cukortartalma a fontos az aszúnak, hanem az illatok, aromák, ízek összhangja. Még igazi is lehetne az állítása, ha nem oxidálnánk kötelezően az aszúnkat. Az előző állításnak ellentmond a bor történelme. A mi aszúnkat az édessége, maradék cukortartalma, szállíthatósága tette híressé, és csak a hab a tortán a különlegessége, gyógyhatása. Az előbbi jellemzők közül talán a legfontosabb…

Tovább