Tokaji aszú “aljas szőlőből”

A napokban olvasom, hogy Szepsy István tokaji borász zsörtölődik, hogy Hegyalján a hegyoldalak felső részeire – a legjobb adottságú területekre –  nem lehet szőlőt telepíteni. Védik a rajta lévő ligetes erdőt és közben "aljas szőlőből" készült Tokaji aszúkkal itatnak bennünket.   Aljas szőlőből aljas aszú készül Az előző állítás megértéséhez ismernünk kell a 1861 - 1872 közötti időszakban készült aszúk árait.…

Tovább

Hegyaljai aranyszőlő

Tudva levő dolog, hogy a hegyaljai borok arany színe régóta izgatja az emberek fantáziáját. Mitől lesz "aranyos" a tokaji bor, találgatták. Az okosabbak gyorsan rájöttek, hogy az arany csakis a talajból a vesszőn áthaladva kerülhet a szőlőbe. Ebből az adódik, hogy hegyalján arany szőlőszemek is teremnek. Paterson Hain János porosz származású eperjesi orvos is felfigyelt erre az aranyszőlőre. 1670-ben arról…

Tovább

Hegyaljai szőlőterületek alakulása

Már 1641-ben egységesítették hegyalján a szőlőművelést és a bor készítését. 1737-ben III. Károly királyi rendeletben zárt borvidéké nyilvánította Hegyalját. Ez egy nagyon fontos dátum. A világ első zárt borvidéke lett Hegyalja. Ez az időpont a portugál portói boroknál 1756. Az 1737-ben kiadott rendelet lényege, hogy felsorolja azokat a településeket, melyeknek a HEGYEIN termesztett szőlőből készített aszúborokat megilleti a tokaji jelző, tokaji aszúként forgalmazhatók.…

Tovább