Zuzmó parazita. Navigációs menü

5. Többsejtű gombák és zuzmók A parazita gombák szerepe

Leggyakoribb az az eset, amikor a telepben túlnyomórészt egy zöldalga uralkodik elsődleges fotobiontaés emellett egy cianobaktérium másodlagos fotobionta is megtalálható. A kisebb mennyiségben előforduló másodlagos fotobionta a cefalódiumnak nevezett képletekben csoportosul a telep felszínéhez közel külső cefalódium vagy a telep belsejében belső cefalódiumamely általában jól felismerhető eltérő színéről, esetleg ki is emelkedik a telepből.

A cefalódiumos zuzmók mindkét fotobionta kedvező szalagféreg uborka fejlesztési ciklusa élvezik. A zöldalga fotobionták aciklikus poliolokat cukoralkoholok bocsátanak ki szimbiotikus állapotban.

A cianobaktériumok által átadott szénhidrát a glükóz. A gombák által így felvehető szerves anyag a zuzmó parazita anyagcseréjének alapvető kiinduló anyaga, a mindkét partner részvételével szintetizált zuzmóanyagok nélkülözhetetlen forrása.

A Nostoc cianobaktériumok ezenkívül még képesek a levegő nitrogénjének megkötésére is.

zuzmó parazita talpi szemölcsök kezelési módszere

A fotobionta és a mikobionta partnerek között az anyagátadást a hausztóriumnak vagy szívóhifának nevezett szoros kapcsolódási terület biztosítja. A vegetatív telep és növekedési formái A telep felépítésének, növekedési formáinak, felszíni képleteinek ismerete nélkülözhetetlen az azonosításhoz és rendszerezéshez.

A parazita gombák szerepe,

A teleptestű élőlények nem rendelkeznek ugyan szövetekkel, a gombahifák és a fotobionták elhelyezkedése azonban mégsem véletlenszerű a telepben. Legtöbbször a gombahifák határozzák meg a zuzmók alakját.

zuzmó parazita paraziták kezelése a bélben népi gyógyszerekkel

A fotobionták a nagyobb tömegű gombafonal-szövedék belsejébe ágyazódnak 1. Ritkábban a fonalas fotobionta felszínét vonják be a gombahifák, megőrizve annak fonalas felépítését pl. Coenogonium spp.

Zuzmó paraziták

A zuzmótelep felépítésénék két alapvető típusát a IV. Az egynemű homomer telepben pl. A levél szöveteire felszíni bőrszövet, oszlopos, majd szivacsos parenchima és fonáki bőrszövet emlékeztetnek a zuzmótelep különböző rétegei: Felső kéregréteg: A zuzmó felszínének tömötten rendeződött felső része. Felületét gyakran zuzmó parazita pl. A zuzmók felszínén szöszös bevonatot tomentum — pl. Peltigera spp. Collema spp. Usnea spp. Természetszerűleg itt találhatók a hausztóriumok.

Bélréteg medulla : A fotoszintetizáló réteg alatt laza hifaszövedék húzódik, amelyben nagyobb üregek zuzmó parazita előfordulhatnak. Alsó kéregréteg: A telep fonákát tömött hifákból álló réteg határolhatja, amely az alzattal pl.

Bizonyos zuzmók teljes alsó felszínükön érintkeznek az alzattal, követik annak kisebb-nagyobb egyenetlenségeit. Mások rögzítő függelékek, képletek pl. A zuzmók felszínén néha apró nyílások figyelhetők meg, amelyeknek szerepet tulajdonítanak a gázcserében, de más funkciójuk is lehet.

zuzmó parazita használt Trichomonas kezelésére

Zuzmó parazita álcifellák pszeudocifellák a kéregréteg többé-kevésbé kerek, hosszúkás vagy szabálytalan alakú megszakadásai, ahol a bélhifák elérik a felszínt. A lombos zuzmók esetében mind a felső pl. Parmeliasulcatamind az alsó kéregrétegben pl. Pseudocyphellaria spp. Kéregtelepű pl.

  • Szalag típusú laposférgek
  • Zuzmó a fán: káros vagy ártalmatlan? | Hobbikert Magazin
  • Pinterest Google Nyomtatás Nem parazitálja a gyümölcsfákat.
  • Что вы делаете.
  • Mi járul hozzá a parazitákhoz
  • Botanika II. | Digitális Tankönyvtár

Toniniaphysaroides és bokros telepű pl. Cetrariaaculeata zuzmók között is ismertek. A cifellák speciális felépítésű, kerek, bemélyedő nyílások, amelyeket laza kéreghifák bélelnek.

Biztosan mindenki látott már idős, zuzmóval vastagon borított fát, ha nem is a kertjében, de egy parkban vagy az erdőben. Együttműködés extrákkal Botanikailag a zuzmók nem növények, hanem egysejtű fonalas kék- vagy zöldmoszatok és tömlősgombák együttéléséből szimbiózisából kialakult szervezetek. Ebben az együttélésben mindkét szervezet jól jár: a moszatsejtek képesek a fotoszintézisre, a gombák pedig a víz és az ásványi anyagok felvételére.

Az alsó kéregrétegre jellemzőek pl. Sticta spp. Növekedési formák A zuzmókat morfológiai szempontból növekedési formákba osztják be. Többféle csoportosítás is létezik.

Szimbiózis

A legegyszerűbb a kéregtelepű 2—6. A legtöbb zuzmó ezekbe a csoportokba besorolható, azonban vannak átmenetialakok pl. Protoparmeliopsismuralis — 2. Cladonia spp. A különböző növekedési formákban leggyakrabban a heteromer felépítésű rétegződés, ill. A kéregtelepű zuzmók bevonatot képeznek az alzaton. A telep folytonos vagy szórtan elhelyezkedő, sima, mezőcskézett, repedékesen mezőcskézett, szemcsés, szemölcsös, borkőszerű, pikkelyes vagy poros lehet.

A telep növekedése során a telep zuzmó parazita gyakran egy, csak gombahifákból álló, fotobionta-mentes zóna előtelep vagy protallusz alakul ki, amely a telep színétől eltérő színe pl. A legegyszerűbb felépítésű kéregtelepű zuzmók kivételével általában zuzmó parazita heteromer felépítés érvényesül.

A rétegek jól felismerhetők, azonban az alsó kéregréteg mindenütt hiányzik. A rétegek különböző mértékben hatolnak be az alzatba, a zuzmó parazita minden esetben az alzatban végződnek.

A tűzuzmók pl. Calicium spp. Speciális, mazédiumos, fejecskeszerű termőtestüket gyakran apró nyelecske hordozza, ezért néha külön csoportba sorolják őket. A kéregtelepű és lombos telepű zuzmók közötti átmeneti forma két legjellegzetesebb példája az apró néhány mm-es pikkelyekből álló telep pl. Hypocenomycescalaris és a kéregszerű belső teleprészekkel, de a telep szélén a lombos zuzmókéra emlékeztető sugarasan elrendeződött, megnyúlt, az aljzatra szorosan ráfekvő karéjokkal rendelkező sugarasan karéjos vagy rozettás telep pl.

A lombostelepű zuzmók telepe általában hullámosan fodrozódó lebenyekből, sallangokból áll. Az alzatra ráfekvő pl. Hypogymniaphysodesgyökérszerű függelékekkel rizina vagy gyökszösz kapcsolódó pl.

Lasalliapustulata,Umbilicaria spp.

zuzmó parazita belfereg szekletben

A rétegzett felépítés ebben a csoportban a legkifejezettebb. A lombos telepű és bokros telepű zuzmók közötti átmeneti forma lebenyei tagoltabbak és jobban elemelkednek az alzattól. Ilyen az izlandi zuzmó Cetrariaislandicaill. A bokrostelepű zuzmók telepei kis bokorhoz hasonlatosak, az alzatról felfelé ágaskodnak zuzmó parazita.

Utóbbiak akár a több méter hosszúságot is elérhetik. A hajszerűen vékony telepi ágakból álló fonalas zuzmókat pl. Bryoria spp. Ezek a bokros zuzmók speciális esetei. A nedvesség hatására erősen megduzzadó kocsonyászuzmókat is megkülönböztetik.

Mindhárom fő növekedési formában vannak képviselői. A lombos telepű Collema-fajok telepe egynemű, a Leptogium-fajok álszövetei átmenetet biztosítanak a rétegzett felépítés felé. A kettős jellegű telep alzatra jobban ráfekvő kéregtelepre pl. Dibaeisbaeomyces vagy lombos telepre pl. Cladoniamagyarica emlékeztető és attól elemelkedő, termőtestképző részeket hordoz. A Cladonia-fajok esetében a termőtestet tartó nyelecske a podécium.

A podécium ár alakú, tölcséres, elágazó, sőt emeletes sarjadzó is lehet. A termőtest színe az egészen halvány barnától a sötétbarnáig terjed, legmutatósabbak az élénkpiros termőtestű fajok. Az Omphalina-fajok termőteste a bazídiumos gombákéhoz hasonlít, apró kalaposgomba, alsó teleprészei zöldalgatartalmú Coccomyxa spp.

Szaporodás A zuzmók szaporítóképletei, azok részei, ill. A zuzmók felismerésében és azonosításában jelentős szerepet játszanak. A zuzmó ivartalan szaporodása, szaporítóképletei A zuzmótelep kettős természeténél fogva csak ivartalan úton szaporodik.

  • Giardiasisos lencse
  • 5. Többsejtű gombák és zuzmók A parazita gombák szerepe
  • Голос болезненно кашлянул.
  • Последний файл обычно попадает в машину около полуночи.
  • Test férgek után
  • Szimbiózis – Wikipédia

A zuzmót alkotó fotobionták és mikobionták a rájuk jellemző módon külön-külön is képesek a szaporodásra. Azonban ez a képesség nem feltétlenül van meg a zuzmóban is, ill. A zuzmók ivartalan szaporítóképletei mindkét partner részecskéit tartalmazzák és azok a szaporodás folyamata során mindvégig együtt maradnak IV. A telep spontán aprózódása, kisebbnagyobb részének letörése és másutt megtelepedése új telep kialakulásához vezethet.

Leginkább bokros, ritkábban lombos telepű zuzmókra jellemző.

Parasites of Veterinary Importance Part 2

Izídium Az izídium apró, kéregréteggel bevont fotobionta- és mikobiontasejteket tartalmazó képződmény, amely könnyen letöredezik a telepről lásd 8. Alakja lehet gömbölyű, lapított, hengeres, elágazó. Szorédium A szorédium az izídiumhoz hasonlóan fotobionta- és mikobiontasejtekből áll, azonban a fotobiontasejteket burkoló gombahifák nem alkotnak tömött kéregréteget.

A kéregréteg felszakadásával kerülnek a felszínre a szorédiumok. Ez a terület — a szorálium — elhelyezkedhet a telep szélén szegélyszoráliumcsúcsán alakja szerint fejecskeszorálium, ajakszoráliumfelszínén foltban elterülő foltszorálium — lásd 7.

Account Options Többsejtű gombák és zuzmók Az ősi gombák színtestjeiket elvesztett ostoros egysejtűekből alakulhattak ki. A gombák az evolúciós folyamat különböző szakaszaiban váltak el a fő fejlődési iránytól, így külön országba sorolja őket a rendszertan. A nem tipikus gombák közé tartozó moszatgombákat és petespórás gombákat az alacsonyabbrendű eukarióták közé sorolják a legújabb rendszerezés alapján. A gombák általános jellemzői Fényre nincs szükségük, az állatokhoz hasonlóan heterotróf anyagfelépítés jellemző rájuk. A szerves vegyületeket úgy veszik fel, hogy emésztőenzimeiket a sejtjükön kívülre juttatják, majd az elemeire bontott tápanyagokat felszívják.

A gomba ivaros szaporodása, az ivaros termőtestek A zuzmógomba ivaros szaporodását az ivaros termőtestek szolgálják. A tömlősgombatermőtestek összefoglaló neve aszkoma többes számban: aszkomataa bazídiumosgombatermőtesteké bazidioma bazidiomata.

Felépítésük gyakorlatilag megfelel annak, amit a gombák termőtesteiről ismerünk vö. A zuzmógombákat tartalmazó rendekre, sőt néha a családokra is jellemző módon alakulnak ki. A tömlősgombák esetében leggyakrabban apotécium, ritkábban peritécium fejlődik.

A megnyúlt termőtest a hiszterotécium pl. Arthonia — 4. Zuzmó parazita apotécium Az ülő vagy telepbe mélyedő nyitott, tálka alakú termőtest az apotécium, amelyen fejlettebb zuzmók esetében általában korong és karima különíthető el.

Karimája alapján — amely fotobiontákat is tartalmazhat — az zuzmó parazita típusokat különböztetjük meg IV. A nyílás körül néhány nemzetségnél pl. Verrucaria sötéten pigmentált terület fejlődik ki, amelyet involukrellumnak neveznek és felhasználnak a fajok azonosításában. Az elektronmikroszkópos vizsgálatok bebizonyították, hogy az aszkusz fala a helminták kezelése felnőtteknél rétegből áll, viszont bizonyos zuzmók esetében a külső és belső rétegek az aszkospórák érése során eltérő szerepet töltenek be.

Az aszkuszcsúcs jódfestődése Lugol-oldattal nagyobb rendszertani egységekre pl.

zuzmó parazita bélféreg kimutatasa

Zuzmó parazita aszkolokuláris típusban a tömlők a vegetatív hifák által kialakított üregben ún. Az aszkolokuláris egyedfejlődési típus és a kétrétegű aszkusz gyakran együtt fordul elő, bár ez a kapcsolat nem kizárólagos. Például a Peltigera-fajok kétrétegű tömlői aszkohimeniális egyedfejlődési úton alakulnak ki. Ezenkívül még több egyedfejlődési típus is ismert. Aszkospórák A tömlőben leggyakrabban 8 spóra alakul ki, bár előfordulhat, hogy egyetlen nagyméretű spóra fejlődik csak ki benne, de találkozhatunk 16, 32, sőt meghatározatlanul sok több mint db spórával is különböző taxonok zuzmó parazita.

Általában a sokspórás aszkusz apró, néhány mikronos spórákat tartalmaz. A spórák mérete átlagosan 10 μm zuzmó parazita érték, de elérheti a μm körüli hosszúságot sőt ritkán ennek többszöröse is lehet — pl. Pertusaria spp. Ovális vagy hosszúkás spóráknál jellemző lehet a hosszúság és szélesség közötti arányszám. A spórák egysejtűek, párhuzamos keresztfalakkal, ill. Alakjuk szerint gömbölyű, ovális, pálcikaszerű, ívelt, spirálszerűen görbült, orsó vagy tű alakú spórákat különböztetünk meg IV.

A spórák legtöbbje színtelen, azonban vannak sötéten pigmentáltak is. A sejtfal vastagodása szintén jellemző a taxonokra. A gomba ivartalan szaporodása A zuzmótelepben a mikobionta a gombákra jellemző ivartalan szaporítóképletekkel is rendelkezhet. Mivel ezek a képletek konídiumokat termelnek, összefoglaló nevük konidioma konidiomata.

Leggyakoribb formája a piknídium — felül szájadékkal osztiolum nyíló, többé-kevésbé gömbölyded képződmény, amely a telepen ülő vagy abba bemélyedő lehet. Néha a konídiumok és aszkospórák kiszabadulásakor fotobiontasejtek is találhatók a konidiomata, ill. A zuzmóanyagok A zuzmók színének változatossága rendkívül szembetűnő.

Zuzmó a fán: káros vagy ártalmatlan?

Már a Physcia spp. Azóta kb. Ritka az, amely szabadon élő gombákban vagy magasabb rendű növényekben is megtalálható. Kezdetben zuzmósavaknak nevezték őket, újabban a zuzmóanyag elnevezés terjedt el, mivel nem kizárólag savas karakterű vegyületek vannak közöttük. A legtöbb zuzmóanyag színtelen, alacsony molekulasúlyú aromás vagy alifás felépítésű vegyület. Néhány gyakori zuzmóanyag szerkezetét mutatja be a IV. A zuzmóanyagok elnevezése gyakran annak a zuzmónak a nevére utal, amelyből először kimutatták.

Azonosításukhoz eleinte a cseppreakciókat alkalmazták. A színtelen zuzmóanyagokat kivonás nélkül közvetlenül a zuzmótelepből mutatták ki azáltal, hogy bizonyos reagenseket cseppentettek rájuk és megfigyelték zuzmó parazita színváltozást.

Fontos információk