Férgek a kagylókban,
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajóféreg témájú kategóriát. A hajóféreg Teredinidae tulajdonképpen nem féreg. Valójában a kagylók egy szokatlan sós vízi csoportjába tartozik, jócskán redukálódott, visszafejlődött házzal.
Hírhedtté az által a tulajdonsága által vált, hogy belefúrja magát a tengervízbe merült faanyagokba, ezáltal sok esetben megrongálja a fából készült építményeket, például mólókat, dokkokat, fa hajókat. Néha a tengerek termeszének is hívják. A tengeri puhatestűek Eulamellibranchiata ezen belül a Teredinidaek családjába tartoznak, teredo féregként is ismertek.
A kivájt járatot a hajóféreg meszes csővel tölti ki, hogy elkerülje azt, hogy a megduzzadó fa összezárja a furatot.
A hajóféregnek nyúlós, féregszerű alakja van, de felépítésük kétségtelenül a kagylók sajátja.
A hajóférgek héja egy kis különálló rész az állat elülső végén, amit arra használ, hogy mélyítse a járatát. Számos genus tartozik a hajóférgekhez, amik közül a Teredo a leggyakrabban említett. A múltban, a Teredók sokkal nagyobb számban voltak megtalálhatóak a Karib-tengerenmint bármilyen más sós vízi területen.
A hajóférgek jelentős mértékben károsítják a fa hajótesteket és a cölöpöket, emiatt elkerülésük már számos tanulmány tárgya volt. A rézzel borított hajófenék kedvelt védekezés volt a felfedezések korában.
Kolumbusz Kristóf hajói a legkorábbiak közé tartozott, amik ezt a technikát alkalmazták. Hollandiában a A katasztrófát elkerülendő a fa dúcokat kőre férgek a kagylókban. A hajóféreg egy genusa több kisebb omlást okozott a közelmúltban a Hudson folyó partjainál New Jersey területén a víz alatti cölöpök megrongálásával.